Klasszikus

A születés előtt kilenc hónappal

2016.06.10. 10:00
Ajánlom
Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel... még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése.” – egy 1948-as párizsi konferencián hangzottak el ezek a mondatok attól a Kodály Zoltántól, aki egész életében hitt a zenepedagógia fontosságában, a gyermekek zenei nevelésében.

Már a legelemibb pszichológiai és pedagógiai tanulmányok során megtudjuk, hogy az első lépések a legfontosabbak: a legszűkebb környezet mintája, hatása van a legnagyobb befolyással

Kokas Katalin

Kokas Katalin

a fejlődésre, tanulásra. Talán legfőképp a zenei nevelésre igaz a „nem lehet elég korán elkezdeni” elv, amint azt Kodálynál is olvashatjuk. Általában az oktatással kapcsolatban gyakran hangoztatjuk, hogy minden alsó fokon dől el, meghatározó az általános iskola, nagyon fontosak a módszerek és a tanár személye is. A zene esetében is fontos, hogy megfelelő tanárok megfelelő módszerekkel tanítsák a kezdő muzsikusokat. A Fesztiválakadémia ezért is fektet nagy hangsúlyt a koncertek mellett a mesterkurzusra, ami a szokásostól eltérően most nemcsak a konzisoknak és a zeneakadémistáknak szól, hanem a legkisebbeknek és a pedagógusoknak is, bármely korosztályt is tanítsák.

A Fesztiválakadémia Halász Ferenc Emlékkurzusa a zenét tanulók, a zenepedagógusok és a nemzetközi szinten elismert szólisták közös szakmai fóruma kíván lenni, amelyen olyan kiváló, a zenepedagógia iránt elkötelezett hegedűtanárok tartanak előadást, mint az egykori Rados Dezső-tanítvány, Dénes László, akit hegedűiskolák és módszertani könyvek szerzőjeként, közreadójaként is ismerünk, valamint Ácsné Szily Éva, aki már több mint húsz éve foglalkozik a gyakorló tanárjelöltek mentorálásával. Ők ketten Kokas Katalinnal együtt a Koncz János Hegedűversenyre készülő fiataloknak tartanak kurzusokat, de passzív hallgatóként látogathatják a résztvevők az egyetemisták hegedű mesterkurzusait (Alina Ibragimova, Kelemen Barnabás, Lendvay József), valamint a többi jeles művésztanár kurzusát is. De a próbák, az előadások és a koncertek is nyitottak az érdeklődők számára.

És hogy miért éppen Halász Ferenc? A mesterkurzust tartó tanárok közül mindhárman szoros kapcsolatban álltak vele: Dénes Lászlónak az egyik legközelebbi kollégája és legjobb barátja volt, Ácsné Szily Évát pedig ő hívta el Budapestre annak idején. Kokas Katalinnak tizenkét éves korától volt mentora, sőt mestere Halász Ferenc, aki egész életét a zenepedagógiának szentelte. Felkarolta a pedagógusokat, mesterkurzusokat tartott és ő volt annak a Koncz János Hegedűversenynek a zsűrielnöke, amelyen megismerkedett Kokas Katalinnal, az akkori megosztott első díjassal. Olyan szoros volt kapcsolatuk, hogy a fiatal hegedűművész-jelölt szinte második apjának tekintette Halász Ferencet, akinek konkrétan fájt, ha növendéke nem gyakorolt.

Kelemen Gáspár és Kokas Katalin

Kelemen Gáspár és Kokas Katalin

A győri születésű Halász 1953-ban, Gábriel Ferenc és Zathureczky Ede növendékeként végezte el a Zeneakadémiát, és már a kezdetektől fogva főleg a hegedűtanítás kérdései foglalkoztatták. Tanított alapfokon, középfokon és felsőfokon is, utóbbit a Zeneakadémián, több mint három évtizeden keresztül: 1962-től 1994-ig bekövetkezett haláláig. A Bartók „Konzi” igazgatója is volt, valamint a különleges tehetségekkel foglalkozott. Ahogyan olvashatjuk rövid életútjában fia, Halász Péter zenetörténész tollából: „törekvéseinek középpontjában a pályára való zavartalan felkészülés körülményeinek megteremtése mellett a közismereti és zenei tárgyak »kibékítése«, a művelt muzsikus és művelt ember egységének ideálja állt.”

A hegedűtanulásról szokták mondani, hogy különösen az első években kínszenvedés, amit nemcsak a környezet nem élvez igazán, de maga a tanuló sem. Halász Péter érzékletesen fogalmazza meg gondolatait a nagy tanárról: „Egyedülálló mélységben ismerte a hegedűjáték élettani feltételeit, de pontosan tudta azt is, milyen lépésekben, milyen tanulási folyamatok révén lehet ezeket elsajátítani. Rövid távú kurzusokon páratlan diagnosztaként ismerte fel az eléje kerülő növendékek hangszerkezelési problémáit, és olyan azonnal ható recepteket kínált, amelyek nyomán valóságos »varázsló« hírében állt.” Tanítványai között egyaránt találunk elismert szólistákat, elkötelezett zenekari muzsikusokat és kiváló pedagógusokat is.

Ahogyan Kokas Katalin visszaemlékezett rá:

Olyan ember volt, aki odafigyelt a kollégáira, felpezsdítette maga körül az alapfokú zenei oktatást és tulajdonképpen az egész országot.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.
Könyv

Röhrig Géza karanténban - Élőben New Yorkból

Nyáry Krisztián online sorozata nem ismer országhatárokat. Ezúttal a New Yorkban élő költőt kérdezi arról, mit olvas a kényszerű otthonlét alatt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.