Klasszikus

A tizedik

2008.11.20. 00:00
Ajánlom
Hát ez csodálatos! És ez a Fassang! Igazi egyéniség! – e szavakkal fordult hozzám a szünetben lelkendezve a mellettem ülő néni. Pedig még nem is tudhatta, hogy a koncert második felében miféle varázslatnak lesz majd részese.

Néhány éve két alkalommal is volt szerencsém megjelenni a miskolci illetőségű Klazz Fesztiválon. A fesztivál – amint már neve is mutatta – a komolyzene és jazz frigyre léptetését célozta meg. Kovács László karmesternek, a Miskolci Szimfonikus Zenekar művészeti vezetőjének a jazzszakma olyan hírességeit sikerült e szokatlan kezdeményezés okán a borsodi megyeszékhelyre csalnia, mint a hazájában igen népszerű német Klazz Brothers trió, a méltán világhírű örmény zongorista, David Gazarov, vagy éppen Martin Drew, aki Oscar Peterson zenekarának ütőseként vívott ki magának elismerést. A jazz-zenészek és a 80 tagú szimfonikus zenekar e találkozói többek közt népszerű komolyzenei művek átirataival, újraértelmezéseivel szórakoztatták a nagyérdeműt, nem is eredménytelenül: mégiscsak ritkán lát az ember a miskolci Nemzeti Színház széksorai közt egy Mozart-szimfónia mambo-változatára felszabadultan táncoló öltönyös urakat és nagyestélyis hölgyeket.

A fesztivál egyértelműen megmutatta, hogy a műfaji korlátok efféle átlépése nemcsak a közönség részéről üdvös – a koncertek után a nagyzenekar néhány tagjával beszélgetve, és a derűs tekinteteket elnézve legalábbis erre lehetett következtetni.

Hazánkban ennek ellenére nem igazán honosodtak meg eddig az efféle fúziós műsorok. A november 18-án, a budapesti Művészetek Palotájában rendezett Kilenc manuál címet viselő koncert nem titkolt szándéka éppen az lehetett, hogy újbóli kísérletet tegyen annak megmutatására, hogy a komoly és könnyű (könnyebb) hangvétel közötti határok nem is olyan áthidalhatatlanok, mint amilyennek elsőre tűnnek.

A koncert három főszereplője: a Liszt- és Prima-díjas, manapság sokat foglalkoztatott, nemzetközi hírű orgonaművészünk, Fassang László, egykori tanára, a szintén Liszt-díjjal kitüntetett, hazai és külföldi koncerttermek ünnepelt zongoristájaként is ismert Prunyi Ilona, és a csaknem harminc éves pályafutásával a magyar jazz nagyöregjének számító Szakcsi Lakatos Béla remekül felépített dramaturgiával tálalta a komolyból könnyűbe (és fordítva) történő átmenet lehetőségeit.

A koncert első felében még a komolyzenéé volt a főszerep. Előbb három 19. illetve 20. századi francia zeneszerző, nevezetesen Camille Saint-Saëns, César Franck és Marcel Dupré orgona és zongora kettősére komponált műveit hallgathattuk. Közülük is egyértelműen kiemelkedett Dupré 1932-es keltezésű, op. 30-as Balladája. A két előadó, Fassang és Prunyi egyénisége talán e kompozíció tolmácsolásakor talált a leginkább egymásra, hangszeres felkészültségük, színpadi karizmájuk, s egymásra hangoltságuk eredményeképpen itt tudták a két hangszer találkozásának ezerarcúságát a legteljesebben megmutatni, s játékuk nagyszerűségét még a kottalapozó sajnálatos ügyetlenkedései sem zavarták meg. A jogos vastaps azonban alighanem nemcsak a hangszereseknek, hanem a hazai koncerttermekben kevéssé ismeretes Dupré-nek is szólt. A teljes Bach-orgonairodalom első megszólaltatójaként és a francia zene később meghatározó alakjainak (pl. Olivier Messiaen) tanáraként is jeleskedő mester e hol tragikus, hol misztikus hangvételű, gazdag karakterisztikájú, a virtuozitást, játékosságot és elmélyültséget egyaránt megkövetelő darabjával kitűnő alapanyagot szolgáltat az előadó számára, hogy a saját hangszerének hangjában, illetve a másik billentyűs instrumentummal folytatott párbeszédben rejlő lehetőségek tárházát egyaránt a hallgatóság elé tárhassa.

Ha csak röviden is, de külön meg kell emlékeznünk a koncert első részének utolsó műsorszámáról, a Rákóczi-indulóról. A csaknem másfél évszázada nagy népszerűségnek örvendő mars, melynek ezúttal a Liszt Ferenc tollából származó kétzongorás átiratát hallhattuk orgonán és zongorán, már megszellőztette mindazt, amit a műsor második fele tartogatott a Palota publikumának: hogy jól ismert dallamok, basszus- és harmóniamenetek miképpen formálódhatnak át itt és most, mindenki füle hallatára a fantáziáját szabadjára eresztő virtuóz kezei közt.

Fassang és a zongoránál Prunyi helyét a szünet után elfoglaló Szakcsi Lakatos Béla a műsorfüzethez Klasszikusok á la carte mottóval egy tizennégy tételes mű-listát mellékelt, átadva ezzel a döntés jogát és lehetőségét a hallgatóknak, akik szabadon választhattak, mely művekre, műrészletekre készülő improvizációkat hallanának a legszívesebben.

Az előadók kínálata, csakúgy, mint a közönség döntései rendkívüli tanulságokkal bírnak. A listán egyfelől éppolyan jól megfért egymás mellett Bartók Allegro barbaroja és a Rózsaszín párduc Henry Mancini által jegyzett filmzenéjének nyitódala, vagy a Sors-szimfónia főtémája és a TV-maci zenéje. Fassang és Szakcsi ezáltal nemcsak a könnyűzene iránti nyitottságát jelezte, illetve a koncert műsorfüzetben is megfogalmazott küldetését kívánta megerősíteni, hanem a következőkben, a sorsolás útján kiválasztott művek alapdallamára készített variációival bizonyságát adta annak is, hogy egy banális, a könnyűzene zsáneréből kiszakadni nem képes alkotás is alkalmassá válhat arra, hogy magasba törjön, ha megfelelő kezekbe kerül. (Kitűnő példa erre Fassangnak az Autumn Leaves című jazz-örökzöld dallamára és harmóniáira rögtönzött variációsorozata, amely némi elvonatkoztatással, hangzásában akár az előtte megszólaltatott bachi passacaglia-val is rokonnak mutatkozhatott.)

S éppily tanulságokkal szolgált az a művészek által kihúzott három szelvény, amely ezen az estén a közönség igényeit volt hivatott reprezentálni. Azé a közönségét, amely Saint-Saëns duóit, vagy Franck Prelúdiumát éppoly türelemmel és csodálattal figyelte, mint azt, mikor saját döntésének következtében az előadók a Dies irae-t és a Csokoládétündér táncát a Diótörőből egyetlen kompozícióban egyesítik.

A koncert címében rejlő titok feloldására egészen az utolsó műsorszámig várni kellett. Fassang László ekkor ült át ugyanis a Hammond-orgonához, ezáltal újabb két manuált léptetve működésbe (az orgona hat, illetve a zongora egy "manuálja" mellett). A koncert másik talányára, jelesül, hogy a színpadon található két zongora közül az egyik (ami ráadásul így a tizedik billentyűsor) miért árválkodik mindvégig kihasználatlanul, csak a ráadásban érkezett – csattanós – válasz.

A ráadásban ugyanis az újra a színpadra invitált Prunyi Ilona kedveskedett egy feladvánnyal kollégáinak. A darabválasztás mindenképpen érdekesnek bizonyult, s kellően rímelt a koncert első részének befejezésére is: a tanárnő Mosonyi Mihály egy ritkán hallható magyaros zongora-kompozíciójával lepte meg az improvizáció addigra sokat bizonyított mestereit. S ők készülés nélkül is jelesre vizsgáztak – ezúttal két zongorán. Ezzel viszont a kérdést is nyitva hagyták: hogy jön ki végül a kilenc manuál?

(2008. november 18. 19:30 Művészetek Palotája – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Kilenc manuál – zongora-orgona parádé; km.: Fassang László (orgona), Prunyi Ilona, Szakcsi Lakatos Béla (zongora); Saint-Saëns: Allegro molto, Capriccio, Scherzo; Dupré: Ballada, op. 30; Franck: Prelűd, fúga és variáció; Liszt: Rákóczi-induló; Bach: c-moll passacaglia és fúga, BWV 582; Improvizáció a c-moll passacaglia témájára; Automn Leaves-variációk; Közös improvizációk a közönség által választott témákra)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.
Jazz/World

Gyönyörű örmény népdalfeldolgozással jelentkezik az Antal Gábor Trió

Nem sokkal a megalakulásuk után máris nemzetközi versenyről hozta el a fődíjat a trió, akiknek örmény népzenéből ihletett új szerzeménye most a Fidelión debütál. Cikkünkben a zenekar történetéről és terveikről is mesélnek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Senki nem akart négyoldalas Mozart-kéziratot venni 163 millióért

A Figaro házassága utolsó felvonásának egyik zenei vázlata az előzetes becslések szerint 500 ezer euróért kelhetett volna el egy árverésen. Nem vette meg senki.
Klasszikus ajánló

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát június 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Klasszikus

Kiállítás nyílik Bősze Ádám antikváriumának kottagyűjteményéből

Sopronban, az Ünnepi Hetek Alkalmából nyílik meg Bősze Ádám Zenei Antikváriumának kiállítása, amely a két háború közötti különleges kottacímlapjait mutatja meg az érdeklődőknek.
Klasszikus fszek

Új helyre költözik a FSZEK Zenei Gyűjteménye

Épületfelújítás miatt augusztus 6-ától várhatóan 2019 augusztusáig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Központi Könyvtárának épületében működik a Zenei Gyűjtemény.
Klasszikus díszpolgár

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.