„Száz esztendeje éppen ezen a napon, november 5-én született Cziffra György, az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar zongoraművész. Neki állítunk emlékművet. Életútja bizonyítja: sohasem szabad feladni vágyainkat, elképzeléseinket, és ez a rendkívüli életpálya arra is tanít bennünket, hogy rendszeres munkával, kitartó akarattal a tehetség kibontakoztatható” – kezdte ünnepi beszédét Dr. Tóth József polgármester. A XIII. kerületi Önkormányzat – a Cziffra György Emlékévhez kapcsolódva – szoborral állított örök emléket az egykori angyalföldi zongoravirtuóznak a róla elnevezett Cziffra György parkban.
A leleplezésre váró szobor a XIII. kerületi Cziffra György parkban (Fotó/Forrás: Budapest XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal)
A szobor alkotója Meszlényi Molnár János, aki az önkormányzat meghívásos pályázatán a három résztvevő közül – szakmai zsűri javaslata alapján – nyerte el a lehetőséget. A mai szoboravató ünnepségen Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál és Emlékév életre hívója, művészeti vezetője arról is beszélt, személyesen mit jelent számára Cziffra György: „Ma nem pusztán a Mester születésnapját ünnepeljük, hanem a nagybetűs Embert, akit Cziffra Györgynek hívtak, s akinek a rendkívüli életfilozófiája, életeszménye, művészi és emberi odaadása mindannyiunk számára példát jelent.”
Cziffra György szobrának leleplezése 2021. november 5-én a XIII. kerületi Cziffra György parkban (Fotó/Forrás: Budapest XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal)
Cziffra György 1921. november 5-ben született Budapesten, és Franciaországban hunyt el 1994. január 15-én. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar zenei előadóművész volt. Improvizációs készsége minden országban lenyűgözte a koncerttermek közönségét. Játékát Liszt Ferencéhez hasonlítják. A 20. század legnagyobb zongoraművészeivel emlegetik egy sorban, Horowitzcal, Rubinsteinnel, Richterrel. Repertoárján főként Schumann, Chopin, Liszt, Grieg, Brahms és Rahmanyinov művei szerepeltek, illetve Liszt-stílusú saját átiratai. Tehetségét és virtuozitását Kodály Zoltán is elismerte. (Bővebb megemlékező cikkünk itt olvasható!)
Kapcsolódó
A mélyből a csillagok közé
1921. november 5-én született a magyar származású zongoristalegenda, Cziffra György, akinek bőségesen jutott az életében mindazokból a mélységekből és magasságokból, amelyeket a 20. század fel tudott vonultatni.
Dr. Tóth József polgármester a pénteki szoboravatáson felidézte Cziffra György kerületi kötődését, s azt a kivételes életutat is, ahogyan a Tripolisz elnevezésű, fabarakkokból álló szegénytelepről, az angyalföldi szegénysorról csodagyerekként elindult a világ meghódítására. Tizenhárom évesen adta az első koncertjét. Külföldön is vendégszerepelt már akkoriban, itthon azonban főként bárokban zongorázott, hogy a családját el tudja tartani. 1950-ben megpróbált emigrálni. Nem sikerült. Elfogták, három évre kényszermunkatáborba vitték, Recskre. Kezét nem tudta kímélni, kőfejtőben dolgoztatták. Élete végéig csuklószorítót hordott, hogy játszani tudjon. Egykori miskolci rabtársa, Határ Győző író így emlékezett rá:
„Mindig mosolygott, és száját ez a kesernyés mosoly soha nem hagyta el.”
1956 szeptemberében családjával együtt Párizsba emigrált. Hamarosan kora egyik legkeresettebb zongoristája lett, versengtek érte zenekarok és koncerttermek. Charles de Gaulle francia köztársasági elnök a zenekedvelő felesége kérésére meghívta Cziffrát az Élysée-palotába, ezt követően kapta meg a francia állampolgárságot a zongoraművész. Hatvan éves, amikor egyetlen fia – aki karmesterként rendszeres muzsikustársa is volt – meghalt egy otthoni tűzbalesetben. Cziffra onnantól nem koncertezett zenekarral és lemezfelvételt sem készített. Magyarországgal kivételt tett: fia halála után két héttel minden erejét összeszedve az első Budapesti Tavaszi Fesztiválon a magyar közönség kedvéért lépett színpadra. 72 évesen egy Párizs környéki klinikán halt meg.
Balázs János zongoraművész Cziffra György frissen avatott szobra mellett a XIII. kerületi Cziffra György parkban (Fotó/Forrás: Cziffra Fesztivál)
„Cziffra György sohasem volt elégedett magával. Folyton tökéletesítette tudását. Rengeteget gyakorolt.
Életútja megtanít bennünket gondolkodni, hogy véleményünk legyen a világról.
Megtanít bennünket, hogy higgyünk magunkban, és arra is megtanít: a művészet sohasem mérhető racionálisan. Cziffra a bárokat is hangversenyteremmé tudta alakítani. Nem elégedett meg azzal, hogy eljátssza a hangokat, hanem a szerző alkotótársává vált. Minden előadásába belecsempészte saját egyéniségét, de nem csorbította a szerzők műveit” – fogalmazott beszéde végén Dr. Tóth József polgármester, aki megemlítette Cziffra György Ágyúk és virágok című önéletrajzi könyvét is. Ahogy mondta: „Ez a mű egy kordokumentum. Helytörténeti érték. Felfogható kalandregénynek és filozófiai esszének is.” Ebben írja Cziffra György:
„Csak az árnyékból a fénybe való átmenet korszakában éreztem, hogy valóban élek és szabad vagyok, olyankor, amikor sötét börtönéből kiröppenhetett a tűzmadár.”
Dr. Tóth József polgármester koszorút helyez el Cziffra György szobránál a XIII. kerületi Cziffra György parkban (Fotó/Forrás: Budapest XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal)
A XIII. kerületi Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít Cziffra György emlékének, szellemi, szakmai hagyatékának, zenei tehetségének ápolására. 1995-ben emléktáblát állított a Tomori Pál Általános Iskolában: ennek elődjében tanult Cziffra György. 2013-ban – egykori lakóhelyének közelében – parkot nevezett el a zongoravirtuózról.
Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész 2016-ban alapította a Cziffra György Fesztivált, amelyet példaképe szellemi és zenei örökségének hagyatékának ápolására ajánlott fel. Elsőként csatlakozott a Cziffra György Fesztiválhoz a XIII. kerületi Önkormányzat, és évente 2,4 millió Ft támogatást nyújt a Fesztiválnak. Balázs János minden évben hangversenyt ad Cziffra György emlékére a XIII. kerületben, a soron következő 2021. november 10-én 18 órakor kezdődik az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban.
hírlevél
