1. Szubkontrabasszus-fuvola
Ön szerint a fuvola kicsiny, nőies hangszer? Akkor vessen egy pillantást a fuvolák családjának legnagyobbikára, amely több mint nyolc méternyi csőből áll és hihetetlenül mély hangokat lehet rajta képezni. Ez egy viszonylag új hangszer, és a korábbi jelentések alapján a hangszín még finomodni fog a fejlesztések során.
2. Oktobasszus
1850-ben hitelesítette a masszív három húros hangszert Baptiste Vuillaume.
A nagybőgő nagytestvére közel három és fél méter magas. Ez elég vicces, tekintve, hogy fogólapja túl nagy, a húrjai pedig túl vastagok a kézzel való játékhoz.
Ezért a húrok lefogását az oktobasszista egy bonyolult billentyű- és pedálrendszer segítségével végzi. Berlioz azon kevés zeneszerzők közé tartozott, aki rajongott ez iránt a különös hangszer iránt, hiszen még értekezést is írt róla a Modern hangszerelés tanulmánya című művében. Az oktobasszust viszonylag kevés zeneszerző alkalmazta a műveiben; Berliozon kívül Strauss, Mahler, Brahms, Wagner és Csajkovszkij is megkedvelte a hangzását.
3. Teremin
A furcsa hangszerek őse a teremin, amit 1919-ben talált fel Léon Theremin orosz fizikus. Egyedi abban a tekintetben, hogy ez az első olyan hangszer, amit pusztán gesztusokkal lehet megszólaltatni, anélkül, hogy a zenész magát a hangszert megérintené. Hátborzongató hangjáról híres és arról, hogy sci-fik zenéjéhez alkalmazták. Teremint használt többek között az Oscar-díjas magyar zeneszerző, Rózsa Miklós Hitchcock Bűvölet című filmjéhez írt kompozíciójában is.
4. Tűzorgona (Pyrophone)
Ez a hangszer kis robbanások, gyors belső égés következtében szólal meg. Georges Frédéric Eugéné Kastner találta fel 1874-ben. Állítólag teljesen biztonságos hangszer - e tekintetben kétségeket ébreszt az a tény, hogy a sípok a propán és a benzin robbanása közben felszabaduló légnyomás által szólalnak meg.
A meglehetősen apokaliptikus hangzású hangszert nem szívesen engednénk be a Zeneakadémia nagytermébe, de jó látványelem lehet különböző majálisok és szabadtéri koncertek kiegészítőjeként.
5. Mechanikus hárfa (Sharpsichord)
Henry Dagg az egyik legmenőbb hangzású foglalkozást tudhatja a magáénak, ő ugyanis hangszobrász. A sharpsichord tulajdonképpen egy automatizált akusztikus hárfa, a vurstli és a hárfa ötvözete: a hatalmas hengerből kiálló pöckök hozzák mozgásba a billentyűket, amik megütik a húrokat, többszólamú hangzást eredményezve. Tervezője mechanikus memóriával látta el a hangszert, ami rögzíteni tudja a zenészek által beprogramozott melódiát, amit aztán a hangszer oda-vissza le tud játszani a tekerés irányának megfelelően.
6. Cseppkőorgona
Leland W. Sprinkle 1956-ban találta fel a Virginia állambeli barlangban található hangszert. A cseppkőorgona tulajdonképpen egy litofon, vagyis egy kőből készült tárgyak rezgetésével működő hangszer. A barlang három és fél hektáros részén szétszórva összesen harminchét hatalmas cseppkő szolgáltatja a különleges hangzást, melyeket egy központi billentyűzet segítségével lehet megszólaltatni. Ha rázendítenek, akkor a barlang teljes, hatvannégy hektáros területén hallható a zene. Sprinkle a hangszer feltalálásával kapcsolatban elmondta:
"az ötlet akkor ugrott be, amikor egy családi kirándulás alkalmával a fiam beütötte a fejét az egyik cseppkőbe, ami gyönyörű mély, vibráló hangot adott".
7. Csellókürt (Cello Horn)
A trombitahegedű elvén működik ez a hibrid hangszer, amit 1936-ban a Popular Science havilap hasábjairól ismerhetett meg a világ. A húrok által keltett rezgéseket a sárgaréz kürt erősíti fel, rezes hangzást eredményezve.
8. Az éneklő fa
Ez a hihetetlen külsejű objektum félig szobor, félig hangszer. Burney Lancashire 2006-ban építette meg rengeteg üreges cső felhasználásával, amit a rajtuk átfújó szél szólaltat meg. Attól függően, hogy honnan fúj a szél, esetenként szép összhangzatok, máskor egészen disszonáns hangzás jön létre.
9. Fluba
A mély hangok szerelmesének, Jim Selfnek az agyszüleménye ez a hibrid hangszer, aki a rezes hangszerkészítő Robb Stewart segítségével alkotta meg a flubát. A hangszer tulajdonképpen egy tuba méretű szárnykürt. A fotón éppen Jim Selfet láthatjuk, amint megszólaltatja.
10. Tengeri orgona
A zadari tengerparton található kőlépcsők alatt 35 különböző hosszúságú kőbe fúrt cső van. A csövek merőlegesek a tengerre.
Amikor a tengervíz belever a különböző hosszúságú csövekbe, pánsíp jellegű hangot adnak.
A víziorgona orgonacsövei úgy vannak kialakítva, hogy hét különböző hangszinten, öt különböző hangmélységben tud a tenger az orgonán játszani. Az építészeti különlegességet Nikola Basic tervezte, és 2005 januárjában mutatták be.
12. Borz-teremin
Az állatvédők nem fognak örülni ennek a hangszernek. A lista egyik legbizarabb szereplője ugyanis egy elektronikus teremin és egy borz keresztezéséből jött létre. Hogy milyen zenei potenciált láttak az alkotók a borzban, nem tudni. Mindenesetre az elektronikus zene kedvelői szeretni fogják ezt a különös zajkeltő hangszert.






hírlevél












