Klasszikus

A zene elveszett színei

2009.10.25. 00:38
Ajánlom
Jordi Savall közel negyven éve az egyik legmeghatározóbb alakja régizenei világunknak. A katalán viola da gamba-játékos, tanár, karmester és komponista tevékenysége nemcsak hangszerének újrafelfedezéséhez járultak hozzá, hanem egy egészen különleges, addig alig ismert repertoárt tártak fel és ismertettek meg a közönséggel.

Jordi Savall közel negyven éve az egyik legmeghatározóbb alakja régizenei világunknak. A katalán viola da gamba-játékos, tanár, karmester és komponista koncertjei, lemezfelvételei, valamint zenetudományi kutatásai nemcsak hangszerének újrafelfedezéséhez járultak hozzá, hanem egy egészen különleges, addig alig ismert repertoárt tártak fel és ismertettek meg a közönséggel. A középkori, a reneszánsz és a barokk zene avatott tolmácsolására Savall és felesége, Monserrat Figueras három, korhű hangszereken játszó együttest is alapított.

A kulturálisan rendkívül izgalmas és sokszínű Ibériai-félszigeten született művész hatévesen kezdte zenei tanulmányait szülővárosa, Igualada fiúkórusában, majd Barcelonában folytatta, ahol 1964-ben szerzett diplomát cselló szakon. Tizenöt éves korától foglalkoztatta a gambára írt muzsika, ekkor találkozott először Marin Marais, Diego Ortiz és Christopher Simpson műveivel, melyeket 1965-ig kizárólag gordonkán gyakorolt. Ekkor nyílt lehetősége először viola da gambán játszani, s a hangja, valamint irodalmának zenei nyelve egy életre magával ragadta. Akkoriban nagyon kevesen értettek a hangszerhez, így a fiatal zenész önállóan látott neki a tanulásnak, ezzel együtt a repertoár felkutatásának, és - ahogy egy interjúban fogalmazott - kifejezetten vonzónak találta, hogy egy alig ismert instrumentumnak adhatott hangot, lehetőségeivel egyedül ismerkedhetett meg. 1968-ban kezdte hivatalos régizene-tanulmányait Bázelben (Schola Cantorum Basiliensis) August Wenzingernél, a régizene-mozgalom kiemelkedő alakjánál, akinek helyét 1973-ban vette át. A tanítás ettől kezdve zenei tevékenységének egyik legfontosabb részét képezi. 1967-től dolgozik együtt feleségével, Monserrat Figuerasszal, aki szintén Bázelben tökéletesítette régizene ismereteit és énekstílusát. A 70-es években Figueras egyike volt azoknak az énekművészeknek, akik sokat tettek az 1800 előtt született vokális zene új technikai és stílusbeli megközelítéséért.

A házaspár által létrehozott három együttes széles és sokrétű repertoárt szólaltat meg, mely kilenc évszázad sokféle műfaját öleli fel. A La capella Reial de Catalunya (1987) énekegyüttes a 18. századot megelőző vokális zene bemutatására jött létre, míg a Le Concert des Nations (1989) elsősorban a barokk korszakra specializálódott, kitekintést engedve időnként a bécsi klasszikus és romantikus repertoár felé. 

Az ókorban Hesperia Európa két félszigetét, az Ibériait és az Itáliait jelentette, az ókori görögök pedig a Hesperio szót használták azokra az emberekre, akik e két félsziget valamelyikéről származtak, valamint az éjszakai égen megjelenő Vénuszt nevezték így. Az 1974-ben, Lorenzo Alperttel és Hopkinson Smithszel alapított Hespèrion XX (2000 óta az új évszázad tiszteletére Hespèrion XXI) ennek megfelelően az 1800 előtti spanyol és európai zenét tűzi műsorára, már-már a világzenéig tágítva a régizene határait. A vonós, pengetős és ütős hangszereket felvonultató együttes neve természetesen arra utal, hogy elsődlegesen az Ibériai-félsziget régizenei öröksége áll érdeklődésük középpontjában. A Hespèrion XXI interpretációit alapos kutatómunka előzi meg, a tagok éveken át tanulmányozzák egy-egy kor zenéjét, majd ahhoz, hogy a darabokat új életre keltsék, saját kreativitásukat hívják segítségül. Jordi Savall egy interjúban így fogalmazott: „A zene elveszett színei és már nem beszélt nyelvjárásai izgatnak bennünket. Számunkra minden zene új és ismeretlen... Ismerni kell a megismerhetőt, és rá kell érezni az érzelmi tartalmakra." A középkori és reneszánsz daraboknak nincs optimális előadói apparátusuk, ráadásul a kotta olykor csupán elenyésző információt tartalmaz az előadásra vonatkozóan, így hatalmas szerep jut az improvizációnak és a díszítésnek. Történeti hűség, ugyanakkor kifogyhatatlan kreativitás jellemzi a formációt, mely számos, izgalmas tematikus lemezt készített, hol földrajzi helyekre (Jeruzsálem, Kelet-Nyugat...), hol egy-egy zeneszerző életművére (G. Gabrielli, G. Frescobaldi, S. Scheidt, W. Lawes) koncentrálva. A produkciókban egyre gyakrabban működik közre a zenész házaspár két gyermeke, Arianna (hárfa, ének) és Ferran (theorba, ének).

Jordi Savall és együttesei széles rétegeket nyertek meg a régizene ügyének, bizonyítva, hogy a feledéstől általuk megmentett zenei kincsek nemcsak egy szűk réteg érdeklődésére tartanak számot. Alain Corneau filmje, a Gérard Depardieu főszereplésével készült Minden reggel a legjobb filmzenéért járó César-díjat hozta a muzsikusnak, s a lemezből, a klasszikus zenei átlaghoz képest meglepően nagy mennyiséget, több mint egymillió példányt adtak el. Savall eddig összesen 160 felvételt készített, évente átlagosan 140 koncertet ad, és 6 lemezt vesz fel, valamint filmzenéket komponál. Számos díjat és kitüntetést tudhat magáénak, legutóbb 2008-ban az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd nagykövetének, az UNESCO pedig békenagykövetnek nevezte ki. Sokrétű tevékenysége óriási hatást gyakorolt a régizene-mozgalomra. És hogy mit tart a legfontosabbnak a zenélésben, mit üzen a következő generáció muzsikusainak? Leonardo da Vinci egy mondatát: „Mielőtt gyakorolni kezdesz, az érzelemnek már ott kell lennie." A művész ezt így értelmezi számunkra: „Az érzelmeket nem tartogathatod a koncertre: minden alkalommal, amikor akár csak egy hangot, vagy egy skálát játszol, azt érzelemmel kell megtöltened; hiszen ha csak egyvalami marad meg abból, amit csinálunk, az az a képességünk, amivel megérintjük, hatást gyakorolunk a másik emberre. Ez teszi nélkülözhetetlenné a zene előadását. Érzelem nélkül semmink sincs, és ez mindenre igaz az életben. Azokra az emberekre emlékezünk, akik megérintenek bennünket, a többit elfelejtjük. Számomra ez a leglényegesebb."

2009. november 11. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Jordi Savall, Montserrat Figueras és a Hespèrion XXI
A lélek zarándoklata - a keleti és nyugati zene párbeszéde

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.
Zenés színház

KVÍZ: Felismered a musicaleket az első mondatuk alapján?

Talán nem is gondolnánk, hogy az első jelenet mennyire meghatározhatja egy darab egészét: megadja a hangulatát, előrevetíti a cselekményt, még talán a végkifejletre is utal.
Vizuál

A bárányok hallgatnak – 6 érdekesség a 30 éves film kapcsán

Tényleg sosem pislog Hannibal Lecter? És miért jut eszembe a molylepkéről Salvador Dalí? Összeszedtünk néhány érdekes tényt a film kapcsán, amely nyomán a világ megismerte az egyik leghíresebb fiktív emberevőt, Hannibal Lectert.
Vizuál

Lidérc úr és a lelki karantén: Díjnyertes rövidfilmek online

Idén januárban a Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál exkluzív online premierekkel lepi meg a rövidfilmek szerelmeseit. A limitált ideig látható válogatásban 4 magyar és 5 nemzetközi, díjnyertes alkotás látható a fesztivál Facebook-oldalán.
Tánc

Az Operaház külföldi balettművészei is Walesi bárdokat szavalnak

Orosz, kazah, moldvai, ukrán, belarusz és brit balettművész is szerepel abban az új videóban, amelyben Arany János jól ismert balladája hangzik el az Operaház balettosaitól A magyar kultúra napján.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Sosem hallott Mozart-mű csendül fel a zeneszerző születésének évfordulóján

A salzburgi mester születése után 265 évvel nem mindennapi alkalom egy ősbemutató. Egy újonnan előkerült zenemű csendül fel Mozart születésnapján.
Klasszikus lemez

Új lemezkiadvánnyal ünnepli Kurtág György 95. születésnapját a BMC

Február 19-én ünnepli 95. születésnapját Kurtág György kétszeres Kossuth-díjas, világhírű magyar zeneszerző, zongoraművész és kamarazene-tanár. Ebből az alkalomból a BMC Records kiadja az egyik első főművének tekinthető Bornemisza Péter mondásai című alkotását.
Klasszikus mti

Vajda Gergely a francia Ars Nova újzenei együttes rezidens művésze lett

Évente három-négy alkalommal vezényli majd az együttest, első közös koncertjükön pedig Kurtág György-művek hangzanak el.
Klasszikus ajánló

Medveczky Ádám lesz a 2022-es Újévi nyitány karnagya

A két évvel ezelőtt hagyományteremtő jelleggel, az MTVA, a Zeneakadémia és a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek összefogásával indult együttműködés a jövő évben is folytatódik. A 2022-es Újévi nyitányt Medveczky Ádám Kossuth-díjas karnagy fogja dirigálni.
Klasszikus hír

Öt mesterhegedűvel gazdagodott a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyéves keresést követően öt mesterhegedűre talált rá, amelyek még magasabb művészeti interpretációt tesznek lehetővé az együttes számára a jövőben. A zenekar soron következő tavaszi koncertjein már hallhatóak lesznek az új hangszerek.