Klasszikus

A Tripolisztól az Élysée-palotáig – Szobrot állítottak Cziffra György emlékére a XIII. kerületben

2021.11.06. 10:15
Ajánlom
A XIII. kerületi Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít az egykori angyalföldi zongoravirtuóznak: 2013-ban – egykori lakóhelyének közelében – parkot nevezett el Cziffra Györgyről, ahol 2021. november 5-én, születésének 100. évfordulóján szobrot avattak.

„Száz esztendeje éppen ezen a napon, november 5-én született Cziffra György, az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar zongoraművész. Neki állítunk emlékművet. Életútja bizonyítja: sohasem szabad feladni vágyainkat, elképzeléseinket, és ez a rendkívüli életpálya arra is tanít bennünket, hogy rendszeres munkával, kitartó akarattal a tehetség kibontakoztatható” – kezdte ünnepi beszédét Dr. Tóth József polgármester. A XIII. kerületi Önkormányzat – a Cziffra György Emlékévhez kapcsolódva – szoborral állított örök emléket az egykori angyalföldi zongoravirtuóznak a róla elnevezett Cziffra György parkban.

2-095610.jpg

A leleplezésre váró szobor a XIII. kerületi Cziffra György parkban (Fotó/Forrás: Budapest XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal)

A szobor alkotója Meszlényi Molnár János, aki az önkormányzat meghívásos pályázatán a három résztvevő közül – szakmai zsűri javaslata alapján – nyerte el a lehetőséget. A mai szoboravató ünnepségen Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész, a Cziffra György Fesztivál és Emlékév életre hívója, művészeti vezetője arról is beszélt, személyesen mit jelent számára Cziffra György: „Ma nem pusztán a Mester születésnapját ünnepeljük, hanem a nagybetűs Embert, akit Cziffra Györgynek hívtak, s akinek a rendkívüli életfilozófiája, életeszménye, művészi és emberi odaadása mindannyiunk számára példát jelent.”

3-095603.jpg

Cziffra György szobrának leleplezése 2021. november 5-én a XIII. kerületi Cziffra György parkban (Fotó/Forrás: Budapest XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal)

Cziffra György 1921. november 5-ben született Budapesten, és Franciaországban hunyt el 1994. január 15-én. A Liszt Ferenc-díjas zongoraművész az egyik legjelentősebb és világszerte legismertebb magyar zenei előadóművész volt. Improvizációs készsége minden országban lenyűgözte a koncerttermek közönségét. Játékát Liszt Ferencéhez hasonlítják. A 20. század legnagyobb zongoraművészeivel emlegetik egy sorban, Horowitzcal, Rubinsteinnel, Richterrel. Repertoárján főként Schumann, Chopin, Liszt, Grieg, Brahms és Rahmanyinov művei szerepeltek, illetve Liszt-stílusú saját átiratai. Tehetségét és virtuozitását Kodály Zoltán is elismerte. (Bővebb megemlékező cikkünk itt olvasható!)

A mélyből a csillagok közé – 100 éve született Cziffra György

Kapcsolódó

A mélyből a csillagok közé – 100 éve született Cziffra György

November 5-én ünnepli a zenészvilág a magyar származású zongoristalegendát, Cziffra Györgyöt, akinek bőségesen jutott az életében mindazokból a mélységekből és magasságokból, amelyeket a 20. század fel tudott vonultatni.

Dr. Tóth József polgármester a pénteki szoboravatáson felidézte Cziffra György kerületi kötődését, s azt a kivételes életutat is, ahogyan a Tripolisz elnevezésű, fabarakkokból álló szegénytelepről, az angyalföldi szegénysorról csodagyerekként elindult a világ meghódítására. Tizenhárom évesen adta az első koncertjét. Külföldön is vendégszerepelt már akkoriban, itthon azonban főként bárokban zongorázott, hogy a családját el tudja tartani. 1950-ben megpróbált emigrálni. Nem sikerült. Elfogták, három évre kényszermunkatáborba vitték, Recskre. Kezét nem tudta kímélni, kőfejtőben dolgoztatták. Élete végéig csuklószorítót hordott, hogy játszani tudjon. Egykori miskolci rabtársa, Határ Győző író így emlékezett rá:

„Mindig mosolygott, és száját ez a kesernyés mosoly soha nem hagyta el.”

1956 szeptemberében családjával együtt Párizsba emigrált. Hamarosan kora egyik legkeresettebb zongoristája lett, versengtek érte zenekarok és koncerttermek.  Charles de Gaulle francia köztársasági elnök a zenekedvelő felesége kérésére meghívta Cziffrát az Élysée-palotába, ezt követően kapta meg a francia állampolgárságot a zongoraművész. Hatvan éves, amikor egyetlen fia – aki karmesterként rendszeres muzsikustársa is volt – meghalt egy otthoni tűzbalesetben. Cziffra onnantól nem koncertezett zenekarral és lemezfelvételt sem készített. Magyarországgal kivételt tett: fia halála után két héttel minden erejét összeszedve az első Budapesti Tavaszi Fesztiválon a magyar közönség kedvéért lépett színpadra. 72 évesen egy Párizs környéki klinikán halt meg.

253068337_401846461646014_2375032388810641344_n-164140.jpg

Balázs János zongoraművész Cziffra György frissen avatott szobra mellett a XIII. kerületi Cziffra György parkban (Fotó/Forrás: Cziffra Fesztivál)

„Cziffra György sohasem volt elégedett magával. Folyton tökéletesítette tudását. Rengeteget gyakorolt.

Életútja megtanít bennünket gondolkodni, hogy véleményünk legyen a világról.

Megtanít bennünket, hogy higgyünk magunkban, és arra is megtanít: a művészet sohasem mérhető racionálisan. Cziffra a bárokat is hangversenyteremmé tudta alakítani. Nem elégedett meg azzal, hogy eljátssza a hangokat, hanem a szerző alkotótársává vált. Minden előadásába belecsempészte saját egyéniségét, de nem csorbította a szerzők műveit” – fogalmazott beszéde végén Dr. Tóth József polgármester, aki megemlítette Cziffra György Ágyúk és virágok című önéletrajzi könyvét is. Ahogy mondta: „Ez a mű egy kordokumentum. Helytörténeti érték. Felfogható kalandregénynek és filozófiai esszének is.” Ebben írja Cziffra György:

„Csak az árnyékból a fénybe való átmenet korszakában éreztem, hogy valóban élek és szabad vagyok, olyankor, amikor sötét börtönéből kiröppenhetett a tűzmadár.”

4-095601.jpg

Dr. Tóth József polgármester koszorút helyez el Cziffra György szobránál a XIII. kerületi Cziffra György parkban (Fotó/Forrás: Budapest XIII. kerületi Polgármesteri Hivatal)

A XIII. kerületi Önkormányzat kiemelt figyelmet fordít Cziffra György emlékének, szellemi, szakmai hagyatékának, zenei tehetségének ápolására. 1995-ben emléktáblát állított a Tomori Pál Általános Iskolában: ennek elődjében tanult Cziffra György. 2013-ban – egykori lakóhelyének közelében – parkot nevezett el a zongoravirtuózról.

Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész 2016-ban alapította a Cziffra György Fesztivált, amelyet példaképe szellemi és zenei örökségének hagyatékának ápolására ajánlott fel. Elsőként csatlakozott a Cziffra György Fesztiválhoz a XIII. kerületi Önkormányzat, és évente 2,4 millió Ft támogatást nyújt a Fesztiválnak. Balázs János minden évben hangversenyt ad Cziffra György emlékére a XIII. kerületben, a soron következő 2021. november 10-én 18 órakor kezdődik az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban.

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Vizuál

5 érdekesség az új Woody Allen-filmről

A 86 éves örökifjú Woody Allen újra elbűvölő filmet készített. A filmtörténeti hommage-nak és keserédes vígjátéknak is egyaránt kiváló filmje, a Rifkin fesztiválja az év vége egyik legjobb moziélményének ígérkezik.
Zenés színház

Régi-új mesék – Beszélgetés Székely Krisztával

A Hoffmann meséinek van terjedelmes mennyiségű hiteles kézirata, kritikai kiadása, de nincs definitív verziója. Fodor Géza „ismeretlen remekmű”-nek nevezte Offenbach befejezetlenül maradt operáját, amelyre – szintén Fodort idézve – önmagában nem, csak interpretációtörténetileg tekinthetünk. Ezt a történetet írja tovább az Opera előadása, amelyet Székely Kriszta rendez.
Zenés színház

Polyák Lilla 20 év után távozik a Madách Színházból

A színésznő a hírt Facebook-oldalán jelentette be, köszönetet mondva a színház dolgozóinak az eddigi közös munkáért.
Színház

Wunderlich Józsefet két hétre felfüggesztette a Vígszínház

Ahogyan beszámoltunk róla, Wunderlich József a múlt héten többször is nyilvános Facebook-posztban kritizálta a Vígszínház vezetőségét, bírálta a Covid-ellenes intézkedéseket, illetve egy kolléganőjével szembeni bánásmódot. A színház belső vizsgálat lefolytatása mellett döntött.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Klasszikus magazin

Magnificat, az örömteli várakozás himnusza

Számos zeneszerzőt megihletett a bibliai szövegre épült keresztény himnusz, a Magnificat, mely hagyományosan az adventi várakozás során szokott elhangozni.
Klasszikus magazin

Bach és a létezés szakrális matematikája

Milyen zeneeszmény vezette Johann Sebastian Bachot odáig, hogy saját és Isten nevét egyetlen ütemben rejtse el a kottában? A lipcsei zeneszerzőt gyakran emeljük a legmagasabb piedesztálra, miközben merőben máshogy gondolkodott a zenéről, mint ahogy mi tesszük. Nem öncélú önkifejezésnek tartotta, hanem egy magasabb igazság keresésének.
Klasszikus ajánló

Decemberi kanapékoncertek a Bécsi Filharmonikusokkal

A koronavírus miatti lezárás következtében a Bécsi Filharmonikusok idén télen sem tud közönség előtt játszani, ezért az emberek otthonába viszi el a muzsikát.
Klasszikus interjú

„A zene az egészséges mentális lét kulcsa” – beszélgetés Hollerung Gáborral

Hollerung Gábor Liszt Ferenc-díjas, Érdemes Művész karmesterrel, a Budafoki Dohnányi Zenekar ügyvezető zeneigazgatójával beszélgettünk zenei pályájának alakulásáról, a zenekar sikereiről, valamint a fiatal generáció zenei neveléséről.