Az idén 150 éves Zeneakadémia is képviseltette magát az Oszakai Világkiállításon. A nyugati klasszikus zene népszerűsége a Távol-Keleten az utóbbi években-évtizedekben ugrásszerűen megnőtt, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen is tanulnak japán diákok. Az előzmények után idén újabb fontos lépés történt az intézmény és a szigetország közti együttműködést illetően: Dr. Farkas Gábor zongoraművész lett az egyetem rektora, akit szakmai és családi kapcsolatok is kötnek Japánhoz. Vendégprofesszorként, illetve mesterkurzusokkal aktívan részt vesz a térség zenei életében, sőt rektori pályázatában is kitért a keleti nyitás fontosságára.
„A komolyzene Európában, otthonában kissé megfáradni látszik, míg Ázsiában virágkorát éli, elképesztően sokan tanulnak valamilyen klasszikus hangszeren játszani.
A muzsika a mindennapi kultúra része lett, és ahogy ez a rájuk jellemző ázsiai szorgalommal társul, az muszáj, hogy Magyarországra is begyűrűzzön
– nyilatkozta lapunknak megválasztása után nem sokkal Farkas Gábor, így természetesen az ő közreműködésével került sor a Zeneakadémia japán és magyar hallgatóinak koncertjére az Oszakai Világkiállítás fő előadótermében. Az esemény további közreműködői Kanai Toshifumi karmester, Katoh Hiroko énekművész, Aoki Kanon koncertmester, valamint a Zeneakadémia volt és jelenlegi hallgatóiból álló vonószenekar voltak.
A Zeneakadémia hallgatóiból alakult zenekar és Kanai Toshifumi karmester (Fotó/Forrás: EXPO 2025 Magyarország)
A fiatal művészek nagy izgalommal készültek a koncertre, hiszen sokan még sosem juthattak el ilyen messzire. „Nekem ez volt az első nagyszabású külföldi koncerttapasztalatom, amit csodálatos volt megélni” – meséli Kalmár Elizabet hegedűművész. – „A hangverseny műsorának kottáit már márciusban kézhez kaptuk, majd nem sokkal később megkezdődött a próbaidőszak.” A műsor nagy részét a növendékek a kiutazás előtt a Régi Zeneakadémián is előadták Eszenyi Zsombor vezényletével, magyar szerzők műveit és a világ zeneirodalmának néhány igen népszerű alkotását: Bartóktól a Román népi táncokat (Arthur Willner vonószenekari átiratában), Kodály Magyar népzene énekhangra és zongorára című sorozatából A csitári hegyek alatt kezdetű dalt, Weiner 1. divertimentóját, Verdi Hat románca közül a Brindisit, és végül Chopin 2. (f-moll) zongoraversenyének vonósötös-átiratát.
A különleges helyszín valamennyi közreműködőre nagy hatást gyakorolt, a fiatalok próbálták minél jobban megismerni a számukra egzotikusnak ható környezetet.
Utunk során igyekeztünk a lehető legmélyebben elmerülni a japán kultúrában.
Felfedeztük a legfontosabb történelmi és tradicionális helyszíneket, mint az Oszakai várkastély vagy Kiotó városa, valamint megpróbáltunk annyi hagyományos ételt és italt megkóstolni, amennyit csak lehetett. A rendelkezésre álló szabadidőben kisebb-nagyobb csapatokban jártuk Oszakát és környékét, mindenki megtalálta az érdeklődésének, ízlésének megfelelő programokat. Nagy segítségünkre voltak japán társaink, akik végigkalauzoltak minket utunk során” – meséli Elizabet.
Farkas Gábor, a Zeneakadémia rektora konferál (Fotó/Forrás: EXPO 2025 Magyarország)
„Érdekes volt látni, hogy mennyire más szociális közeg van Japánban, mennyi fejlett világváros, ismeretlen és kusza településszerkezettel, tele sokemeletes felhőkarcolókkal. Nem mindennap lát ilyet egy európai ember. Mindemellett persze a világkiállításba való betekintés is bővítette a látókörömet” – osztja meg élményeit Sárréti Márton hegedűművész is. A fiatal muzsikusra az is nagy hatást gyakorolt, hogy a koncert előtt Farkas Gábor japánul szólt a közönséghez.
Bár rektor úrnak japán felesége van, mégis nagyon pozitívan lepett meg, hogy a koncert elején vállalt egy rövid japán konferálást is
– idézi fel a koncertet a fiatal muzsikus.
A hallgatók japán zenésztársaikkal is jól megtalálták a művészi összhangot. „Az évek során mindannyian megszoktuk már, hogy gyakran új partnerekkel zenélünk, így az egymásra hangolódás könnyen ment” – mondja Elizabet. Lelkes produkciójukat a hallgatóság is szeretettel fogadta, ami természetesen nagyon sokat jelentett nekik. „A közönség nagyon inspiráló volt, érezni lehetett az érdeklődésüket és a támogatásukat, nagy tapsot és sok dicséretet kaptunk. A japán emberek különösen nyitottak a művészetre, az utazásunk során ez többször megmutatkozott” – teszi hozzá.
A fiatalok úgy érzik, életre szóló élményt jelentett számukra a szereplés az Oszakai Világkiállításon, és társaik reakcióiból, a koncert hangulatából arra következtettek: mindannyian hasonlóan éreztek. Messzire utaztak, hogy a magyar és általában az európai kultúra követei legyenek, de aztán kiderült, hogy a zenében nincsenek is igazi távolságok.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: A július 11-i, oszakai koncert fellépői (forrás: EXPO 2025 Magyarország)
hírlevél
