Klasszikus

A tökéletes rend darabkái

2004.10.11. 00:00
Ajánlom
Dolinszky Miklós: Időrengés „Nézd meg például azt a dracénapálmát ott a hátad mögött. Állítólag nem érez semmit, mert ha az egyik ágát levágom, nem csap oda. Barbár szemlélet. Ha megengedem magamnak a luxust, hogy belefeledkezem egy ilyen dracénának a világába, olyan megdöbbentő tapasztalatokra tehetek szert, ami nagy bajokat okozhat a világszemléletemben.” (Dukay Barnabás)

Valahogy így jár az olvasó is, ha igazán elmélyül Dolinszky Miklós Időrengés című, idén megjelent könyvében. Márpedig ha rászánja magát, hogy kezébe vegye az Osiris Zene sorozatának első kötetét, nemigen tud másképp tenni. A kiadvány ugyanis magával ragad, ránt; örvényébe kerülve nem menekülhetünk a benne felvetett kérdések továbbgondolása, az állásfoglalás elől.

Létezik-e minden gyereknél egyformán alkalmazható zongora-metodika? Milyen úton váltja ki a folyamatos légzés a zenei légzés, az artikuláció iránti igény fokozódását? Miért baj, hogy az előadók általában több pénzt kapnak, mint a szerzők? Milyen törekvések próbálják az elitet a tömeghez alacsonyítani? Agymosás vagy hitelességre törekvés jellemzi a historizmus mozgalmát? Mi érvényesül jobban a színpadon: a szaktudás vagy a személyiség? Milyen lélektani hatást érnek el a meditáció hangzó tárgyai? Lineárisan vagy körkörösen változik a művészetek és emberiség története? „Feltéve, hogy létezünk…”

Aki kérdez: Dolinszky Miklós zenetudós. Aki válaszol: Bartai Ariadne zongoratanár, Gyöngyösi Zoltán fuvolaművész, Csalog Gábor zongoraművész, Gadó Gábor jazzgitáros, Spányi Miklós billentyűs előadó, Kovalik Balázs rendező, Hortobágyi László, Csapó Gyula és Dukay Barnabás zeneszerzők. És Mozart és Spengler és Sztravinszkij, Cage, Sári József, Buxtehude, Bach, III. Richárd, Bartók Juditja és Kurtág – az előbb felsorolt művészek szűrőjén keresztül. Dolgok és emberek. Zene és élet. A legszorosabb értelemben vett gyakorlati szakmai problémákról ugyanúgy szó esik ebben a könyvben, mint az általános emberi, filozófiai kérdésekről. A hogyanokról ugyanúgy, mint a miértekről.

Hogy a válaszokkal egyetértünk-e? Szinte mindegy. Önmagában már az is nagy szellemi élvezetet okoz, hogy hiteles emberektől olvashatunk hiteles gondolatokat. Olyanoktól, akik művészetükkel és mindennapjaikkal is példázzák hitvallásukat. Ha azt mondják, nekik olyan nincs, akkor azt. Egyéniségek. Olyan személyiségek, akikkel érdemes egyetérteni vagy vitába szállni. A kérdések pedig, amelyek a beszélgetések folyamán fölmerülnek, zenész és nem zenész számára egyaránt húsbavágóak.

Kilenc muzsikus, tíz vallomás. A legkarakteresebben a szerzőé, Dolinszky Miklósé rajzolódik ki. Egy effajta kötetnél az interjúalanyok megválasztása már önmagában is állásfoglalás. Hát még, ha a beszélgetéseket, szerkesztetten ugyan, de mégis valódi vita formájában közli le az író! Van, hogy mind az interjúalany, mind az olvasó számára gondolatébresztőek a szerző közbeszólásai, máskor azonban egészen egyszerűen sok Dolinszky Miklósból. Jobban érdekelne, mi a véleménye arról a bizonyos témáról a beszélgetőpartnernek.

A kötetnek azonban ugyanaz az erénye, mint a fogyatékossága. Ha a szerző lecsupaszított kérdésekkel állt volna alanyai elé, valószínűleg soha nem jöhetett volna létre az a légkör, amelyben a művészek az őszinteségnek erre a fokára jutnak el. Így azonban az őket legszemélyesebben érintő témákról is nyíltan és meggyőzően nyilatkoznak. Sőt, leginkább azokról, hiszen az író rátapint beszélgetőtársai legérzékenyebb pontjára. Művészetük sarkpontjára.

Kedves Fidelio-olvasók! Önök közül vajon hányan tudják, melyik növény is az a dracéna pálma? Én a könyv elolvasását követően kiderítettem. Van is itthon, éppen a számítógép mellett állt egy fehér kaspóban, csak éppen nem tudtam róla, hogy ő az. Azóta figyelem. Érdemes.

(Dolinszky Miklós: Időrengés. Osiris Kiadó, Budapest, 2004)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Száz éve született Margot Fonteyn, aki Nurejevvel karöltve forradalmasította a balettet

1919. május 18-án született Margot Fonteyn, a brit Royal Ballet prímabalerinája, akit egy Nurejevvel közös előadása után 89-szer tapsolt vissza a közönség, és aki börtönben is ült.
Klasszikus

Öt éves lett a Virtuózok, így ünnepelnek

Jubileumi ünnepi hangversenyen lépnek fel a Virtuózok klasszikus zenei tehetségkutató műsor elmúlt öt évének legtehetségesebb résztvevői december 30-án a Müpában.
Könyv

Szabó Magda személyes pillanatai

Szabó Magda minden művében az emberi lélek titkait kutatta állhatatosan. Most azonban az ő titkai tárulhatnak fel ebben a különleges fényképalbumban, amelynek lapjain az írónő egész élete megelevenedik. Galéria
Zenés színház

„A Csárdáskirálynő a Monarchia egyik utolsó sóhajtása”

Könnyű beleszeretni Kálmán Imre édes melódiáiba és ezekbe a furcsa figurákba – véli Vidnyánszky Attila rendező. A Nemzeti Színház vezérigazgatója korábban többször vitt színre operát, mégis a júliusi margitszigeti Csárdáskirálynő lesz az első operettrendezése.
Plusz

Alinda ezúttal Ónodi Esztert kérdezte

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Ónodi Eszterrel kitértek arra is, hogy a népszerű színésznő lehetett volna zenész is, sőt szóba került, milyen a “rocker”, az “ufó” és a”libapásztor” Eszter.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyerek

Hogyan érzi magát egy diák, ha elmegy a Zeneakadémiára?

Régi panasz, hogy a fiatalok nem járnak klasszikus zenei hangversenyre. A problémáról eddig mindenkit megkérdeztek már, csak épp a gyerekeket nem. Most ők mondják el, hogyan éltek meg egy koncertet.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör programjaiból

Felolvasószínház, Seress Rezső-est, filmzenei és születésnapi koncertek –  az évad végén is műfaji sokszínűség várja a vendégeket az Óbudai Társaskörben.
Klasszikus ajánló

Schubertiáda a kismartoni Esterházy kastélyban

Schubertiádák: így nevezték az 1820-as évek elejétől azokat a társasági összejöveteleket, amelyeknek középpontjában Franz Schubert és muzsikája álltak és ezt a címet viseli a classic.Esterházy koncertsorozat következő, június 15-i koncertje is.
Klasszikus cselló

Különdíjat érdemelt Kokas Dóra Bécsben

A Vienna Classic Strings zenei versenyen különdíjban részesült Kokas Dóra csellóművész. A döntőben Alexey Shor kortárs szerző és Sosztakovics darabjait játszotta.
Klasszikus virtuózok

Mi a televízióhoz értünk, ők a komolyzenéhez: így született a Virtuózok

A Virtuózok stábjának talán legrégebbi tagja a Virtuózok kreatív vezetője, Szarvas Szilvia. Még nem is létezett a műsor, mikor már dolgozott Peller Mariann-nal, a komolyzenei tehetségkutató kitalálójával.