Klasszikus

A tekerőlant kalandos históriája

2002.12.16. 00:00
Ajánlom
The Hurdy-Gurdy Series vagyis A tekerőlant-sorozat. A Hungaroton ezzel a címmel indította útjára legújabb hanglemezciklusát, amelynek kezdeményezője és főszereplője Mandel Róbert. Az ismert muzsikust, zenekarvezetőt és producert nemcsak az új lemezsorozatról, hanem a közelmúltban alakult Magyar Fesztiválszövetségről is kérdeztük, amelynek elnökévé választották.

A tekerőlant-sorozat első lemezén egy itthon szinte teljesen ismeretlen francia szerző, a XVIII. században élt Michel Corrette tekerőlantra, dudára és fuvolára írt művei hallhatók; Mandel Róbert, valamint Jean-Christophe Maillard (duda) és Németh Pál (fuvola) előadásában. A lemezen közreműködik még Ratkó Ágnes (csembaló), Kállai Nóra (gordonka) és Spányi Miklós (orgona). "Németh Pállal, a Capella Savaria egykori és a Savaria Baroque jelenlegi vezetőjével, illetve Hollós Mátéval, a Hungaroton igazgatójával csaknem negyedszázada ismerjük egymást, dolgozunk együtt" - meséli Mandel Róbert. "A Hungaroton kiadói politikájának egyik legfontosabb része, hogy zenetörténeti ritkaságokat, világpremiereket jelentessen meg. Erre a tekerőlant és a duda kiválóan alkalmas, mert kevesen tudnak rajtuk megfelelő színvonalon játszani, viszont mindkét hangszernek szép és gazdag irodalma van, főleg a barokk és a korai bécsi klasszika időszakából. A most megjelent Corrette-lemez után még további három-négy CD-t tervezünk, többek között egy kifejezetten duda- és tekerőlant-kompozíciókra specializálódott francia szerző, Philibert Delavigne műveiből."

Amikor a hetvenes évek végén Mandel Róbert tekerőlant-játékosként feltűnt a Ki mit tud?-on és utána a koncertpódiumon, itthon sokan csodálkoztak, hogy ilyen hangszer egyáltalán létezik. Pedig a Nyugaton "hurdy-gurdynek" nevezett instrumentum több mint egy évezredes múltra tekinthet vissza. Mandel Róbert kérdésünkre elmondta, már a IX. századból ismertek olyan - elsősorban Spanyolországból, illetve Dél-Franciaországból származó - képzőművészeti alkotások, amelyek tekerőlantot, illetve a hangszer korai változatát, az úgynevezett organistrumot ábrázolják. Kezdetben elsősorban az egyházzenében használták, aztán átkerült a szórakoztató tánczenébe, s végül a reneszánsz korban szinte "népi" hangszer lett belőle. A tekerőlant az 1700-as években, Franciaországban élte fénykorát. "Ahogy manapság a world music a divat, és még a popzenészek is afrikai dobokon vagy ausztrál didgeridoo-n akarnak játszani, úgy fedezték fel maguknak a francia uralkodók és arisztokraták is a dudát és a tekerőlantot. Erősen vonzódtak a természethez, a pásztoridillek világához, s így lett a duda és a tekerő hirtelen a versailles-i kastély kedvelt hangszere."

Az 1789-es francia forradalom véget vetett a tekerőlant virágkorának, a muzsikusokat elkergették, s ők hozták magukkal hangszerüket Közép-Európába. Bécsben még az 1800-as évek végén is működött egy kis francia színtársulat, ahol az előadásokat gyakran tekerőlanttal kísérték. Magyarországon - pontosabban Szentes és Csongrád vidékén - is minden bizonnyal egy ide nősült francia zenész honosította meg a hangszert, ugyancsak a XIX. század végén. A népzenében gyorsan elterjedt, Vikár Béla és Bartók Béla gyűjtéseiben már az egyik leggyakoribb instrumentumként szerepelt. "Ez a tradíció egészen a hetvenes évekig élt, s ekkor figyelt fel az idős Bársony Mihály bácsi játékára Sebő Ferenc, akinek köszönhetően a tekerőlant visszakerült a koncertterembe" - fejezi be a történeti áttekintést Mandel Róbert. A hetvenes évek végén létrejött Mandel Quartet (Jakobi László, Kállay Gábor, Mandel Róbert, Márta István) repertoárjában a tekerőlant mindmáig meghatározó szerepet játszik, de már nem népzenei hangszerként, hanem eredeti funkciójában, reneszánsz és barokk tánczene megszólaltatójaként.

Mandel Róbert nemcsak tekerőlantosként, hangszer-restaurátorként és a nevét viselő kvartett vezetőjeként vált ismertté, hanem zenei producerként, a WoMuFe világzenei fesztivál alapítójaként is. Nem meglepő tehát, hogy a közelmúltban megalakult, mintegy ezerkétszáz különböző kulturális (illetve gasztronómiához vagy sporthoz kötődő) programsorozatot tömörítő Magyar Fesztivál- szövetség az első hároméves ciklusra elnökévé választotta. "Nagyon komolyan veszem, megtisztelő feladatnak érzem ezt a társadalmi megbízatást. Óriási az érdeklődés a szövetség iránt, s egyértelmű, hogy van létjogosultsága egy ilyen szervezetnek, hiszen a magyarországi fesztiválokban, várakban, kastélyokban, kertekben hatalmas lehetőség rejlik. Kapolcs és még néhány más rendezvény példája bizonyítja, hogy a semmiből is létre lehet hozni tömegeket vonzó, s ugyanakkor színvonalas kulturális programokat" - mondja Mandel Róbert.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A balatonfüredi Anna-bál mítosza és a valóság

Szombaton 193. alkalommal rendezik meg a balatonfüredi Anna-bált, aminek névadó kisasszonyát lehet, hogy nem is Annának hívták.
Zenés színház

Csuha Lajos: „Még meg tudok mozdulni a színpadon”

Szíve a rockhoz, a musicalhez húzza, de magát és a közönséget is meg fogja lepni Csuha Lajos a Budavári Palotakoncereken augusztus elején. Rövid interjúnkban az előkészületekről kérdeztük, de az is kiderült, milyen új feladatok találták meg az Operettszínház záruló évadában a hetvenéves művészt.
Jazz/World

Egy életmű megünneplésének kihívásai

Az idén 85 éves Quincy Jones prominens társasággal ünnepelte a születésnapját a Papp László Budapest Sportarénában, az ő esetében azonban egy életműkoncert kivitelezése eleve problémás, a megvalósítás viszont a kényszerből leszállított elvárásokat is képes volt helyenként alulról súrolni.
Vizuál

Így látják a madarak az osztrák fővárost - VIDEÓ

Négy sas segítségével készítettek 360 fokos videót Bécsről. A madarak a Duna-toronyból és egy hőlégballonból indulva filmezték a várost.
Zenés színház

Fischl Mónika: „Vidám, színes kavalkád, sok humorral fűszerezve”

„A hazai operettjátszás koronázatlan királynője” – így mutatja be a Kult50 című kiadvány Fischl Mónikát – az emlékezetes Szilviát, Marica grófnőt, Glavári Hannát. Igazi primadonna alkat: hűvös, elérhetetlen és gyönyörűen énekel – a Palotakoncerteken is.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus videó

Videó: Kelemen Barnabásék totyogó kisbabája már az apját kíséri zongorán!

Ma este kezdődik a Fesztiválakadémia. "Elkezdődtek a próbák!" - írta Kokas Katalin, és közzétett egy videót, amelyen a férje a kislányukkal zenél.
Klasszikus magazin

Nem csak Ravel álmodta zenekarra az Egy kiállítás képeit

Sőt, még csak nem a századforduló zenéjének zenekari virtuóza volt az első, hanem egy orosz Rimszkij-Korszakov tanítvány.
Klasszikus videó

Ismerkedj meg a zongoristával, aki elefántoknak játszik klasszikusokat!

Vagy legalábbis az egyik biztosan. Ez derül ki abból a videóból, amelyet egy kalandos életű koncertzongorista osztott meg.
Klasszikus kórus

Solti Árpád nyerte a Mátrai Művészeti Napok zeneszerzői pályázatát

Solti Árpád műve nyerte el a Vox Mirabilis és a Muzsikál az Erdő Alapítvány zeneszerzői pályázatának fődíját, amelyet a Mátrai Művészeti Napok jubileuma alkalmából hirdettek meg
Klasszikus fidelio klasszik

Fidelio Klasszik: Koncertektől hangos kastélyok és várak

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása július 21-én lesz hallható a 92.1-en.