Klasszikus

A tékozló fiú nővére

2004.10.05. 00:00
Ajánlom
"Mi a baj velem? Az, hogy megbízhatóan dolgozom, ott vagyok minden próbán, nem mondom le az előadásokat, és tisztességesen végzem a munkám?" Állítólag így fakadt ki egyszer Renée Fleming, amikor már nem bírta tovább, hogy a Metropolitan Operában megint egy hisztis sztárocska szeszélyei miatt szaladgált a vezetőség és a műszak.

Miközben ott volt ő, mint helyi csillag, otthonos minden műfajban, minden stílusban, szép hanggal, intelligensen, fölkészülten. Idegesítő lehetett. De a pásztor is a megtévedt báránykák után futkos, a tékozló fiú papája is annak örült, aki visszatért, nem annak, aki mindig otthon ült. Más kérdés, hogy bizonyos báránykák direkt tévednek el, hogy ezzel a pásztorok és a nézők érdeklődését fenntartsák.

Ennek ellenére Renée Flemingnek szerencséje volt. Nem azért, mert évekig várt a fölfedezésére, közben pedig mindent megtanult, amit lehetett, elment minden mesterhez, akitől okulni tudott. Pedig már a kezdetekkor is egyre tanult: apja-anyja énektanár volt, természetes, hogy a kislányukból énekesnőt akartak faragni. Nem ebben volt szerencséje, hanem hogy volt ideje, mire, kissé későn mégiscsak észrevették, és utolérte a sok szerződés, kitüntetés, lemezszerződés, még mindig volt hangja, volt mit mondania. Az előzmények után lehet komikus, lehet fájdalmas, de tény: ma sokan a megcsinált, kitalált, befuttatott énekes mintapéldányának tartják Renée Fleminget. Olyannak, akit elismerünk, de nem szeretünk, mert "nincs benne semmi".

Lehet. Lehet, hogy benne nincsen semmi. De az éneklésében annál több. Azért gondolom, mert most már napok óta hallgatom a Händel-árialemezét. És én is átestem azon, hogy hát igen, Fleming. Jó, jó. Persze, most Händelt énekel, mert talán két éve akkora sikere volt az Alcinában, decemberben pedig a Metben a Rodelindát énekli. Ügyes. Öt éve a francia operák szakértője volt, aztán Richard Strauss specialista. Most händeliánus. Valamit mindig ki kell találni.

A képlet azonban ennél bonyolultabb. Mert a lemez Semele áriájával kezdődik: "Ó, álom, miért hagytál el engem?" És először nekem is az jut eszembe, hogy Kathleen Battle menyivel jobb ebben az áriában, ahogy lustán, kéjesen, erotikusan nyújtózik - persze mindezt csak hangban, lemezen. Csakhogy Battle kiismerhető, megunható. Flemingnél meg azt érzem, minél többször hallom, annál érdekesebb. És tényleg szép a hangja, és nagyon okosan énekel, és mindig mond valami váratlant is. Egy olyan viszonylag elhasznált áriában is, mint a Let the bright Seraphim. Valaha ezt énekelte Kiri te Kanawa Lady Diana és Károly herceg esküvőjén, és mivel azt az eseményt a művelt világban televízión közvetítették, nem éppen ismeretlen áriáról van szó. Mindenki úgy énekli, ahogy kell: lendületes gyors rész, aztán egy kis pihenés a lassún, a végén pedig, szinte változatlanul visszatér az eleje. Fleming viszont díszít. Mert miért kellene ma valamit kétszer is elmondani, amikor egyetlen mozdulattal újra lehet hallgatni az eredetit? Sutherland szédületesebb biztonsággal mozgott a magasságokon, és biztos van, akinek Kiri hangja jobban tetszik, de Fleming nem csak hozzáteszi mindehhez a maga mondanivalóját, és nekem nemcsak friss, amit mond, nemcsak korszerűbb, hanem mintha tartalmasabb is lenne.

Hetven perc Händel-ária. Hányan éneklik ezt úgy, hogy végig érdekes? Hogy nem arra kell gondolni, "mekkora énekes", hanem arra: "micsoda zeneszerző"? Valahányszor véget ér a lemez, azzal a furcsa, levegőben maradó, feketébe boruló áriával, a szinte ismeretlen Alexander Balus című operából, semmilyen más feloldást nem tudok kitalálni, mint elölről kezdeni az egészet.

(Renée Fleming - Händel - Decca, 2004)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.
Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Tánc

Sosztakovics titkos szerelme egy balerina volt

Kalapács alá került a zeneszerző tíz szerelmeslevele, amit a Bolsoj egykori balerinájának, Nina Pavlova Ivanovának írt 1935. és 1939. között. A titkos románcról és a szerelmeslevelekről eddig a zenetörténészek sem tudtak.
Vizuál

Kulisszatitkok: így készült a Brian élete

A hetvenes években egy filmes stáb Tunéziába utazott, hogy leforgassa Jézus életének történetét a születésétől a kereszthalálig (Názáreti Jézus - 1977). A nyomukban pedig – sokszor ugyanazokon a helyszíneken és statisztákkal - egy hatfős angol csapat elkészítette a saját verzióját. A negyven éve bemutatott film a Pythonok szerint is legjobb közös munkájuk, amelyben gyakorlatilag az élet minden helyzetére megtalálható a válasz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.
Klasszikus évad

Köszönjük, hogy velünk töltötték a nyári estéket!

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is számos programmal várta az Óbudai Nyár keretében az Óbudai Társaskör kertje a vendégeket. Július 1. és augusztus 5. között klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenei stand up, opera és színházi előadás közül válogathattak az érdeklődők.
Klasszikus ajánló

Hangversenyek hegyek között – Börzsöny Barokk Napok

Tizenhatodik alkalommal csendül fel augusztusban a régi korok muzsikája a Börzsöny és a Dunakanyar hegyei között. A Börzsöny Barokk Napok idén is különleges, több évszázad zenéjét bemutató műsorral és a szokásos gyönyörű helyszínekkel várja visszatérő és új vendégeit.
Klasszikus beszámoló

„Atyaúristen” – Ilyen volt nekem idén Kaposfest

„Atyaúristen” – nyögte a templomi csöndben egy hölgy két tétel között. Ugyanis jó zenét hallott, meg én is, sokat. Naplószerűség Kaposfest első két napjáról.
Klasszikus érdekesség

Mégis, hogy írjuk Sztravinszkij nevét? Akarom mondani, Stravinskyét...

Fél hajkoronámat elvesztettem már a kérdés felett töprengve, és a legrosszabb, hogy a másik fele beleőszül. Szerencsére Bárdos Lajos kisegít.