A darab az 1910-es párizsi bemutatón óriási sikert aratott, és azonnal meghozta a világhírt a fiatal zeneszerző számára, aki a táncjátékból később zenekari szvitet komponált, amelyet kétszer is átdolgozott. A mű jól mutatja a Stravinsky korai korszakának stílusát meghatározó hatásokat.

Részben mestere, Rimszkij-Korszakov briliáns hangszerelési technikáját követi, részben átveszi a francia impresszionisták festői és merész hangzásait, s zenéjén az orosz népzene hatása is érződik. Stravinsky zenéje a mese hangulatához igazodik.

Alapvetően kétfelé bontja a cselekmény zenei bemutatását, a tűzmadár és Kascsej is önálló zenei karaktert kap. Kascsej elvarázsolt kertjének zenéjében - a mű bevezető részében - a mélyebb hangregiszterű fagott és vonósok szólamaitól kúszik felfelé a dallam, egyre feljebb, klarinétok, rézfúvósok jelennek meg a hangzást erősítve, s felhangzik a híres üveg-glissando effekt a hegedűkön.