Milyen műveket hallhat majd a közönség? Hogyan állt össze a műsor?
Két részre bontottuk az estet. Az első felében nem a karácsonyi hangulat dominál majd. Ebbe a részbe inkább olyan darabokat választottunk, amelyek közel állnak hozzánk. Felcsendül például Weiner Leó Rókatánca, Doppler Ferenc Magyar fantáziája, ami egy igazi magyaros, verbunkos lendületű mű. Előadjuk Ian Clark Hypnosis című darabját, ami személyes kedvencem, több állomásán is elkísérte már a pályámat. Illetve elhangzik Astor Piazzolla Libertango című tüzes, vérbő szerzeménye is, amit játszani és hallgatni egyaránt öröm. A karácsonyi blokkhoz Maria Theresia von Paradis Sicilianója szolgál majd egyfajta átvezetőként. Ahogy Eszter fogalmazott az egyik próbán: ez a pillanat egy kicsit olyan lesz, mint amikor az embernek a megfelelő parfüm kiválasztásakor telítődik az orra a különböző illatokkal, majd beleszippant egy kis kávéba, hogy letisztuljanak az érzékei.
A koncertünkön a Siciliano jelenti majd ezt a megtisztító, lágy átvezetést.
Ezután jön a karácsonyi rész, amely Bach g-moll fuvolaszonátájának első tételével kezdődik, majd Debussy Clair de Lune című szerzeménye, illetve Csajkovszkij Diótörőjének részletei is felcsendülnek, a koncertet pedig egy Ave Mariával zárjuk. Mindez varázslatos, gyertyafényes környezetben.
Hogy találtatok egymásra a duópartnereddel, Szabó Eszterrel?
A barátságunk három évvel ezelőtt kezdődött, amikor együtt vettük át a diplománkat a Zeneakadémián. Bár korábban elkerültük egymást, akkor hirtelen kiderült, mennyire hasonlóak a rezgéseink. Ráadásul ugyanabban az intézményben kezdtünk tanítani – ő akkor került oda, ahol én már korábban is oktattam. Számos apróság segített abban, hogy gyorsan egymásra hangolódjunk. Például mindketten nagyon hangosan nevetünk, és az ember önmagát is könnyebben felszabadítja egy ilyen oldott, fesztelen légkört sugárzó ember társaságában. Ez persze csak egy pici mozaikdarab, de sok ilyen apró közös jellemvonásból állt össze a mi kamarapárosunk. A próbáink mindig jó hangulatban telnek, szakmai, kollegiális és baráti viszony is összeköt minket. Igazi ajándék számunkra a közös munka.
Csabay Zsuzsanna és Szabó Eszter (Fotó/Forrás: Benczúr Ház Rendezvényközpont)
Sok duónál elhangzik, hogy „értik egymás gondolatait”. Ti is így vagytok ezzel?
Teljesen. A közös zenélésben ez elengedhetetlen. Sokszor semmit sem kell mondanunk – egyszerűen ugyanarra gondolunk, ugyanúgy érzünk egy frázist.
Egy nyelvet beszélünk. Ez nagyon különleges kincs.
Milyen érzésekkel, élményekkel, üzenettel szeretnétek útnak engedni a közönséget a koncert végén?
Nekem a karácsony az isteni szeretet megtestesülésének ünnepe, advent pedig a várakozásé – ami ma, amikor minden azonnal elérhető, különös jelentőséget kap. Jó lenne, ha az emberek újra meg tudnák élni az előkészületet, a csendet, amelyben ráhangolódhatunk a felemelő pillanatokra. Azt szeretnénk, hogy a közönség minőségi idővel távozzon. Hogy a koncert alatt kapjanak valami melegséget, jelenlétet, figyelmet – azt a fajta szeretetet és örömöt, amit együtt zenélve mi is átélünk. Ha a zenénket hallgatva egy kicsit közelebb kerülnek a saját belső világukhoz, ha hozzá tudunk tenni valamit ehhez a várakozáshoz, akkor már megérte.
Ámen! A közeljövőbe tekintve vannak más megosztható, körvonalazódó terveitek?
Szeretnénk az ország több pontjára elvinni a műsorainkat. A legutóbbi Benczúr Házbeli koncertünk programja például egy utazásra épül: különböző országok zenéin, kultúráin vezet keresztül, mintha az ember egy világkörüli útra indulna. Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk utána, ezért szeretnénk minél több helyen bemutatni. Persze kihívást jelent időt találni rá, mert mindketten elég elfoglaltak vagyunk, de szeretnénk továbbadni azt a jó energiát, amit mi is átélünk a közös zenélés során, és ami a közönség felé is kisugárzik.
Fejléckép: Csabay Zsuzsanna (fotó/forrás: Benczúr Ház Rendezvényközpont)
hírlevél
