Klasszikus

A tökéletes forma története

2014.04.10. 09:38
Ajánlom
Nyolcvan éve született Durkó Zsolt Kossuth-díjas zeneszerző. Művei sikerdarabokká váltak, a hatvanas évek közepén Durkó Zsolt lett a külföldön legtöbbet játszott kortárs magyar zeneszerző. MAGAZIN

Szegeden született, ahol apja református hitoktató lelkészként gimnáziumokban tanított. Durkó Zsolt zenei tehetségét, abszolút hallását tizenegy éves korában fedezte fel zeneileg képzett ügyvéd nagybátyja. Két évvel később már a szegedi Konzervatóriumban tanult zongorát és zeneszerzést, emellett versenyszerűen sakkozott. Első kompozíciói Mozart stílusában születtek, majd egy "harsogó fortissimókkal teli" szimfóniát írt.

A soproni ifjúsági improvizációs Bach-versenyen 1950-ben első díjat nyert, ennek köszönhetően Budapestre került a Bartók kollégiumba, Sugár Rezső zeneszerzés osztályába és Sándor Renée zongoranövendékeinek sorába. Huszonegy évesen felvételt nyert a Zeneakadémia zeneszerző tanszakára, ahol többek között Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Szabolcsi Bence voltak a tanárai, Farkas Ferenc óráin a modern európai zenével ismerkedett. 1961-ben diplomázott, majd Rómában, a Santa Cecilia Akadémián képezhette magát.

Római tartózkodása alatt több száz etűdöt komponált, amelyek Stravinsky, Boulez és Bartók zenéjéből merítettek. Durkó tudatosan próbált egyszerre magyar és európai hangvételt keresni, kapcsolatot találni a tradícióval és az új törekvésekkel - műveinek saját maga által összeállított jegyzéke egy 1962-es darabbal kezdődik. 11 darab címmel közreadott válogatása a színek, az effektusok egész arzenálját vonultatta fel, s körvonalazódott deklamáló stílusa is, későbbi pályafutásának egyik fő jellemzője. 1964-ben készült az Organismi hegedűre és zenekarra, amelynek központi gondolata az organikus, az önmagát megújító szerves fejlődés, a kivirágzás gondolata.

Miután 1965-ben hazatért, film- és színházi kísérőzenéket kezdett írni, ő komponálta Huszárik Zoltán világsikert aratott Elégia című kisfilmjének muzsikáját is. Ekkor írott műveiben feltűntek a jellegzetes tételtípusok, ugyanakkor zenei nyelve megnyílt az improvizáció felé, ezt hangsúlyozta már címadásával is a fúvósötösre komponált Improvisazioni. 1965-ben aratott nagy sikert a Magyar rapszódia, mely már címében is állásfoglalást jelentett, hiszen ritmikájával, hangvételével egyértelműen a magyar nyelv szabályaihoz kötődött, a Fiorituré újítása a zenekarhoz társuló szövegtelen kamarakórus volt.

Művei sikerdarabokká váltak, a hatvanas évek közepén Durkó Zsolt lett a külföldön legtöbbet játszott kortárs magyar zeneszerző. Az Organismi balettváltozatát ötvenszer tűzte műsorára az Ausztrál Balett, a Fioriturét a New Philharmonic Orchestra szólaltatta meg, lemezfelvétele 1971-ben Koussevitzky-díjat kapott. Kodály támogatásával amerikai megrendelésre készült a Dartmouth Concerto. A Jeunesses Musicales Nemzetközi zeneszerzőversenyen harmadik díjat nyert I. vonósnégyese, a Korunk Zenéje Fesztiválon 1974-ben neki rendeztek először szerzői estet, amelyre zsúfolásig megtelt a Zeneakadémia.

Durkó Zsolt 1997. április 2-án hunyt el budapesti otthonában, két hónappal utolsó oratóriuma, a Jelenések könyvének bemutatója előtt. Művészetének elismeréséül 1968-ban, majd 1975-ben Erkel Ferenc-díjjal jutalmazták, 1978-ban Kossuth-díjat, 1983-ban érdemes művész címet, 1985-ben Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat, 1987-ben Kiváló művész-díjat kapott. A Budapest Music Centerben a zeneszerző születésének 80. évfordulóján ősbemutatóra kerül sor, első alkalommal hangzik el teljes egészében A gömb története című ciklusa.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.
Plusz

Könnyűzene a korona idején

Sok más minden mellett a koronvírus-járvány azt is befolyásolja, hogy hol és hogyan fogyasztunk könnyűzenét ezekben a hónapokban. A zeneipar teljes egészére meghatározó – és egyelőre sok tekintetben, de legalábbis számos szegmensére, úgy tűnik, sokkszerű és katasztrofális – hatással van az, ami pillanatnyilag a világon történik.
Jazz/World

Fonogram-életműdíjat kapott Kovács Kati – Hallgasd meg a nyertes felvételeket!

Hobo, Rácz Gergő és Orsovai Reni, a Mörk, a Sárik Péter Trió, Lajkó Félix & Volosi, Krizso, a Bagossy Brothers Company is Fonogram-díjat kapott a szombaton az interneten tartott online eseményen. Életműdíjjal Kovács Katit, szakmai életműdíjjal Gőz Lászlót ismerték el.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Hangszertár

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Klasszikus hír

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus interjú

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.
Klasszikus gyász

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Klasszikus koronavírus

Autókból zenélnek a MÁV Szimfonikusok

Zenészek vezetik a naponta útnak muzsikáló indított autókat.