Klasszikus

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

2020.10.25. 09:55
Ajánlom
Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.

Szeptember 1-jétől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, amihez ezúton is szívből gratulálok! Amikor legutóbb, három és fél éve beszélgettünk, éppen Tokióba készült, hogy elfoglalja a professzori állását. Milyen tapasztalat volt az elmúlt négy év Japánban?

Rengeteg ismerettel gazdagodtam az ottani kultúrát és zenei életet illetően. Két évre szólt a megbízásom, amelyet két évvel meghosszabbítottunk. Viszont volt egy megállapodásunk, miszerint, ha ajánlatot kapok a budapesti Zeneakadémiáról, akkor azt részesíthetem előnyben.  Szerencsémnek tartom, hogy ezután is szoros kapcsolatom marad a Tokyo College of Music-kal, ezentúl nem teljes állásban, hanem vendégprofesszorként veszek részt a munkában. Jól éreztem magam ott, és arról is meggyőződtem, hogy a klasszikus zene egyik jövője, ahogy mondják, valóban Ázsia.

Egy interjúban említette, hogy bízik benne, hogy Ázsia hatást gyakorol Önre. Nem fordítva kellene lennie? Hiszen azért hívják oda a nyugati zenészt, hogy a nyugati klasszikus zenét oktassa.

Abban természetesen bízom, hogy én is hatást gyakorlok az ottaniakra. De Japán egy egészen más világ, azt szokták mondani, hogy szinte mindent el kell felejteni, amit az ember Európában tanult. Kíváncsi voltam, hogy be tudok-e illeszkedni ennek a szigetországnak a társadalmába, megtalálom-e a helyem. A japán egy rendkívül udvarias társadalom, jó érzés köztük élni. Mi, európaiak szeretjük, ha mindent megcsinálhatunk gyorsan, szinte fejjel megyünk a falnak. A japánoknál minden egyes ötlet átmegy különféle erre alakult tanácsokon, akik aztán megvitatják, mérlegelik a megvalósítását. Ez nyugati szemmel körülményes és hosszadalmas folyamat, de igaz, ami igaz, hogy lassú víz, partot mos.

IMG_0417bff-115827.jpg

Farkas Gábor (Fotó/Forrás: Raffay Zsófi)

Mit gondol arról a sztereotípiáról, hogy az ázsiaiak technikailag igen felkészültek, de kevesebb érzelmet tudnak megjeleníteni a zenében?

Ázsiának és Európának más szokásai vannak. A japán társadalomban nem megszokott az érzelmek kimutatása. A párok nem nagyon fogják meg egymás kezét az utcán. Ha komolyzenéről van szó, egy ázsiai játékosnak meg kell ismernie az európai kultúrát. Talán ebben igazán hasznos az én személyem, de örömmel láttam, hogy az idősebb professzorok számára – akik közül nem egyet neves nyugati zenész tanított egykor – már jól ismert az európai gondolkodásmód.

Hadd kérdezzem a zeneakadémiai tanszékvezetői pozíciójáról! Milyen programpontokat osztana meg velünk a pályázatából?

Szeretném az eddigi tradíciókat ötvözni az új ötletekkel és a modern kor adta lehetőségekkel.

Az online tér tágulásával feladatunk, hogy megmutassuk a tehetségeinket a közönségnek, és ennek a közösségi média alkalmas és ingyenes platformja lehet. Szorgalmaznám, hogy indítsuk el a billentyűs régizene oktatást a tanszéken belül. Tapasztalatból tudom, hogy milyen hasznos, ha valaki fortepianón is eljátszhat egy Mozart-darabot, akkor is, ha nem historikus előadó, mert az így szerzett tudást átviheti a modern zongorához. Ezen kívül szeretnék segíteni abban, hogy bővítsük a nemzetközi kapcsolatainkat, eddigi pályám során Amerikától Ázsiáig rengeteg helyen játszottam, vagy tartottam mesterkurzust neves egyetemeken és koncert helyszíneken, örülnék, ha a Zeneakadémia növendékeinek segíteni tudnék abban, hogy sikeresek legyenek a pályájukon.

Hány évre szól ez a megbízatás?

Öt évre.

Konzultált elődjével, Dráfi Kálmánnal?

Leültünk, adott jónéhány remek tanácsot, felajánlotta segítségét, mindamellett tiszteletben tartotta, hogy ezentúl én végzem ezt a munkát. Nagyon tisztelem az ő munkásságát, és támaszkodni fogok arra, amit ő megkezdett.

Rendszeresen koncertező művész. Ez a tevékenység szükséges ahhoz, hogy jó tanár legyen?

Szeretném egyensúlyban tartani a tanári és az előadóművészi pályámat. Liszt, Chopin – és még tudnám sorolni a példákat, mindannyian tanítottak, és ez nem akadályozta meg őket, hogy aktívan hangversenyező művészek legyenek. Szerintem a kettő erősíti egymást. Én legalábbis határozottan úgy tapasztaltam, hogy amióta tanítok, tudatosabban játszom. És az sem árt, ha több lábon áll az ember, a járvány miatti megállás engem ebben erősített meg.

Lemez: Chopin farkastörvények nélkül

Kapcsolódó

Lemez: Chopin farkastörvények nélkül

Régi zenekritikákban szokás volt ilyet mondani: „Farkas Gábor érti Chopint.” Én ilyet mondani soha nem mernék, de azt igen, hogy Farkas Gáborral értem Chopint.

Milyen tanár? Szigorú vagy meghagyja a szabadságot a diáknak?

Minden növendéknél más megközelítés működik. Van, akinek jót tesz egy szigorúbb tanár, van, aki akkor tud kiteljesedni, ha nagyobb szabadságot adnak neki. Az évek során az ember megtanulja megismerni a növendékeket. Magam is úgy gondolom, hogy mindenki szívesebben tanulja azokat a darabokat, amikbe beleszeret, de ha valaki hajlamos a lustaságra, ott be kell vetni a szigort.

A tanárnak pedig ismernie kell magát is, ugye?

Nem csak tanárként, művészként, emberként is – az élet minden területén.

Milyen visszajelzésnek örül leginkább a tanári és művészi munkájával kapcsolatban?

Az őszintének és építő jellegűnek. Nem csak a pozitív visszajelzések visznek előre, kell a negatív is, hogy helyre billentse az embert. És erről is csak azt tudom mondani, amit az előbb: ez egyaránt igaz a tanárra, az előadóművészre, végső soron az emberre is.

Fotók: Raffay Zsófi

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Több ezer aláíró követeli Demeter Szilárd lemondását

Miután holokausztrelativizáló publicisztikát közölt Soros György nevének tízszeri említésével az Origón, számos szervezet és ismert értelmiségi lemondásra szólítja fel a PIM főigazgatóját
Könyv

„Szégyen és gyalázat” – Írók reagáltak Demeter Szilárd publicisztikájára

Kepes András lemondta a PIM-ben megrendezendő könyvbemutatóját, Vámos Miklós melegebb éghajlatra küldte Demeter Szilárdot, Dragomán szégyennek és gyalázatnak nevezte az esetet. Felbolygatta a szakmát a PIM főigazgatójának írása.
Könyv

Nem meneszti a kormány Demeter Szilárdot az origós írás miatt

Arról kérdeztek az ellenzéki képviselők, hogy menesztik-e a Demeter Szilárdot a holokausztrelativizáló publicisztika miatt.
Klasszikus

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Színház

Ünnepre hív a Rózsavölgyi Szalon

Hogyan változtak meg a kommunikációs szokásaink a vírushelyzetben? Mit csinálhatunk a korlátozások ideje alatt? Milyen tervekkel vágunk bele a következő időszakba? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Csiby Gergely és Józan László a Mi jár a fejedben? második adásában Vecsei H. Miklóssal, Herner Dorkával, Molnár Piroskával és Grecsó Krisztiánnal. Természetesen az adventi időszak előestéjén az ünnep is szóba került.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

30. születésnapját ünnepli az Orfeo Zenekar

A zenekar Haydn és Mozart-művekből álló koncerttel ünnepli fennállásának harmincadik évfordulóját 2021. január 19-én a Zeneakadémián.
Klasszikus mvm

A zeneművészet fiatal tehetségeit díjazta az MVM

A zeneművészet legtehetségesebb fiatal képviselői tizenharmadik alkalommal vehették át a Junior Prima Díj magyar zeneművészet kategóriájának elismeréseit. Az MVM Zrt. idén is tíz hazai tehetséget díjazott, ez alkalommal először bárki ingyenesen nyomon követhette az online megrendezett díjátadót és a fiatal zenei géniuszok gálakoncertjét 2020. november 26-án, az mvmjuniorprima.hu oldalon.
Klasszikus online közvetítés

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Klasszikus hír

Japán zeneszerző nyerte idén a Zeneakadémia Bartók Világversenyét

Sinszuke Okamoto nyerte el idén a komponistáknak meghirdetett Bartók Világverseny első díját. A győztes mű szerepel majd a 2021-es, vonósnégyes formációknak szóló megmérettetésen is.
Klasszikus gyász

Elhunyt Terényi Ede erdélyi magyar zeneszerző

Elhunyt 85 éves korában Terényi Ede Erkel Ferenc-díjas romániai magyar zeneszerző, zenetudós, aki az egyik legjátszottabb alkotónak számít az erdélyi magyar zeneszerzők között.