Klasszikus

A végzet hatalma

2008.09.01. 00:00
Ajánlom
A szimfóniák mellett Mahler elsősorban a dalok szerzője: az idén negyedik évébe lépő Budapesti Mahler Ünnepen elhangzó két dalciklusa – a Gyermekgyászdalok és a Dal a földről – más-más módon, de egyaránt a századforduló különleges hangulatát árasztja.

Negyvenedik életévében járt Gustav Mahler, amikor felfedezte magának Friedrich Rückert költészetét. Viszonylag rövid időszak alatt öt olyan zenekarkíséretes dalt komponált az 1866-ban elhunyt költő verseire, amelyeket utóbb egy nagyobb ciklus részeként adott közre, s belekezdett egy másik sorozatba is – a Gyermekgyászdalokba. Ez utóbbihoz a Rückert életében kiadatlanul maradt, több száz (!) gyermeksirató közül választotta a szövegeket. A torokszorító hangulatú költemények alighanem ifjukorának tragikus élményeire emlékeztették. Szülei 12 gyermekéből csak hat érte meg a felnőttkort. Rögtön az első meghalt csecsemőként, így a másodszülött Gustav maradt a legidősebb, akinek öt testvére kicsiny koporsóját kellett utolsó útjára kísérnie.

1901 őszéig három tétel készült el a tervezett sorozatból – a bécsi opera igazgatója főként nyáron tudott időt szakítani a komponálásra – a munka itt néhány évre félbemaradt. Mahler feleségül vette Alma Schindlert, s hamarosan boldog apának mondhatta magát. A házaspárnak már a második gyermeke is megszületett, amikor a zeneszerző úgy döntött, ismét előveszi, és további tételekkel egészíti ki a Gyermekgyászdalokat. Igen színes, bár kevésbé megbízható mermoárja szerint Alma hevesen tiltakozott, félt attól, hogy a művel férje kihívja maga és családja ellen a sorsot. Hiába. A ciklus a bemutatón (1905) nagy sikert aratott. Röviddel utóbb viszont valóban bekövetkezett a tragédia: megbetegedett és meghalt a Mahlerék elsőszülött kislánya…

Mahler nyitva hagyta a kérdést, női vagy férfihangon szólaljanak-e meg a darabok. A gyakorlatban mindkettő elterjedt, jóllehet a harmadik tétel szövege egyértelműen az apa gyászáról szól, s miután a többi tételben nincs arra konkrét utalás, hogy kinek az érzelmeit közvetíti az ének, helyesebb az egész ciklust férfihangon énekelni. Elvileg elképzelhető volna az is, hogy női- és férfihangok váltakozzanak,de ez a megoldás nem honosodott meg a koncertéletben. Noha a szövegek tagadhatatlanul csábítanak erre, a zeneszerző tudatosan kerülte az érzelmes túlzásokat, a szentimentalizmust. Talán ez a dalok hatásának legfőbb titka. Visszafogottság, takarékosság jellemzi pédául a zenekari hangzást. A kürtök kivételével ezúttal hiányoznak a Mahler-szimfóniákban bőséggel alkalmazott rézfúvósok, s feltűnően sok a kamarazene-jellegű részlet. Az egyes tételek felépítése általában nem távolodik messzire attól, amit az elemzők "variált strófikus" formának neveznek. Különösen jól követhetők a strófahatárok az első dalban: minden strófát kétszólamú hangszeres bevezető kezd.

Sokszor érezhető még Wagner hatása – fiatalkorában Mahler elszánt wagneriánus volt – a második dal kezdőmotívuma pédául igen közel áll a Trisztán végtelenül szomorú harmadik felvonásának kezdetéhez, s az utalás alighanem tudatosó. Az ötödik tétel sok tekintetben eltér a többitől. Míg azok inkább lassú tempójúak és rendre halkan kezdődnek, csak pillanatokra izzik fel bennük a szenvedély, ez rögtön az elején roppant izgatott, viharos – híven az alapul vett szöveghez ("Ebben a kegyetlen, zord időben sohasem engedtem volna ki a házból a gyermekeket. És mégis kivitték őket, semmit sem tehettem ellene…"). A befejezés azonban békét, belenyugvást, vigaszt hirdet: hitet abban, hogy az ártatlan lelkek odafönt, az égben igazi otthonra találnak.

Két esztendővel a Gyermekgyászdalok bemutatója után, 1907-ben kezdte komponálni Mahler Dal a földről című, utolsó zenekar-kíséretes dalciklusát, s 1909 októberében tett pontot a partitúra végére. Az alapul vett költemények ezúttal kínai eredetűek: Hans Bethge Die chinesische Flöte (Kínai fuvola) című kötetéből valók. A távol-keleti zene és költészet iránt a 19. század utolsó éveiben támadt fel az európai művészek érdeklődése. Általában úgy tartják, a fordulatot az 1889-es nagy párizsi világkilállítás hozta meg: a fiatal Debussy pédául itt hallhatott jávai gamelánt, annami (vietnami) színpadi muzsikát. A huszadik század első éveiben-évtizedeiben a kínai vers értelmiségi körökben szinte divattá vált, és ez a divat ihlette pédául Karinthy remek paródiáit. Az európai olvasó persze a legtöbb esetben erősen torzított szövegeket láthatott, fordítások fordításait. Bethge sem tudott kínaiul, mások nyersfordításait költötte tovább, illetve francia vagy angol fordításokat vett alapul. Mahler Bethge szövegeit is csak nyersanyagnak tekintette: ha szükségét érezte, szabadon alakított rajtuk, s egy kivétellel a címeket is megváltoztatta. A hat tétel címe végül is a következőképp alakult: 1. Bordal a föld nyomorúságáról (Li Taj-po nyomán – ezt verset Betghe kötetében is ezen a címen találjuk), 2. Őszi magány (Csang-Csi), 3. Dal az ifjúságról (Li Taj-po, Bethgénél a cím: A porcellánpavilon!), 4. A szépségről (Li Taj-po), 5. Tavaszi részegség (Li Taj-po), 6. Búcsú. Ez utóbbiban Mahler önkényesen két verset vont össze, Meng Hao-zsan alkotását, amelyet Bethgénél Barátomra várva címmel talált meg és Vang Vej-ét (címe Bethge kötetében: Búcsú barátomtól).

A ciklust Mahler szándéka szerint váltakozva énekli férfi és női szólista. A férfidalok (1., 3., 5.) lendületesebbek, szenvedélyesebbek, a 2. és 4. tétel inkább szemlélődő karakterű, lassú tempójú zene. Mindegyikben felfedezhetők pentaton motívumok, a legfeltűnőbb a "kínai" motivika a harmadik tétel bevezetőjében. Mindez azonban inkább csak tiszteletteljes főhajtás a versek szerzői előtt: olyasfajta egzotizmusra, mint egyes francia kortársai, például Ravel, Mahler nyilvánvalóan nem törekedett.

A zárótétel önmagában olyan terjedelmes, mint a megelőző öt együttvéve: a két verset hosszabb zenekari közjáték választja el egymástól. Nem csak Mahler, de talán az egész zenetörténet legmegrendítőbb gyász- és búcsúzenéje ez: barokk passiókra emlékeztető motívumokkal, döbbenetes színekkel. "Ewig, ewig" (örökké, örökre) – ismétli egyre halkabban a mű végén az énekes. S mintha maga is átlényegülne, szellemé változna, feloldódna a hangszerek hangjainak szövetében. A zárlatot már nem mondja ki. A zenekar sem jut el a végső C-dúrig. Az utolsó, még hallható harmóniában a C-dúr hármashangzat fölött egy "a" hang is megszólal.

A mű bemutatóját Mahler már nem érhette meg. Pedig ezúttal tudatosan törekedett rá, hogy ne hívja ki maga ellen a sorsot. Eredetileg IX. szimfóniának szánta darabját – óriási apparátusra írt VIII. szimfóniáját, az "ezrek" szimfóniáját még 1906-ban befejezte– de Beethoven, Bruckner, Dvořák példája megrettentette. Egyikük sem jutott túl a kilencediken. (A különös névsor azóta folytatható: Glazunov, Vaughan Williams is a kilencedik után halt meg, a modern Schubert-kutatás kilencediknek tartja a nagy C-dúrt). A dalszimfónia tehát nem lett "igazi" szimfónia, nem kapott számot. Csakhogy utána Mahler nem tudott ellenálni a kísértésnek, felbátorodott: mégis írt egy négy tételes kilencedik szimfóniát. És a végzet nem hagyta kicselezni magát. A tizedikből a komponistának már csak egy tételt sikerült befejeznie…

(2008. szeptember 6. 19:45 és szeptember 7. 15:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Budapesti Fesztiválzenekar koncertje; Csemiczky Miklós, Dubrovay László és Mahler művei, km.: Birgit Remmert (mezzoszoprán), Ács Ákos (klarinét), az MR Énekkar Női Kara (karig.: Strausz Kálmán), MR Gyermekkórus (karig.: Thész Gabriella), vez.: Fischer Iván

2008. szeptember 10. 19:45 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - A Budapesti Fesztiválzenekar koncertje; Schönberg és Mahler művei, km.: Christianne Stotijn (mezzoszoprán), Robert Dean Smith (tenor), vez.: Fischer Iván

2008. szeptember 11. 19:30 - Művészetek Palotája - Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem (Budapest) - Matthias Goerne dalestje, Sosztakovics, Beethoven és Mahler művei, km.: Alexander Schmalcz (zongora)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.