Klasszikus

A zene élesíti az elmét?

2012.09.30. 07:12
Ajánlom
Ezt állítja egy svájci tudós és Svájctól sok mindent tanulhatunk. Lassan azt is, hogyan kell zenét oktatni. Amikor a mi büszkeségünk, a hungaricumnak számító Kodály-módszer Magyarországon éppen a leépülés felé tart, a svájciak szeptember 23-án megszavazták a zeneoktatás támogatását.

Zürichben pezsgett a zenei élet szeptember utolsó előtti hétvégéjén. Az Opera tárt karokkal várta a közönséget a 2012-13-as évadot beindító nyílt napján. Andreas Homoki és csapata a nyitást tűzte zászlajára és a közönség elfogadta a meghívást. Zsúfolt ház, lelkes taps fogadta a színpadra lépő új intendánst és estig kavargott az érdeklődő közönség a minden zegzugát bemutató Zürichi Operában.

Egy nappal később arról tartottak a svájciak népszavazást, hogy érdemes-e a zeneoktatás olyan kiemelt támogatásra, mint a sport. A válasz: igen. Három Zürichben dolgozó magyar zeneművész, Horváth Judit, Morvay Judit és Szlávik László segítségével jártuk körbe, hogy milyen volt és milyen lesz a svájci zeneoktatás.

Ilyen volt

Van hova fejlődniük, nem vitás. A huszonhat svájci kanton huszonhat féle iskolarendszert működtet. Különböző ideig tart a tanítás az iskolákban, máskor van év vége, év eleje, különböző szinten zajlik az ének-zene oktatás is. Egyik tanárnál, akinek a fiatalságát az Abba slágerek aranyozták be, Abba dalokat hallgatnak és énekelnek a gyerekek, a másiknál gitár kísérettel svájci népdalokat tanulnak. Nincs egységes tanterv, a tanár dönti el, hogy mit tanít - mondja Horváth Judit brácsaművész, két Svájcban felnőtt gyermek édesanyja, a Zürichi Tonhalle Zenekar tagja.

Ez az együttes aktívan dolgozik azon, hogy felnevelje magának a jövő közönségét. A zenekar művészei kijárnak iskolákba és évente két-három alkalommal fél napjuk is van arra, hogy a gyerekekkel és tanáraikkal együtt elmerüljenek a zene világában: ének, tánc, ritmus és ismerkedés a hangszerekkel ilyenkor a program. „Nem gondoltam volna, hogy ilyen nehéz megszólaltatni egy kürtöt, de sikerült!" - mondta egy nyolcadikos lány kipirult arccal, miután kipróbálhatta a hangszert. "Az ember keresztülfújja a levegőt az összeszorított ajkakon és jó esetben megszólal egy zümmögő hang. Rosszabb esetben valami zörej" - magyarázza Szlávik László, a Philharmonia Zürich szólókürtöse, aki az új nevet viselő Zürichi Operazenekar tagjaként fiatal kürtösöket tanít. Aki itt eléri a megfelelő színvonalat, beülhet a zenekarba gyakorlatra. De ez nem volt mindig ilyen egyszerű.

"Emlékszem, amikor idekerültem tíz évvel ezelőtt, jöttek a jelentkezők a konziból, akik húsz év körüli srácok voltak és alig tudtak belefújni a hangszerbe! Mi otthon húszévesen már komoly darabokat játszottunk a Zeneakadémián. Az utóbbi időben sok pénzt áldoztak itt a felső szintű zeneoktatásra. Olyan vonzó állásokat írtak ki, jó fizetéssel, hogy kiváló külföldi tanárok érkeztek. A mi szakunkon van például Radovan Mlatkovic, aki az egyik legnagyobb név a szakmában. Az utóbbi tíz évben tehát a felső szint nagy fejlődésnek indult, meglátjuk majd, hogy a zeneiskolákban milyen változások lesznek. A lányaimon keresztül úgy látom, hogy egyre jobbak a zeneiskolai tanárok is" - hangsúlyozta.

Ilyen lesz

Nincs minden iskolában zenei végzettséggel rendelkező tanító. Eddig ugyanis, ha egy tanító jelölt nem érzett magában kedvet, tehetséget a zenéhez, kihagyhatta a tanulmányaiból a tárgyat. Mostantól, ha szükséges, zenetanárokat is fel kell venniük az iskoláknak.

"Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy a kantonok a zeneoktatáson spórolnak. Sehol sem lehet heti két ének-zene óránál kevesebb!" - ezek egy politikus szavai, a Szövetségi Parlamentben Aargau kantont képviselő Christine Egerszegié. A Zeneakadémiát ének szakon végzett politikusasszony, aki elhunyt férje után viseli a magyar családnevet - a népszavazást elindító és sikerre vivő Jugend und Musik Tanács elnöke.

De nem csak a gyerekekről van szó, az idősebbeket is bátorítják, hogy kezdjenek zenét tanulni, ha eddig ezt az álmukat még nem valósították meg. Végülis "A zene nem ismer korhatárokat!" hangzott a kezdeményezés egyik jelszava, de azt már nem állítják, hogy itt is számítani lehet anyagi támogatásra.

Morvay Judit a Philharmonia Zürich tagjának voltak privát tanítványai. "Nem profi szinten, egyszerűen csak fel akarta frissíteni a tudását például egy német lány, aki korábban már tanult hegedülni. Az igazi álmom az lenne, hogy konzis korosztályt taníthassak, de ahhoz jobban gyökeret kellet volna ereszteni itt. Egy jó zenekar koncertmesterét hívják tanítani, de egy 'sima' zenekari tagnak nem könnyű tanári állást találnia. Ha valaki viszont magánórákat akar venni és egy zenekari művészt választ tanárának, azt meg kell fizetni: 80-100 frank között van egy óra, senki sem vállal olcsóbban" - mondta.

A zeneoktatás előtérbe kerülésének fő támogatója Lutz Jenke német agykutató, neurológus, a Zürichi Egyetemi Klinika professzora. A zene élesíti az elmét? - kérdezi legújabb könyvének címében. Ő maga sohasem tanult zenét, de az az ötlete támadt, hogy megvizsgálja profi zenészek agyát - meséli Horváth Judit. Kiderült, hogy a profi zenészek szürkeállománya lényegesen eltér a zenét nem művelő emberekétől. Kísérleti személyeket toborzott, akik egy választott hangszert hajlandóak voltak hat hónapig tanulni, felvállalva a napi legalább fél óra gyakorlást. Komoly differenciálódást mutatott a kísérleti személyek agya: a jobb és bal agyfélteke sokkal jobban együttműködött a kísérleti idő letelte után, mint a zenét nem művelő embereknél. Érthető, hiszen a zenéléshez szükség van ritmusérzékre, a kottakép elképzeléséhez belső hallásra, a hangok tiszta megszólaltatásához pedig biztos intonációra. A jobb és a balkéz összehangolása motorikus feladat, és ha a hangszert tanulók egy együttesben játszanak, akkor az  egyben szociális iskola is.

A népszavazást előkészítő kampányfilmben felszabadultan zenélő-táncoló gyerekek meggyőzték a svájciak elsöprő többségét. Hátha nálunk is hat... Íme:

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Klasszikus

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus bűnügy

Börtönbe megy a nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatott komolyzenét

A liverpooli nyugdíjas, aki túl hangosan hallgatta a ClassicFM-et, azt mondta a bírónak, verjék csak láncra. Huszonnégy hétre tették hűvösre.
Klasszikus mozart

Egész nap Mozart zenéje szól a tavasz első napján

Egy nap, tíz koncert a Concerto Budapesttel! Március 1. vasárnap délelőtt 11-től este 10-ig kizárólag Mozart zenéje tölti meg a Zeneakadémia koncerttermeit.
Klasszikus hír

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Klasszikus videó

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.