Klasszikus

„A tonális zene nem lehet választásunk tárgya” – Orbán György I. szimfóniáját mutatja be a Budafoki Dohnányi Zenekar

2022.11.04. 11:50
Ajánlom
A Kossuth-díjas zeneszerző a közelmúltban három szimfóniát is papírra vetett, november 8-án ezek közül az elsővel ismerkedhet meg a közönség a Zeneakadémián. Az alkotó a műfajjal kapcsolatos gondolatait is megosztotta a közönséggel.

A romantika arcai címet viseli a Budafoki Dohnányi Zenekar soron következő, zeneakadémiai koncertje. A műsort látva a közönség talán meglepődik a választáson, hiszen három évszázad alkotóinak művei hangoznak majd el ezen a különleges esten. A programválasztás elsődleges szempontja azonban az volt, hogy a zárásként elhangzó Brahms I. (D-dúr) szerenád mellé

olyan darabok kerüljenek, amelyek a romantikán nevelkedett ízlésű hallgatók számára is örömet okoznak.

Brahms alkotása annak hatására született, hogy szerzője tanulmányozta a bécsi klasszicizmus, Mozart és Haydn stílusát, ám Sosztakovics és Orbán György darabját is erős szálak fűzik a zenetörténeti hagyományhoz.

A XX. század nagyjai nem írtak szimfóniát, többnyire szerénységből. Úgy vélték, ezt a műfajt a XVIII. és XIX. század színvonalán nem tudnák megszólaltatni

– ezzel a felvezetéssel helyezi történeti kontextusba művének létrejöttét Orbán György Kossuth-díjas zeneszerző. „Az én generációmnak – tehetségeseknek is – még kevesebb oka van arra, hogy szimfóniákat írjon, mert már technikánk, nyelvezetünk is hiányosabb.” Hogyan közelíthet mégis egy kortárs alkotó ehhez az évszázadokon át a középpontban álló műfajhoz? „A Haydn által zseniálisan alkalmazott zenei eszközök univerzálisak, a fizika és a biológia törvényein alapulnak.” Az emberi fül számára a dallamok, a világos ritmusok a dúr-moll akkordok a befogadhatók – mondja Orbán György.

Ez, persze lehet unalmas, mert a nyelvtan és a szókincs is az; a költő dolga beléjük lelket lehelni.

Ez fizikailag, élettanilag, akusztikailag behatárolt tény. Választhatjuk ugyan az atonalitást tonális helyett (sok mindenre jó: szorongó, kozmikus asszociációkat kelt, én is használom itt-ott kontrasztként), de a tonális zene nem lehet »választásunk« tárgya, mert a természet és az ember világa a rögzített frekvenciákat (hangokat), optimális hangrendszereket (5-7 fokú skálákat) és minden dallam, ének, dal, sláger hierarchikusan elrendezett hangjait teszi lehetővé és befogadhatóvá.”

Orbán György a szimfónia felépítésének főbb jellemzőit is elárulta: „Történetesen négy tételes, az első hármat motivikus szálak kötik össze.

Megjelenik benne pár ismert népdalfoszlány és egy közismert gyermekdal. Ezek nem idézetek, mert a szimfónia egésze össze van nőve velük.

(Az ötvenes években elburjánzott kötelező »népdal-szimfóniák« rossz szájízt hagytak maguk után.) Ugyanakkor a közösségi zene beemelése a »komponált zenékbe« ősrégi, a zenéléssel egyidős tendencia: gregoriánok, zsoltárok, világi dallamok. Ezek a zeneszerzőknek éppoly kedvesek, mint a zenét hallgatóknak. Ezért kerültek művembe.”

Műsoron szerepel még Sosztakovics I. hegedűversenye, amely négytételes szerkezetében szintén a szimfónia műfaját idézi, miközben a mű hangszerelése kamarazene-szerű. Első előadója és címzettje, David Ojsztrah így nyilatkozott róla: „A Hegedűversenyben…

engem a csodálatos komolyság, az alkotói gondolat mélysége és az igazi szimfonikus gondolkodásmód kap meg.

A Hegedűverseny partitúrájában nincs semmi, ami esetleges lenne, ami csak a külső hatásra számítana, amit nem az anyagfejlesztés belső logikája indokolna.”

A romantika arcai
november 8. 19:30, Zeneakadémia

Orbán: I. szimfónia (ősbemutató)
Sosztakovics: I. hegedűverseny
Brahms: I. (D-dúr) szerenád

Közreműködik: Budafoki Dohnányi Zenekar, Daniel Matejča – hegedű
Vezényel: Hollerung Gábor

További részletek a koncertről és jegyvásárlási lehetőség itt érhető el.

Orbán Györgynek a szimfóniája kapcsán kifejtett gondolatai teljes terjedelmükben az alábbi linken olvashatók.

Fejléckép: Orbán György, Hollerung Gábor (fotó/forrás: Solymári / Wikipedia, Csibi Szilvia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.
Plusz

Hátborzongatóan szép történet áll Bereményi Géza legnépszerűbb dalszövege mögött

A Kossuth-díjas művészt egy rádióműsorban kérdezték halhatatlanságról és a Nagy utazás című számáról, válaszul azonban az egyik legkedveltebb Cseh Tamás-dal, a Csönded vagyok keletkezésének történetét osztotta meg, amelynek versszakaiban valójában párbeszédet folytat egy elhunyt fiúval.
Plusz

Szabó T. Anna: „Elkötelezem magam az irodalommal. Mindörökké.”

Egy 1988-ból származó naplórészletet osztott meg néhány nappal ezelőtt közösségi oldalán Szabó T. Anna költő.
Plusz

Cate Blanchett Virág Emesétől tanult zongorázni a Tár című filmhez

A színésznő egy fiktív női karmestert alakít a Todd Field által rendezett életrajzi filmben. A figura életre keltéséhez karmesteri és zongoratanulmányokat is folytatott, ez utóbbit Virág Emese segítségével.
Zenés színház

Nézze vissza Mundruczó Kornél müncheni Lohengrin-rendezését!

December 3-án mutatta be a Bajor Állami Opera Wagner Lohengrinjét Mundruczó Kornél rendezésében. Az előadást a színház saját streamingfelülete és a BR-Klassik is közvetítette, ahol vissza is nézhető a produkció.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Az intuíció vezet” – Beszélgetés Tabajdi Ádám orgonaművésszel

Tabajdi Ádám az orgonistavilág sokoldalú alakja. Kívül-belül ismeri a hangszert és irodalmát, gyakornok volt a párizsi Notre-Dame-ban, számos rangos, nemzetközi versenyen szerepelt már sikerrel és előkészületben van egy átiratának kottás kiadása. Az MVM Zrt. jóvoltából Junior Prima Díjjal kitüntetett művész azt is elárulta, mit gondol a versenyekről, és milyen orgonát választana magának.
Klasszikus videó

Három nyelven csendül fel a Csendes éj a Danubia Zenekar és a Máltai Szimfónia videójában

Hátrányos helyzetű gyerekekkel rögzítették a Csendes éj című klasszikus karácsonyi dalt, amely lovári, angol és magyar nyelven csendül fel Lakatos Mónika, Nótár Mary és Takács Nikolas, valamint a Szent Efrém Férfikar közreműködésével.
Klasszikus hír

Elmarad Nina Stemme áriaestje a Müpában

Az intézmény tájékoztatása alapján a világhírű svéd szoprán lemondta december 7-re tervezett Wagner-estjét, így a koncertre szóló jegyeket az intézmény visszaváltja.
Klasszikus ajánló

Kállai Ernő lesz az Anima Musicae vendége

December 9-én egy újabb zseniális művész, Kállai Ernő foglalja el az Anima Musicae kamarazenekar koncertmesteri székét a Nádor Teremben, ahol szólójátékával is megajándékozza a közönséget.
Klasszikus magazin

Egyik húzza a másikat – Almási Miklós bejegyzése

Valami titkos versenyfélének tűnhet az a csoporthatás, ahogy a klasszikus zene korszakos alakjai egymás mellett és által jutottak el a csúcsig. Almási Miklós Széchenyi-díjas esztéta, filozófus, esszéíró vendégcikke.