Klasszikus

A (túlságosan is jól) érthető zene

2008.01.30. 00:00
Ajánlom
Hollerung Gábor, a Budafoki Dohnányi Ernő Szimfonikus Zenekar vezető karmestere "A megérthető zene" sorozat matinékoncertjein évek óta fontos közönségnevelő munkát végez. Hollerung rokonszenves egyéniség; képes valódi gondolatokat közölni az eléje kerülő zeneműről, sőt kontextusba is tudja őket helyezni.

Ráadásul jó előadó: remekül építette fel a vasárnap délelőtti hangverseny első felét kitevő műismertetést, s ügyesen választotta meg a zenei illusztrációkat, nemcsak a szünet után majd elhangzó műből, hanem más, azzal összefüggésbe hozható kompozíciókból is bemutatva részleteket.

Gyöngyösi Levente Istenkép című, két szólistára, vegyeskarra és zenekarra komponált, 25 perces kantátája kapcsán Hollerung Gábor utalt Bartók Concertójára (melyhez hasonlóan Gyöngyösi műve is a bevezetés–scherzo–sirató–démoni scherzo–feloldás/apoteózis öttételes dramaturgiáját igyekszik megvalósítani), Hacsaturjánra, Csajkovszkijra, valamint a fiatal zeneszerző három évvel ezelőtt bemutatott operájára, A gólyakalifára is. Felhívta a figyelmet az Istenkép bevezető tételében hol nyíltabban, hol áttételesebben jelentkező magyarnépdal-intonációra, valamint a fináléba mintegy koráldallamként, bachi cantus firmus-technikával beleszőtt kölcsönanyagra, a "Boldogasszony Anyánk" kezdetű egyházi népénekre. Röviden, Hollerung előadása felcsigázta az érdeklődésemet, sőt a mű szövegével kapcsolatos fenntartásaimat is részben eloszlatta. (A műismertetést – a szervezőknek hála – a közönség librettóval a kézben követhette.) Ehhez képest viszont a szünet után csalódást keltett a szemtől-szembeni találkozás Gyöngyösi Levente művével.

Az Istenkép szerzője Szőcs Géza – a forradalom ötvenedik évfordulóján bemutatott, és filmváltozatban is elkészült – drámája, a Liberté 1956 soraiból állította össze műve szövegét. Magát a drámát nem ismerem, így arról nem is kívánok véleményt formálni, azt azonban bizton állíthatom, hogy a belőle készült szövegkönyv gyenge: széteső és értelmetlen. A textus sokadszori elolvasása után végül is el tudom képzelni, hogy Szőcs drámájában helye lehet olyan otromba szövegnek is, mint "Kádár János dala" (4. tétel), vagy olyan túlontúl patetikus soroknak, mint amilyeneket az 5. tételben hallunk ("Istenkép, avagy a jelen mint a múlt és jövő közti szerződés tárgya") – így, eredeti kontextusukból kiragadva azonban ezek a versek nem többek és nem mások, mint egyszerűen otrombák és patetikusak. Még akkor is, ha e szövegrészletekből is látszik, hogy Szőcs mondatai utalásokkal és asszociációkkal gazdagon átszőtt, (ön)ironikus, játékos és többjelentésű – egyszóval posztmodern – textust alkotnak. Szőcs Géza sorai vegyítik a nevetségest a félelmetessel, a vicceset a démonival, s miközben megidézik a gyász vagy az ima komolyságát, megilletődöttségét, egyúttal ironikusan el is távolítják azt.

Éppen ezt az eltávolítottságot, ezt a többjelentésűséget hiányoltam Gyöngyösi művéből. Nem mintha a komponista ne élt volna ezúttal is bőven idézetekkel és utalásokkal, nem mintha zenéje kevésbé lett volna posztmodern, mint Szőcs drámája. Mégis, ami a szövegben (legalábbis potenciálisan) működik, az a zenében, ebben az esetben, nem. Nem hiszem, hogy Gyöngyösi nem észlelte, hogy többjelentésű szöveget vesz a kezébe – a librettóvá kivonatolás és a zenésítés során azonban mégis ezt a lényeges tulajdonságukat veszítették el a versek. Az eredetileg komplex szöveget Gyöngyösi megzenésítése szimplifikálta, és ideologikussá degradálta. Hiába szép ez a zene, hiába jó játszani és hallgatni is – a komponistának fel kellett volna ismernie, hogy ezt a szöveget nem lehet megzenésíteni, legalábbis ezekkel az eszközökkel nem.
A népes előadógárda pedig igazán jól teljesített: különösen az Angelica Leánykar magabiztos, magvas megszólalásai okoztak szép pillanatokat. Az énekes szólistákat is dicséret illeti; Miks Adrienn hibátlanul, csillogó virtuozitással énekelte nehéz, koloratúrákkal tűzdelt áriáját.

(2008. január 27. 11:00, Zeneakadémia – A megérthető zene; Gyöngyösi Levente: Istenkép; km.: Miks Adrienn, Gábor Géza (ének), Angelica Leánykar (karig.: Gráf Zsuzsanna), Honvéd Férfikar (karig.: Drucker Péter); előad és vezényel: Hollerung Gábor)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.
Vizuál

„Ahol csak tomboló ováció van, ott valami bűzlik” – Interjú a szobordöntésben érintett alkotóval, Szalay Péterrel

Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát?
Klasszikus

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Vizuál

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Színház

Júniusban nyit a Margitszigeti Színház

Derűvel és optimistán várja a korlátozások feloldását a Margitszigeti Színház, amely szabadtéri és ültetett nézőterű játszóhelyként az egyik legbiztonságosabb közösségi helyszínnek számít. A színház vezetősége reméli, hogy a járványügyi intézkedések lehetővé teszik a mielőbbi nyitást, és a nézők – a mindenkori szabályok betartása mellett – júniustól újból élőben élvezhetik a színházi előadásokat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Fiatalítást ígér Gustavo Dudamel, a Párizsi Opera új zeneigazgatója

A venezuelai karmestert nevezték ki a Párizsi Opera zeneigazgatójának, aki hat évre szóló szerződést kötött az intézménnyel – írta meg a Papageno, a Slipped Disc zenei portálra hivatkozva.
Klasszikus hír

Idén is tehetségek után kutat a Virtuózok

2021-ben is várja a fiatal előadóművészek jelentkezését a legnépszerűbb hazai komolyzenei tehetségkutató. A felhívás már elérhető a műsor oldalán.
Klasszikus zongora

Domingo támogatásával jutott mesterzongorához Balázs-Piri Soma

A Virtuózok ifjú tehetsége évek óta gyűjtött egy mesterzongorára, végül Plácido Domingo támogatása révén teljesülhetett a zongorista dédelgetett álma.
Klasszikus nekrológ

A legendák köztünk élnek – Búcsú Orczi Géza előadóművésztől

Az Artisjus-díjas ütő- és pengetős hangszeres művész április 9-én, 65 éves korában hunyt el. Orczi Géza hangszerkészítő mesterként és restaurátorként is tevékenykedett, halálával kifejezhetetlen űrt hagy maga után.
Klasszikus gyász

80 éves korában elhunyt Bartalus Ilona zenepedagógus, karvezető

Az Artisjus-díjjal és a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett zenepedagógust, karvezetőt, a Duna Televízió egykori főszerkesztőjét és zenei vezetőjét hosszan tartó betegség után, 81. életévében érte a halál.