Klasszikus

A tíz legvidámabb klasszikus zenemű

2021.10.01. 09:05
Ajánlom
A zene világnapja alkalmából cáfolni szeretnénk azt a tévhitet, hogy a klasszikus zene mindig csak komor, súlyos témák körül forog. Meghallgatásra ajánlunk néhány derűs, boldog vagy egyenesen kacagtató művet.

“Szomorú zene” – szokták mondani, mikor a klasszikus zenét más, könnyedebb hangvételű stílusokkal állítják szembe. Pedig ha végigtekintünk a komoly jelzővel is illetett muzsika utolsó négyszáz évén, bőségesen találunk olyan darabokat, amelyek mosolyt csalhatnak az arcunkra. Legyen szó egy békés derűt árasztó hangszeres alkotásról, egy nyakatekert történetet feldolgozó vígoperáról vagy egy eredetileg is paródiának szánt műről, a zene világnapjára készült összeállításunkat végighallgatva bárki megismerheti a klasszikus zene naposabb oldalát.

1. Haydn: C-dúr csellóverseny

Úgy tartják, a C-dúr a legfényesebb hangnem, maga Haydn is él ezzel a szimbolikával, mikor A teremtés című művében a sötétségbe hatoló első fénysugarat érzékelteti vele. A C-dúr csellóverseny is páratlanul napfényes mű, csupa derű, szárnyalás, az lehet az érzésünk, mintha a világ rendje is helyreállna tőle.

2. Mozart: Così fan tutte – Despina áriája

Mit sóhajtozik a két szépséges kisasszony, amiért vőlegényeik távol járnak? Nincs is jobb alkalom arra, hogy egy fiatal nő kedvét lelhesse újabb és újabb szerelmi kalandokban! – legalábbis Despina, a szobalány szerint, aki sziporkázó áriában ad leckét az élhetetlen széplelkeknek.

3. Händel: Concerto grosso op. 3. no. 2.

A mai korból visszatekintve úgy tűnik, a barokk zene egy teljesebb, sértetlenebb világból szól hozzánk, eszményinek érezzük azt a szépséget és harmóniát, amelytől a bánat is megnemesedik, az öröm pedig teljesebb és háborítatlanabb lesz. Händel műve, benne a két könnyed tánctétellel, erről az idilli létállapotról tanúskodik.

4. Rossini: Macskaduett

A bel canto muzsikát gyakran éri az a vád, hogy a szövegnek nincs túl nagy jelentősége, csak ürügyül szolgál a szebbnél szebb dallamok számára. Ebben a szokatlan duettben magunk is meggyőződhetünk róla, hogy a zene szavak nélkül is kifejezhet egy egész kis történetet.

5. Ifj. Johann Strauss: A denevér – Pezsgődal

Ha boldogok vagyunk, mulassunk egy kicsit! És ha már mulatunk, mi mással is tennénk, mint az italok királyával, ahogyan ifjabb Johann Strauss népszerű operettjében elhangzik! A szilveszterkor játszódó darabban minden megvan, ami a jókedvhez kell: mulatságos félreértések, cselvetés, felsülés és persze vérpezsdítő muzsika.

6. Donizetti: Don Pasquale – Hadaró duett

A vígoperák természetesen bővelkednek a mulatságos jelenetekben, amelyek lehetőséget adnak a komponistáknak, hogy zenei humorérzéküket is megcsillogtassák. A felfuvalkodott Don Pasquale nem sejti, hogy miközben leckét akar adni házsártoskodó feleségének, ő maga lesz, aki pórul jár.

7. Enescu: 1. Román rapszódia

Ismét egy kis mulatozás, ám ezúttal jó kedélyű népi táncok formájában. A Kodály-kortárs román zeneszerző, George Enescu maga is érdeklődött a népzene iránt, legismertebb műveiben, a Román rapszódiákban bőségesen merít hazája népdalkincséből, ettől olyan szilaj és energikus ez a rövid zenemű.

8. Gustav Holst: A bolygók – Jupiter, a vidámság hozója

A zeneszerző legnépszerűbb műve, a minden bolygóhoz egy-egy tulajdonságot kapcsoló szvit magával ragadóan színes karaktereket fest le. A vidámságot hozó Jupiter zenéje a boldog érzések egész skáláját felvonultatja, nem véletlenül lett a ciklus egyik legnépszerűbb darabja, amely filmzenékhez is inspirációként szolgált.

9. Bartók: Három burleszk

Bartók művére talán nem a vidám a legjobb jelző, de ha egy kis fricskára és játékosságra vágyunk, a szellemesen sziporkázó zongoradarab biztos a kedvencünk lesz. A három tétel Perpatvar, Kicsit ázottan és a mindössze tempójelzéssel ellátott harmadik, tánctétel egy-egy éles karakterrel festi elénk az emberi természet botlásait.

10. Louis Andriessen: Beethoven kilenc szimfóniája zenekarra és fagylaltoskocsi-csengőre

Válogatásunk záródarabja a zenetörténet óriásának tart görbe tükröt, Beethoven valamennyi szimfóniájából (és más műveiből is) felbukkannak részletek, idézetek, sokszor a legváratlanabb zenei kontextusban. Hallgassuk csak meg, milyen hangszereléssel és miféle kórussal szólal meg az Örömóda, és bizonyára nem álljuk meg mosolygás nélkül! 

Fejléckép forrása: Pexels

Miért ünnepeljük a zene világnapját?

Kapcsolódó

Miért ünnepeljük a zene világnapját?

Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975-ben az UNESCO október 1-jét A zene világnapjává nyilvánította. A hegedűművész szerint meg kell becsülnünk a csöndet, az ezerarcú muzsikát megismernünk azért fontos, mert közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Lájkszámot a vérképleletbe

A Zeneakadémia Kamarazene Tanszékének vezetője. Szólistaként megfordult Európa rangos koncerttermeiben, bemutatkozott Tokióban, Moszkvában, New Yorkban; turnézott Indiában; Vietnámban pedig az első magyar muzsikus volt, aki megszólaltatta Bartók műveit. A Liszt-díjas zongoraművésszel, Fülei Balázzsal, Liszt Ferenc születésének napján, október 22-én beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Az ítélet harsonái – emlékezés Verdi gyászmiséjével

Halottak napjához közeledve Verdi nagyszabású gyászmiséjét, a Requiemet adja elő a Nemzeti Filharmonikus Zenekar és Énekkar a Müpában, a fiatal olasz karmester, Giacomo Sagripanti vezényletével.
Klasszikus videó

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Klasszikus interjú

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Klasszikus ajánló

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.