Klasszikus

A zene a legutolsó módja annak, hogy együtt legyünk – interjú Jordi Savall-lal

2022.03.24. 17:10
Ajánlom
A régizenejátszás egyik legjelentősebb képviselője, a karmester és viola da gamba-játékos Jordi Savall a Budapesti Fesztiválzenekarral ad koncertet március 27-én és 28-án a Zeneakadémián. Ebből az alkalomból improvizációról, ismert szerzők újrafelfedezéséről és a zene hatalmáról beszélgettünk vele.

Nagyon széles repertoárt játszik és vezényel, van kedvenc stílusa, szerzője?

Minden korszakból megvannak a kedvenc szerzőim! Összességében nagyon közel áll hozzám a barokk repertoár, a viola da gambára írott művek és azok alkotói. Szeretem még Monteverdit, Bachot, a bécsi klasszikusok közül természetesen Mozartot, de Haydnt is. A 19. századból Schubert, Beethoven, Mendelssohn áll hozzám közel. Azért nehéz kedvencet választani, mert

a zene olyan, mint egy nagy család, és egy apa sem tudja eldönteni, melyik a kedvenc gyermeke.

Gyakran készít műsorokat, amelyek egy-egy történelmi korszakkal foglalkoznak, például a három francia király, XIII., XIV. és XV. Lajos korának is szentelt egy-egy lemezt. Mit lehet megtudni ezekről a korszakokról a zenéjükön keresztül?

A régizenéről már igen sokat tudunk az elmúlt ötven év kutatásainak köszönhetően. Ismerjük a lejegyzési módokat, hogyan játszottak a hangszereken, hogyan díszítettek, milyen volt a frazeálás. Azzal is tisztában vagyunk, milyen koncertműsorokat állítottak össze az említett királyok idejében, hogyan funkcionált a zene.

Elias Canetti azt mondta, a zene története az emberiség igazi története.

Ha elő akarjuk adni egy korszak műveit, újra átélhetjük mindazokat az érzelmeket, amelyeket az emberek akkor éreztek. Ez egy valódi időutazás. Csak a zenének létezik ilyen hatalma.

Megváltoztak az érzelmek a történelem során?

Inkább az változott, ahogyan kifejezzük, megközelítjük őket. Maguk az érzelmek nagyon függenek az egyéntől, sok bennük a személyes vonás. De az emberek mindig is képesek voltak szeretni, tehát a lényeg, az alapvető érzelmek nem változtak. Inkább a másodlagos jellemzők különböznek, például hogyan mondjuk el valakinek, hogy szeretjük, hogyan kérjük meg a kezét. Hogyan kezeljük a gyászt, mikor elvesztünk valakit, aki fontos volt nekünk.

Sokat dolgozik a saját együtteseivel, most viszont a Budapesti Fesztiválzenekarral ad majd koncertet. Mi kell ahhoz, hogy egy zenekarral jól működjön a kapcsolat?

Ha megérkezem egy zenekarhoz, azonnal látom, hogy érdekli-e őket, amit csinálnak, vagy sem. Ez általában a vezetőjük munkájának a színvonalát jelzi, a tagok egyéni jellemzői mellett.

Fischer Iván elérte, hogy a zenészei nem csupán jól akarnak játszani, de személyes közük is van ahhoz, amit csinálnak.

Emellett természetesen fontos, hogy egy zenész ismeretekkel rendelkezzen a stílusról, hogyan kell megközelíteni különféle repertoárt, és a Budapesti Fesztiválzenekar zenészei ezekkel a képességekkel is rendelkeznek. Igazán nagy örömet okoz, amikor látom rajtuk, hogy a lehető legjobban akarnak játszani.

JSDirPleyel15012011CDavidIgnaszewski1-162249.jpg

Jordi Savall (Fotó/Forrás: David Ignaszewski / Budapesti Fesztiválzenekar)

A régizenét gyakran játsszák karmester nélkül. Mi az elsődleges feladata, ha ebből a korszakból vezényel egy darabot?

Már a reneszánszban is előfordult, hogy sok énekes és hangszeres muzsikált együtt, ilyenkor szükség van ránk, hogy egy kicsit rendet tegyünk (nevet). Ennek a korszaknak a zenéje is lehet igen bonyolult. Abban nincs különbség a régizene és a későbbi művek vezénylése között, hogy mindkettőnél ugyanúgy át kell adni a muzsikusoknak, milyen tempóban, karakterrel, szellemiségben kell megszólaltatni a zenét. A régizenei repertoárt azonban gyakran úgy vezényeltem, hogy én magam is játszottam, amiben az a különösen érdekes, hogy a hangzáson keresztül is hatást lehet gyakorolni a többiekre. Meg lehet mutatni, hogy pontosan mit várunk tőlük. Nagyobb zenekar esetén viszont arra kell koncentrálnunk, hogy a zenében megjelenő érzelmet adjuk át. Ez is összefügg a tempóval, a frazeálással, a dinamikával, a kontrasztokkal. Mégis, itt a lelkek szólnak egymáshoz. Úgy gondolom, hogy egy jó zenész érti ezt.

Nem jó, ha a karmester túl sokat beszél. A legfontosabb közölnivalókat a szemek, a gesztusok, a lélek fejezi ki.

Budapesti koncertjének műsorán két jól ismert szerző szerepel, Lully és Rameau. Az első darab azonban az idősebb Philidor nevéhez köthető. Róla mit kell tudni?

Philidor nem zeneszerző volt, hanem zenetörténész, aki összegyűjtötte a XIII. Lajos idejében játszott darabok kottáit.

Ekkor jöttek létre az első, mai értelemben vett zenekarok, a király ünnepélyére az udvarba vitték a reneszánsz valamennyi hangszerét,

viola da gambákat, lantokat, a sackbutot, ami a mai harsona őse, cornetteket, blockflötéket. És az új hangszereket is, amelyek ekkor kezdtek elterjedni, a hegedűt, a csellót, az oboát, a barokk fuvolát, trombitát. Elsősorban tánczenét és karakterdarabokat játszottak ebben az összeállításban, és a korszak megismerésével nyomon követhető, hogyan alakult ki a zenekari nyelvezet. A Budapesti Fesztiválzenekarral adott koncert műsorában elsősorban az az érdekes, hogyan fejlődött a stílus az 1600-as években. A XIV. Lajos korabeli zenénél, Lullynél már látjuk az előrelépést, Rameau-nál pedig azt is felismerhetjük, hova érkezik el végül a barokk zene.

Köztudott, hogy sok kutatást végzett a világ különböző pontjainak zenéjét illetően, milyen térségekkel felé fordult mostanában?

Valóban nagyon sok éven át kutattam spanyol, olasz és más európai zenéket. A 17-18. századi amerikai zenével még mindig foglalkozom. A Közel-Kelet, az arab országok, az egykori ottomán birodalom muzsikája is régóta érdekel, mert nagyon kreatív előadói hagyomány és sok improvizáció jellemzi. Sajnos mi, európai klasszikus zenészek elvesztettük ezt a képességünket, bármilyen virtuóz játékra vagyunk is képesek, bármilyen magas színvonalon szólaltatjuk is meg a kottát. Ezért is fontos megismernünk, a keletiek miben viszonyulnak másképp a muzsikához.

Visszahozható az improvizáció a nyugati klasszikus zenébe?

Talán igen, ami szerencsés volna, mivel az improvizáció a kreativitás forrása lehet. Volt egy koncertem Madridban és Sevillában, melynek az volt a címe: Az idő és a pillanat zenéje. Játszottunk kész darabokat, de improvizáltunk is. A barokk zenével foglalkozó művészek között sokkal könnyebb olyat találni, aki képes erre. Nyilvánvalóan tanulás is szükséges hozzá, de egy jó zenész azután természetes közegének érzi, ha szabadon muzsikálhat. Fontos, hogy emlékezzünk rá, a régi korok nagy zeneszerzői mind kiválóan improvizáltak, például Frescobaldi, Corelli, Bach, Mozart, Beethoven vagy Liszt. Egy jó templomi orgonista ma is képes egy toccatát vagy egy fantáziát improvizálni, de ez ritkaság a hangszeresek között. De ahogy például a jazzben Keith Jarrett remek koncerteket ad, sok improvizációval,

miért nem tudja a klasszikus zenében egy zongorista ugyanezt megtenni, amellett, hogy Beethoven, Schumann és a többi jelentős komponista műveit játssza?

JordiSavall_2-110832.jpg

Jordi Savall (Fotó/Forrás: David Ignaszewski)

Dolgozik most olyan hosszabb távú projekten, mint amilyen például a francia királyok korának zenéje volt?

Ötven éven keresztül kerestem olyan zenéket, amelyeket addig egyáltalán nem játszottak, csak a kéziratok őrizték meg őket. Aztán elmélyedtem a kottákban, és kiderítettem, hogyan kell megszólaltatni ezeket a műveket. Mostanában viszont a jól ismert darabokkal teszem ugyanezt. Az elmúlt két-három évben az összes Beethoven-szimfóniából készítettem felvételt, de

ugyanazzal a módszerrel, mint a barokk zenénél: alaposan megvizsgáltam a kéziratokat, a tempóra, a frazeálásra és minden másra vonatkozó utasításokat,

és arra törekedtem, hogy úgy szólaljanak meg a darabok, mint Beethoven idejében. Ugyanannyi zenész üljön a zenekarban, ugyanazokat a metronómjelzéseket kövessük. Nagyon kedvelem a jó karmesterek előadásait, például Fischer Ivánét is, de a zenének más oldalát mutatja meg az a hangzás, artikuláció, karakter, szín, amelyre Beethoven korának eredeti hangszerei képesek. Mindkét előadási típusra szükség van, mert egészen más zenét lehet bennük felfedezni, meglepetések érik az embert. Most ugyanezt teszem Schuberttel, aztán Mendelssohn következik majd.

Mennyire tudott dolgozni a pandémia közben?

Egy zárt világot hoztunk létre a saját harminc profi zenészemmel, valamint huszonöt, Európa különböző országaiból meghívott fiatal muzsikussal. Így sem volt könnyű dolgozni, mert minden nap tesztelnünk kellett, maszkot viseltünk, de fel tudtuk venni a kilenc szimfóniát. Nagyon sokat próbáltunk, két szimfóniához összességében két hetet, napi hat órán keresztül. Egy rendszeresen koncertező szimfonikus zenekarnál nincs ennyi idő, de így sokkal jobban el tudtunk mélyülni a művekben.

A nyilatkozataiban gyakran beszél a zene erejéről, társadalmi szerepéről. Hogyan képes ilyen sötét időkben is optimista maradni?

Látom, hogyan képes a zene segíteni az embereken – ez inspirál. Odajönnek hozzám koncert után a közönség tagjai közül, és azt mondják, „az ön zenéje mentette meg az életemet”. Mikor a szíriai háború kezdődött, menekültekből szerveztünk egy zenekart, Orpheus XXI volt a projekt neve.

Most ukrán és orosz zenészeket próbálok összegyűjteni, hogy velük és a saját művészeimmel hozzunk létre egy programot. A békéért. És hogy megmutassuk, ők, a két nemzet képviselői képesek együtt játszani.

A zene meg tudja változtatni az embereket. Jeruzsálemben is csináltam egy koncertet izraeli és palesztin zenészekből, máskor pedig örmények és törökök, szerbek és bosnyákok játszottak együtt. Úgy gondolom, a zenének megvan az az ereje, hogy összehozza az embereket. Hogy megértsék a köztük lévő különbségeket. Ma már talán a zene a legutolsó módja annak, hogy együtt legyünk, mert a háborúval, a politikával nagyon rossz úton járunk. El kell indítanunk a lelkek párbeszédét. Mert a zene képes közvetlenül a lélekhez szólni.

Jordi Savall és a Budapesti Fesztiválzenekar koncertje
március 27. 15:30, március 28. 19:45

A. D. Philidor (l’aîné): Régi dallamok gyűjteménye – részletek
Lully: Alceste – zenekari szvit
Rameau: Naïs – zenekari szvit

Fejléckép: Jordi Savall (fotó: David Ignaszewski)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Nemrég arról álmodtam, hogy az Ódry Színpadon járok. Sajnos rövid álom volt.” – beszélgetés Gálffi Lászlóval

Húszon évesen az Equus és a Rimbaud-estje voltak a belépője a színházba. Majd jöttek a király és királyi szerepek. Kezdenek felejteni, mondja – nem hiszem. Lehet, hogy most csendesebb időszaka van, de a fiatalkori energia beépült, ott maradt. Az Örkény Színház Jelenetek a bábuk életéből bemutatója kapcsán beszélgettünk szenvedélyekről, zsenikről, öregedésről Gálffi Lászlóval.
Könyv

Ádám tragédiája a 20. században – Závada Pál a Lírástudók vendége

Grisnik Petra első vendége Závada Pál, aki a Lírástudók podcastban színházról, a 20. századi történelem iránti vonzalmáról, Madách és a teremtéstörténet inspiráló erejéről beszélt.
Jazz/World

Ingyenes nyáresti koncertek és ZeneKert – megnyitott a Magyar Zene Háza Szabadtéri színpada

Egész nyáron ingyenes szabadtéri koncertekkel és egy új kerthelyiséggel, a ZeneKerttel várja a látogatókat a Magyar Zene Háza. A szabadtéri színpad feltörekvő tehetségek és izgalmas zenei kísérletek számára ad lehetőséget koncertezésre, számos jól ismert zenész és formáció mellett.
Klasszikus

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.
Klasszikus

Elhunyt Lubik Hédy, hárfaművész

Életének 88. évében elhunyt Lubik Hédy, az Operaház hárfaművésze, aki hárfások nemzedékét nevelte évtizedeken át a Zeneakadémián - adta hírül az intézmény a facebook oldalán. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Életre kelt építészet – száz éve született Iannis Xenakis zeneszerző

Száz éve született a 20. század egyik legkülönlegesebben sokoldalú alakja, az építész-zeneszerző Iannis Xenakis. A matematikai struktúrákat zenére fordító komponista muzsikáját hallgatva mintha egy futurisztikus utazáson vennénk részt.
Klasszikus interjú

„Az elhivatottság volt Kocsis Zoltán életének középpontja” – beszélgetés Dr. Vigh Andreával

Idén másodszorra kerül sor A magyar klasszikus zene napjára, a Zeneakadémia és a Nemzeti Filharmonikusok közös szervezésében megvalósuló koncertsorozatra, mely Kocsis Zoltán emléke előtt is tiszteleg. Az eseményről a Zeneakadémia rektorával, Dr. Vigh Andreával beszélgettünk.
Klasszikus hír

Eötvös Péter és Mihail Pletnyov is vezényli jövőre a Concerto Budapestet

Meghirdette 2022/23-as évadát a Concerto Budapest, a zenekarhoz első vendégkarmesterként Eötvös Péter, míg rezidens művészként Mihail Pletnyov csatlakozik.
Klasszikus hír

A legtehetségesebb ifjú muzsikusokat keresi a Budapesti Fesztiválzenekar

A zenekar tehetségkutató és -ösztönző programot indított annak érdekében, hogy a jövőben is a legnagyszerűbb muzsikusok foglalhassanak helyet köreikben.
Klasszikus hír

Jövőre is sztárokkal és ifjú tehetségekkel vár a Zeneakadémia

Huszonkét sorozattal, a barokktól a kortárs zenéig ívelő repertoárral, fiatal művészek és nemzetközi sztárok fellépésével várja közönségét a 2022/23-as évadban is a Zeneakadémia. Az ősz folyamán pedig újabb nemzetközi versenyeken mérettethetik meg magukat a legtehetségesebb ifjú muzsikusok.