Klasszikus

A tíz legvidámabb klasszikus zenemű

2021.10.01. 09:05
Ajánlom
A zene világnapja alkalmából cáfolni szeretnénk azt a tévhitet, hogy a klasszikus zene mindig csak komor, súlyos témák körül forog. Meghallgatásra ajánlunk néhány derűs, boldog vagy egyenesen kacagtató művet.

“Szomorú zene” – szokták mondani, mikor a klasszikus zenét más, könnyedebb hangvételű stílusokkal állítják szembe. Pedig ha végigtekintünk a komoly jelzővel is illetett muzsika utolsó négyszáz évén, bőségesen találunk olyan darabokat, amelyek mosolyt csalhatnak az arcunkra. Legyen szó egy békés derűt árasztó hangszeres alkotásról, egy nyakatekert történetet feldolgozó vígoperáról vagy egy eredetileg is paródiának szánt műről, a zene világnapjára készült összeállításunkat végighallgatva bárki megismerheti a klasszikus zene naposabb oldalát.

1. Haydn: C-dúr csellóverseny

Úgy tartják, a C-dúr a legfényesebb hangnem, maga Haydn is él ezzel a szimbolikával, mikor A teremtés című művében a sötétségbe hatoló első fénysugarat érzékelteti vele. A C-dúr csellóverseny is páratlanul napfényes mű, csupa derű, szárnyalás, az lehet az érzésünk, mintha a világ rendje is helyreállna tőle.

2. Mozart: Così fan tutte – Despina áriája

Mit sóhajtozik a két szépséges kisasszony, amiért vőlegényeik távol járnak? Nincs is jobb alkalom arra, hogy egy fiatal nő kedvét lelhesse újabb és újabb szerelmi kalandokban! – legalábbis Despina, a szobalány szerint, aki sziporkázó áriában ad leckét az élhetetlen széplelkeknek.

3. Händel: Concerto grosso op. 3. no. 2.

A mai korból visszatekintve úgy tűnik, a barokk zene egy teljesebb, sértetlenebb világból szól hozzánk, eszményinek érezzük azt a szépséget és harmóniát, amelytől a bánat is megnemesedik, az öröm pedig teljesebb és háborítatlanabb lesz. Händel műve, benne a két könnyed tánctétellel, erről az idilli létállapotról tanúskodik.

4. Rossini: Macskaduett

A bel canto muzsikát gyakran éri az a vád, hogy a szövegnek nincs túl nagy jelentősége, csak ürügyül szolgál a szebbnél szebb dallamok számára. Ebben a szokatlan duettben magunk is meggyőződhetünk róla, hogy a zene szavak nélkül is kifejezhet egy egész kis történetet.

5. Ifj. Johann Strauss: A denevér – Pezsgődal

Ha boldogok vagyunk, mulassunk egy kicsit! És ha már mulatunk, mi mással is tennénk, mint az italok királyával, ahogyan ifjabb Johann Strauss népszerű operettjében elhangzik! A szilveszterkor játszódó darabban minden megvan, ami a jókedvhez kell: mulatságos félreértések, cselvetés, felsülés és persze vérpezsdítő muzsika.

6. Donizetti: Don Pasquale – Hadaró duett

A vígoperák természetesen bővelkednek a mulatságos jelenetekben, amelyek lehetőséget adnak a komponistáknak, hogy zenei humorérzéküket is megcsillogtassák. A felfuvalkodott Don Pasquale nem sejti, hogy miközben leckét akar adni házsártoskodó feleségének, ő maga lesz, aki pórul jár.

7. Enescu: 1. Román rapszódia

Ismét egy kis mulatozás, ám ezúttal jó kedélyű népi táncok formájában. A Kodály-kortárs román zeneszerző, George Enescu maga is érdeklődött a népzene iránt, legismertebb műveiben, a Román rapszódiákban bőségesen merít hazája népdalkincséből, ettől olyan szilaj és energikus ez a rövid zenemű.

8. Gustav Holst: A bolygók – Jupiter, a vidámság hozója

A zeneszerző legnépszerűbb műve, a minden bolygóhoz egy-egy tulajdonságot kapcsoló szvit magával ragadóan színes karaktereket fest le. A vidámságot hozó Jupiter zenéje a boldog érzések egész skáláját felvonultatja, nem véletlenül lett a ciklus egyik legnépszerűbb darabja, amely filmzenékhez is inspirációként szolgált.

9. Bartók: Három burleszk

Bartók művére talán nem a vidám a legjobb jelző, de ha egy kis fricskára és játékosságra vágyunk, a szellemesen sziporkázó zongoradarab biztos a kedvencünk lesz. A három tétel Perpatvar, Kicsit ázottan és a mindössze tempójelzéssel ellátott harmadik, tánctétel egy-egy éles karakterrel festi elénk az emberi természet botlásait.

10. Louis Andriessen: Beethoven kilenc szimfóniája zenekarra és fagylaltoskocsi-csengőre

Válogatásunk záródarabja a zenetörténet óriásának tart görbe tükröt, Beethoven valamennyi szimfóniájából (és más műveiből is) felbukkannak részletek, idézetek, sokszor a legváratlanabb zenei kontextusban. Hallgassuk csak meg, milyen hangszereléssel és miféle kórussal szólal meg az Örömóda, és bizonyára nem álljuk meg mosolygás nélkül! 

Fejléckép forrása: Pexels

Miért ünnepeljük a zene világnapját?

Kapcsolódó

Miért ünnepeljük a zene világnapját?

Yehudi Menuhin kezdeményezésére 1975-ben az UNESCO október 1-jét A zene világnapjává nyilvánította. A hegedűművész szerint meg kell becsülnünk a csöndet, az ezerarcú muzsikát megismernünk azért fontos, mert közelebb hozza egymáshoz az embereket és a kultúrákat.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.
Klasszikus hír

Hallgassa meg ön is a Szent Efrém Férfikar új lemezét!

Az együttes Kings & Queens címmel adta ki tizenhatodik albumát, melynek lemezbemutató koncertjére május 5-én kerül majd sor a Fonóban. A felvétel meghallgatható a nagyobb streamingplatformokon is.
Klasszikus hír

Február 20-ától lehet jelentkezni az idei Bartók Világversenyre

A szervező Zeneakadémia meghirdette a 44 000 euró összdíjazású, ezúttal hegedűsöknek rendezendő megmérettetését, a zsűriben most is elismert magyar és külföldi zenészek ülnek majd.
Klasszikus kritika

Dekonstruált dalok

Két egymás utáni napon, január 20-án és 21-én is olyan koncertre került sor a BMC Könyvtárában, amely a dal műfajának modern-kortárs utóéletével, feldolgozásaival foglalkozott.
Klasszikus gyász

Elhunyt Kertész Lajos zongoraművész

A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Zenetanárképző Intézetének tanárát, Kertész Lajos zongoraművészt, református teológust életének 98. évében érte a halál.