Klasszikus

A Virtuózok a zene gyökereihez tér vissza a kamaramuzsikával

2019.04.27. 09:50
Ajánlom
Batta András zenetudós, a Virtuózok zsűrijének tagja úgy véli, Paganini a ludas abban, hogy sztárzenészeket csodálunk. A műsor ötödik évadával azonban visszatérünk ahhoz, ami a zenélés gyökere lehetett.

A Virtuózok hatása most már az egész országra kiterjedt, megnövekedett a zeneiskolai jelentkezések száma is. Ön mit tapasztalt ebből a hatásból?

Akárhová megy az ember az országban, mindenütt megszólítanak. Persze ebben nem az lényeges, hogy felismernek, hanem hogy szeretik a műsort. A Virtuózok, talán mondhatjuk, mozgalommá vált. Az emberek máshogy közelítenek az úgynevezett „komolyzenéhez” – észrevették, hogy nem is annyira komoly. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek magányos hegycsúcsok, ahová nehéz felmenni, Wagner, Beethoven, Mozart vagy Bartók műveihez viszont utat nyithat a komolyzenének az a része, amely könnyen befogadható és értékes.

Virtuozok_zsuri_foto_MTVA-Kaszner_Nikolett_001-141413.jpg

A Virtuózok zsűrije: Batta András, Balázs János, Miklósa Erika, Várdai István, Kesselyák Gergely (Fotó/Forrás: Kaszner Nikolett / Virtuózok)

Mi az a többlet a Virtuózokban, ami miatt a gyerekeknek vonzó a zenetanulás?

Miközben a Virtuózok nem jött volna létre a magasszintű magyar zenepedagógia nélkül, a zenélés a modern média körülményei közé helyezve vonzóbb lett a fiataloknak. Mégsem egy zeneiskolai díszteremben lépnek fel, hanem egy tévéstúdióban. Sokszor előfordul, hogy a gyerek ülteti le a szüleit a tévéhez. Más vizuális világban él egy fiatal, nekünk ezzel számot kell vetnünk.

A Virtuózok így is mélyebb, lassabb, mint a többi tévéműsor.

Ez természetesen a klasszikus műfajból is fakad. Minket nem az érdekel, hogy két hegedűst összehasonlítva melyik játszik hibátlanabbul vagy gyorsabban, hanem hogy ki mennyire szuggesztív előadó. Ezt megmutatni időre van szükség.

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek az új szériában. A kamarazene reneszánszát éli az elmúlt években, ön minek tulajdonítja a növekvő népszerűségét?

A kamarazene tükrözi a zene igazi értelmét: az emberek együtt vannak, és egymással társalognak, csak épp a hangok nyelvén.

Régóta idézett bon mot, hogy Goethe a vonósnégyest négy szellemes ember társalkodásához hasonlította. Az utóbbi évtizedekben, a technika fejlődésével háttérbe szorult a zenében a közvetlen kommunikáció, és ez hiányzik az embereknek. Nem beszélve arról, hogy ha kiváló muzsikusok ülnek le egymással zenélni, meghatványozódik tehetségük is.

AKamaraVirtuozoksajtotajekoztaton_foto_SarvariGeza-134632.jpeg

Virtuózok sajtótájékoztató után (Fotó/Forrás: Sárvári Géza Zsolt / Virtuózok)

Egyszer belegondoltam, hogy a zene keletkezése közösségi élmény volt. Az, hogy kiállt egyetlen ember, és őt csodálta a közönség, a 19. század sztárkultuszában gyökerezik. Korábban, ha Mozart fellépésre készült, összehívott 12-15 muzsikust, összeszedte a pénzt, és írt egy zongoraversenyt. Mozart zongoraversenyei tulajdonképpen kamarazenék, nem a szólista csodálatáról szólnak, hanem zenészek együttlétéről. Talán Paganini volt az első, aki ezt az „ördögi önzést” a zenéjébe is belevitte. Nemhiába írta Liszt Paganini nekrológjában, hogy neki a saját énje volt az istene. A 19. században ez elharapózott, de lehet, hogy most visszatérünk a gyökerekhez.

(A címlapképen Batta András, fotó: Sárvári Géza Zsolt)

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Nem hajlandó örmény énekesnővel énekelni az azeri tenor, illetve dehogynem, semmi baja vele

Sok mindent nem tudunk biztosan, mivel mindenki másra mutogat. És már az örmény külügy is megszólalt a témában.
Klasszikus

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Klasszikus

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Bach billentyűs szvitjeit viszi egy általános iskolába Fejérvári Zoltán

Fejérvári Zoltán szólóestjével indul az alsógödi Belépés családostul klasszikus zenei sorozatának 2020-as évada. A művész Bach Francia szvitjeit adja elő január 25-én a Búzaszem Általános Iskola aulájában. Utána pedig a Zeneakadémiára viszi a műsort.
Klasszikus hír

Gustavo Dudamel folytatja Los Angelesben

Újabb négy évre meghosszabbították a szerződését a Los Angeles-i Filharmonikus Zenekar élén, 2026-ig maradhat.
Klasszikus interjú

Varga Judit: Hiányzott a női példakép

Varga Judit nevével az idei fesztivál programjában többször találkozhatunk zeneszerzőként és kurátorként is. Judit szeptember óta a bécsi zeneakadémia (MDW) médiazeneszerzés professzora, aki ezt megelőzően a budapesti és a bécsi Zeneakadémián párhuzamosan tanított.
Klasszikus turné

Tizenhét állomásos országos turnéra indul Boros Misi

A Filharmónia Magyarország és a Virtuózok szervezésében első országos turnéjára indul a 16 éves Boros Misi. A Virtuózok klasszikus zenei tévés tehetségkutatóból ismert zongoraművész kimondottan e turné állomásaira összeállított műsorát 17 városban hallhatja a közönség.