Klasszikus

A zene a legutolsó módja annak, hogy együtt legyünk – interjú Jordi Savall-lal

2022.03.24. 17:10
Ajánlom
A régizenejátszás egyik legjelentősebb képviselője, a karmester és viola da gamba-játékos Jordi Savall a Budapesti Fesztiválzenekarral ad koncertet március 27-én és 28-án a Zeneakadémián. Ebből az alkalomból improvizációról, ismert szerzők újrafelfedezéséről és a zene hatalmáról beszélgettünk vele.

Nagyon széles repertoárt játszik és vezényel, van kedvenc stílusa, szerzője?

Minden korszakból megvannak a kedvenc szerzőim! Összességében nagyon közel áll hozzám a barokk repertoár, a viola da gambára írott művek és azok alkotói. Szeretem még Monteverdit, Bachot, a bécsi klasszikusok közül természetesen Mozartot, de Haydnt is. A 19. századból Schubert, Beethoven, Mendelssohn áll hozzám közel. Azért nehéz kedvencet választani, mert

a zene olyan, mint egy nagy család, és egy apa sem tudja eldönteni, melyik a kedvenc gyermeke.

Gyakran készít műsorokat, amelyek egy-egy történelmi korszakkal foglalkoznak, például a három francia király, XIII., XIV. és XV. Lajos korának is szentelt egy-egy lemezt. Mit lehet megtudni ezekről a korszakokról a zenéjükön keresztül?

A régizenéről már igen sokat tudunk az elmúlt ötven év kutatásainak köszönhetően. Ismerjük a lejegyzési módokat, hogyan játszottak a hangszereken, hogyan díszítettek, milyen volt a frazeálás. Azzal is tisztában vagyunk, milyen koncertműsorokat állítottak össze az említett királyok idejében, hogyan funkcionált a zene.

Elias Canetti azt mondta, a zene története az emberiség igazi története.

Ha elő akarjuk adni egy korszak műveit, újra átélhetjük mindazokat az érzelmeket, amelyeket az emberek akkor éreztek. Ez egy valódi időutazás. Csak a zenének létezik ilyen hatalma.

Megváltoztak az érzelmek a történelem során?

Inkább az változott, ahogyan kifejezzük, megközelítjük őket. Maguk az érzelmek nagyon függenek az egyéntől, sok bennük a személyes vonás. De az emberek mindig is képesek voltak szeretni, tehát a lényeg, az alapvető érzelmek nem változtak. Inkább a másodlagos jellemzők különböznek, például hogyan mondjuk el valakinek, hogy szeretjük, hogyan kérjük meg a kezét. Hogyan kezeljük a gyászt, mikor elvesztünk valakit, aki fontos volt nekünk.

Sokat dolgozik a saját együtteseivel, most viszont a Budapesti Fesztiválzenekarral ad majd koncertet. Mi kell ahhoz, hogy egy zenekarral jól működjön a kapcsolat?

Ha megérkezem egy zenekarhoz, azonnal látom, hogy érdekli-e őket, amit csinálnak, vagy sem. Ez általában a vezetőjük munkájának a színvonalát jelzi, a tagok egyéni jellemzői mellett.

Fischer Iván elérte, hogy a zenészei nem csupán jól akarnak játszani, de személyes közük is van ahhoz, amit csinálnak.

Emellett természetesen fontos, hogy egy zenész ismeretekkel rendelkezzen a stílusról, hogyan kell megközelíteni különféle repertoárt, és a Budapesti Fesztiválzenekar zenészei ezekkel a képességekkel is rendelkeznek. Igazán nagy örömet okoz, amikor látom rajtuk, hogy a lehető legjobban akarnak játszani.

JSDirPleyel15012011CDavidIgnaszewski1-162249.jpg

Jordi Savall (Fotó/Forrás: David Ignaszewski / Budapesti Fesztiválzenekar)

A régizenét gyakran játsszák karmester nélkül. Mi az elsődleges feladata, ha ebből a korszakból vezényel egy darabot?

Már a reneszánszban is előfordult, hogy sok énekes és hangszeres muzsikált együtt, ilyenkor szükség van ránk, hogy egy kicsit rendet tegyünk (nevet). Ennek a korszaknak a zenéje is lehet igen bonyolult. Abban nincs különbség a régizene és a későbbi művek vezénylése között, hogy mindkettőnél ugyanúgy át kell adni a muzsikusoknak, milyen tempóban, karakterrel, szellemiségben kell megszólaltatni a zenét. A régizenei repertoárt azonban gyakran úgy vezényeltem, hogy én magam is játszottam, amiben az a különösen érdekes, hogy a hangzáson keresztül is hatást lehet gyakorolni a többiekre. Meg lehet mutatni, hogy pontosan mit várunk tőlük. Nagyobb zenekar esetén viszont arra kell koncentrálnunk, hogy a zenében megjelenő érzelmet adjuk át. Ez is összefügg a tempóval, a frazeálással, a dinamikával, a kontrasztokkal. Mégis, itt a lelkek szólnak egymáshoz. Úgy gondolom, hogy egy jó zenész érti ezt.

Nem jó, ha a karmester túl sokat beszél. A legfontosabb közölnivalókat a szemek, a gesztusok, a lélek fejezi ki.

Budapesti koncertjének műsorán két jól ismert szerző szerepel, Lully és Rameau. Az első darab azonban az idősebb Philidor nevéhez köthető. Róla mit kell tudni?

Philidor nem zeneszerző volt, hanem zenetörténész, aki összegyűjtötte a XIII. Lajos idejében játszott darabok kottáit.

Ekkor jöttek létre az első, mai értelemben vett zenekarok, a király ünnepélyére az udvarba vitték a reneszánsz valamennyi hangszerét,

viola da gambákat, lantokat, a sackbutot, ami a mai harsona őse, cornetteket, blockflötéket. És az új hangszereket is, amelyek ekkor kezdtek elterjedni, a hegedűt, a csellót, az oboát, a barokk fuvolát, trombitát. Elsősorban tánczenét és karakterdarabokat játszottak ebben az összeállításban, és a korszak megismerésével nyomon követhető, hogyan alakult ki a zenekari nyelvezet. A Budapesti Fesztiválzenekarral adott koncert műsorában elsősorban az az érdekes, hogyan fejlődött a stílus az 1600-as években. A XIV. Lajos korabeli zenénél, Lullynél már látjuk az előrelépést, Rameau-nál pedig azt is felismerhetjük, hova érkezik el végül a barokk zene.

Köztudott, hogy sok kutatást végzett a világ különböző pontjainak zenéjét illetően, milyen térségekkel felé fordult mostanában?

Valóban nagyon sok éven át kutattam spanyol, olasz és más európai zenéket. A 17-18. századi amerikai zenével még mindig foglalkozom. A Közel-Kelet, az arab országok, az egykori ottomán birodalom muzsikája is régóta érdekel, mert nagyon kreatív előadói hagyomány és sok improvizáció jellemzi. Sajnos mi, európai klasszikus zenészek elvesztettük ezt a képességünket, bármilyen virtuóz játékra vagyunk is képesek, bármilyen magas színvonalon szólaltatjuk is meg a kottát. Ezért is fontos megismernünk, a keletiek miben viszonyulnak másképp a muzsikához.

Visszahozható az improvizáció a nyugati klasszikus zenébe?

Talán igen, ami szerencsés volna, mivel az improvizáció a kreativitás forrása lehet. Volt egy koncertem Madridban és Sevillában, melynek az volt a címe: Az idő és a pillanat zenéje. Játszottunk kész darabokat, de improvizáltunk is. A barokk zenével foglalkozó művészek között sokkal könnyebb olyat találni, aki képes erre. Nyilvánvalóan tanulás is szükséges hozzá, de egy jó zenész azután természetes közegének érzi, ha szabadon muzsikálhat. Fontos, hogy emlékezzünk rá, a régi korok nagy zeneszerzői mind kiválóan improvizáltak, például Frescobaldi, Corelli, Bach, Mozart, Beethoven vagy Liszt. Egy jó templomi orgonista ma is képes egy toccatát vagy egy fantáziát improvizálni, de ez ritkaság a hangszeresek között. De ahogy például a jazzben Keith Jarrett remek koncerteket ad, sok improvizációval,

miért nem tudja a klasszikus zenében egy zongorista ugyanezt megtenni, amellett, hogy Beethoven, Schumann és a többi jelentős komponista műveit játssza?

JordiSavall_2-110832.jpg

Jordi Savall (Fotó/Forrás: David Ignaszewski)

Dolgozik most olyan hosszabb távú projekten, mint amilyen például a francia királyok korának zenéje volt?

Ötven éven keresztül kerestem olyan zenéket, amelyeket addig egyáltalán nem játszottak, csak a kéziratok őrizték meg őket. Aztán elmélyedtem a kottákban, és kiderítettem, hogyan kell megszólaltatni ezeket a műveket. Mostanában viszont a jól ismert darabokkal teszem ugyanezt. Az elmúlt két-három évben az összes Beethoven-szimfóniából készítettem felvételt, de

ugyanazzal a módszerrel, mint a barokk zenénél: alaposan megvizsgáltam a kéziratokat, a tempóra, a frazeálásra és minden másra vonatkozó utasításokat,

és arra törekedtem, hogy úgy szólaljanak meg a darabok, mint Beethoven idejében. Ugyanannyi zenész üljön a zenekarban, ugyanazokat a metronómjelzéseket kövessük. Nagyon kedvelem a jó karmesterek előadásait, például Fischer Ivánét is, de a zenének más oldalát mutatja meg az a hangzás, artikuláció, karakter, szín, amelyre Beethoven korának eredeti hangszerei képesek. Mindkét előadási típusra szükség van, mert egészen más zenét lehet bennük felfedezni, meglepetések érik az embert. Most ugyanezt teszem Schuberttel, aztán Mendelssohn következik majd.

Mennyire tudott dolgozni a pandémia közben?

Egy zárt világot hoztunk létre a saját harminc profi zenészemmel, valamint huszonöt, Európa különböző országaiból meghívott fiatal muzsikussal. Így sem volt könnyű dolgozni, mert minden nap tesztelnünk kellett, maszkot viseltünk, de fel tudtuk venni a kilenc szimfóniát. Nagyon sokat próbáltunk, két szimfóniához összességében két hetet, napi hat órán keresztül. Egy rendszeresen koncertező szimfonikus zenekarnál nincs ennyi idő, de így sokkal jobban el tudtunk mélyülni a művekben.

A nyilatkozataiban gyakran beszél a zene erejéről, társadalmi szerepéről. Hogyan képes ilyen sötét időkben is optimista maradni?

Látom, hogyan képes a zene segíteni az embereken – ez inspirál. Odajönnek hozzám koncert után a közönség tagjai közül, és azt mondják, „az ön zenéje mentette meg az életemet”. Mikor a szíriai háború kezdődött, menekültekből szerveztünk egy zenekart, Orpheus XXI volt a projekt neve.

Most ukrán és orosz zenészeket próbálok összegyűjteni, hogy velük és a saját művészeimmel hozzunk létre egy programot. A békéért. És hogy megmutassuk, ők, a két nemzet képviselői képesek együtt játszani.

A zene meg tudja változtatni az embereket. Jeruzsálemben is csináltam egy koncertet izraeli és palesztin zenészekből, máskor pedig örmények és törökök, szerbek és bosnyákok játszottak együtt. Úgy gondolom, a zenének megvan az az ereje, hogy összehozza az embereket. Hogy megértsék a köztük lévő különbségeket. Ma már talán a zene a legutolsó módja annak, hogy együtt legyünk, mert a háborúval, a politikával nagyon rossz úton járunk. El kell indítanunk a lelkek párbeszédét. Mert a zene képes közvetlenül a lélekhez szólni.

Jordi Savall és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje
március 27. 15:30, március 28. 19:45

A. D. Philidor (l’aîné): Régi dallamok gyűjteménye – részletek
Lully: Alceste – zenekari szvit
Rameau: Naïs – zenekari szvit

Fejléckép: Jordi Savall (fotó: David Ignaszewski)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Szubjektív – Keleti Éva portréiból nyílik kiállítás Debrecenben

Pogány Judit, Hernádi Judit, Molnár Piroska és Béres Ilona portréjával is találkozhatunk a Kossuth-díjas fotográfus új tárlatán, a régi nagy barátok mellett azonban az új színházi generáció tagjai is láthatók lesznek a Bényi Galéria tereiben. 
Zenés színház

Csuklótörést szenvedett Jegercsik Csaba a Vámpírok bálja előadásán

Június 21-én este baleset történt a Vígszínházban tartott külsős előadáson, a PS Produkció által rendezett Vámpírok bálja egyik jelenetében a Professzort alakító Jegercsik Csaba lezuhant a díszletről.
Klasszikus

Fiatal művészek koncerteznek a fehérvárcsurgói Echo Nyári Akadémián

Július 14-től 21-ig várja a kurzus résztvevőit, valamint az érdeklődőket és a koncertlátogatókat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyba az Echo Nyári Akadémia – melynek alapítója és művészeti vezetője Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész.
Vizuál

Taxis hiénákról forgat filmet Freund Ádám

Első egész estés filmjére készül Freund Ádám, akit korábban Földiek című alkotásáért diák-Oscarra jelöltek. A Hiénák című humoros dráma forgatása szeptemberben kezdődik meg, várhatóan 2025-re készül el. 
Klasszikus

Kihirdették az OPUS Klassik idei győzteseit

Idén is huszonhét kategóriában választotta ki a nagy német zenei díj bírálóbizottsága az elmúlt év legjobb lemezeit. Az egyéni teljesítmények mellett opera- és koncertfelvételeket is díjaztak.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Kihirdették az OPUS Klassik idei győzteseit

Idén is huszonhét kategóriában választotta ki a nagy német zenei díj bírálóbizottsága az elmúlt év legjobb lemezeit. Az egyéni teljesítmények mellett opera- és koncertfelvételeket is díjaztak.
Klasszikus ajánló

Fiatal művészek koncerteznek a fehérvárcsurgói Echo Nyári Akadémián

Július 14-től 21-ig várja a kurzus résztvevőit, valamint az érdeklődőket és a koncertlátogatókat a fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyba az Echo Nyári Akadémia – melynek alapítója és művészeti vezetője Fülei Balázs Liszt-díjas zongoraművész.
Klasszikus ajánló

Ifjú versenygyőztesek hangversenye a Pesti Vigadóban

Június 25-én este a Szent István Filharmonikusok fiatal tehetségei mutatkozhatnak be a Pesti Vigadóban. Az eseményen való részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. 
Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.