Klasszikus

A Virtuózok a zene gyökereihez tér vissza a kamaramuzsikával

2019.04.27. 09:50
Ajánlom
Batta András zenetudós, a Virtuózok zsűrijének tagja úgy véli, Paganini a ludas abban, hogy sztárzenészeket csodálunk. A műsor ötödik évadával azonban visszatérünk ahhoz, ami a zenélés gyökere lehetett.

A Virtuózok hatása most már az egész országra kiterjedt, megnövekedett a zeneiskolai jelentkezések száma is. Ön mit tapasztalt ebből a hatásból?

Akárhová megy az ember az országban, mindenütt megszólítanak. Persze ebben nem az lényeges, hogy felismernek, hanem hogy szeretik a műsort. A Virtuózok, talán mondhatjuk, mozgalommá vált. Az emberek máshogy közelítenek az úgynevezett „komolyzenéhez” – észrevették, hogy nem is annyira komoly. Ez nem jelenti azt, hogy nincsenek magányos hegycsúcsok, ahová nehéz felmenni, Wagner, Beethoven, Mozart vagy Bartók műveihez viszont utat nyithat a komolyzenének az a része, amely könnyen befogadható és értékes.

Virtuozok_zsuri_foto_MTVA-Kaszner_Nikolett_001-141413.jpg

A Virtuózok zsűrije: Batta András, Balázs János, Miklósa Erika, Várdai István, Kesselyák Gergely (Fotó/Forrás: Kaszner Nikolett / Virtuózok)

Mi az a többlet a Virtuózokban, ami miatt a gyerekeknek vonzó a zenetanulás?

Miközben a Virtuózok nem jött volna létre a magasszintű magyar zenepedagógia nélkül, a zenélés a modern média körülményei közé helyezve vonzóbb lett a fiataloknak. Mégsem egy zeneiskolai díszteremben lépnek fel, hanem egy tévéstúdióban. Sokszor előfordul, hogy a gyerek ülteti le a szüleit a tévéhez. Más vizuális világban él egy fiatal, nekünk ezzel számot kell vetnünk.

A Virtuózok így is mélyebb, lassabb, mint a többi tévéműsor.

Ez természetesen a klasszikus műfajból is fakad. Minket nem az érdekel, hogy két hegedűst összehasonlítva melyik játszik hibátlanabbul vagy gyorsabban, hanem hogy ki mennyire szuggesztív előadó. Ezt megmutatni időre van szükség.

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek az új szériában. A kamarazene reneszánszát éli az elmúlt években, ön minek tulajdonítja a növekvő népszerűségét?

A kamarazene tükrözi a zene igazi értelmét: az emberek együtt vannak, és egymással társalognak, csak épp a hangok nyelvén.

Régóta idézett bon mot, hogy Goethe a vonósnégyest négy szellemes ember társalkodásához hasonlította. Az utóbbi évtizedekben, a technika fejlődésével háttérbe szorult a zenében a közvetlen kommunikáció, és ez hiányzik az embereknek. Nem beszélve arról, hogy ha kiváló muzsikusok ülnek le egymással zenélni, meghatványozódik tehetségük is.

AKamaraVirtuozoksajtotajekoztaton_foto_SarvariGeza-134632.jpeg

Virtuózok sajtótájékoztató után (Fotó/Forrás: Sárvári Géza Zsolt / Virtuózok)

Egyszer belegondoltam, hogy a zene keletkezése közösségi élmény volt. Az, hogy kiállt egyetlen ember, és őt csodálta a közönség, a 19. század sztárkultuszában gyökerezik. Korábban, ha Mozart fellépésre készült, összehívott 12-15 muzsikust, összeszedte a pénzt, és írt egy zongoraversenyt. Mozart zongoraversenyei tulajdonképpen kamarazenék, nem a szólista csodálatáról szólnak, hanem zenészek együttlétéről. Talán Paganini volt az első, aki ezt az „ördögi önzést” a zenéjébe is belevitte. Nemhiába írta Liszt Paganini nekrológjában, hogy neki a saját énje volt az istene. A 19. században ez elharapózott, de lehet, hogy most visszatérünk a gyökerekhez.

(A címlapképen Batta András, fotó: Sárvári Géza Zsolt)

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

„Ha valaki harisnyában is férfi tud maradni, az igazán férfi”

Balázsi Gergő Ármin, a Magyar Nemzeti Balett szólistája kapta a Tánc Világnapján Az évad legjobb férfi balettművésze-díjat. Ennek apropóján kérdeztük őt hivatásról, szerepálmokról, stresszkezelésről.
Vizuál

Pedro Almodóvar elkészítette élete legszemélyesebb filmjét

Élet és film szétválaszthatalanul összegabalyodik Pedro Almodóvar legújabb alkotásában. Egy héttel a cannes-i bemutató után itthon is látható a Fájdalom és dicsőség Antonio Banderas és Penelope Cruz főszereplésével. Kritika.
Klasszikus

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Vizuál

Leonardo da Vinci figyelemzavaros és hiperaktív volt, és egyszerre volt ez áldás és átok életében

Legalábbis egy újabb kutatás szerint, amely a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral (ADHD) magyarázza Leonardo állandó halogatását.
Klasszikus

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus koktélparti

Hogyan találkozott Gustav Mahler és Sigmund Freud?

Mahler többször is időpontot kért a pszichoanalízis atyjához, de legmondta az első hármat. De miért kereste meg a hírhedt Freudot egyáltalán?
Klasszikus magazin

Kórusok lepik el a Palotanegyed utcáit

A Kórusok Éjszakájáról Tóth Árpád, a Csíkszerda kórus vezetője beszél a Fidelio Klasszik május 25-ei adásában, amiben Havas Ágnes, Hegyi Barbara és Novák Péter is megszólal.
Klasszikus ajánló

Ezért érdemes Schumannt hallgatni Várjon Dénes szerint

Május 25-én és 26-án utolsó két fejezetéhez ér a Schumann összes zongorás kamarazenéjét megszólaltató sorozat a Zeneakadémián. Várjon Dénes elmondja, miért játssza olyan szívesen a zeneszerző műveit.
Klasszikus bonn

700 apró Beethoven-szoborral ünnepel Bonn városa az évfordulón

Hétszáz mosolygó Beethoven-szobrot tervezett Ottmar Hörl a zeneszerző születésének 250. évfordulójára.
Klasszikus interjú

Koltai Katalin feltalált egy új eszközt a gitárhoz, hogy el tudja játszani Bartók műveit is

De nemcsak Bartók, hanem a 20-21. századi zene egészen új repertoárja tárul fel Koltai Katalin új találmányának, az egyhúros kapodaszternek köszönhetően.