Klasszikus

A zene elveszett színei

2009.10.25. 00:38
Ajánlom
Jordi Savall közel negyven éve az egyik legmeghatározóbb alakja régizenei világunknak. A katalán viola da gamba-játékos, tanár, karmester és komponista tevékenysége nemcsak hangszerének újrafelfedezéséhez járultak hozzá, hanem egy egészen különleges, addig alig ismert repertoárt tártak fel és ismertettek meg a közönséggel.

Jordi Savall közel negyven éve az egyik legmeghatározóbb alakja régizenei világunknak. A katalán viola da gamba-játékos, tanár, karmester és komponista koncertjei, lemezfelvételei, valamint zenetudományi kutatásai nemcsak hangszerének újrafelfedezéséhez járultak hozzá, hanem egy egészen különleges, addig alig ismert repertoárt tártak fel és ismertettek meg a közönséggel. A középkori, a reneszánsz és a barokk zene avatott tolmácsolására Savall és felesége, Monserrat Figueras három, korhű hangszereken játszó együttest is alapított.

A kulturálisan rendkívül izgalmas és sokszínű Ibériai-félszigeten született művész hatévesen kezdte zenei tanulmányait szülővárosa, Igualada fiúkórusában, majd Barcelonában folytatta, ahol 1964-ben szerzett diplomát cselló szakon. Tizenöt éves korától foglalkoztatta a gambára írt muzsika, ekkor találkozott először Marin Marais, Diego Ortiz és Christopher Simpson műveivel, melyeket 1965-ig kizárólag gordonkán gyakorolt. Ekkor nyílt lehetősége először viola da gambán játszani, s a hangja, valamint irodalmának zenei nyelve egy életre magával ragadta. Akkoriban nagyon kevesen értettek a hangszerhez, így a fiatal zenész önállóan látott neki a tanulásnak, ezzel együtt a repertoár felkutatásának, és - ahogy egy interjúban fogalmazott - kifejezetten vonzónak találta, hogy egy alig ismert instrumentumnak adhatott hangot, lehetőségeivel egyedül ismerkedhetett meg. 1968-ban kezdte hivatalos régizene-tanulmányait Bázelben (Schola Cantorum Basiliensis) August Wenzingernél, a régizene-mozgalom kiemelkedő alakjánál, akinek helyét 1973-ban vette át. A tanítás ettől kezdve zenei tevékenységének egyik legfontosabb részét képezi. 1967-től dolgozik együtt feleségével, Monserrat Figuerasszal, aki szintén Bázelben tökéletesítette régizene ismereteit és énekstílusát. A 70-es években Figueras egyike volt azoknak az énekművészeknek, akik sokat tettek az 1800 előtt született vokális zene új technikai és stílusbeli megközelítéséért.

A házaspár által létrehozott három együttes széles és sokrétű repertoárt szólaltat meg, mely kilenc évszázad sokféle műfaját öleli fel. A La capella Reial de Catalunya (1987) énekegyüttes a 18. századot megelőző vokális zene bemutatására jött létre, míg a Le Concert des Nations (1989) elsősorban a barokk korszakra specializálódott, kitekintést engedve időnként a bécsi klasszikus és romantikus repertoár felé. 

Az ókorban Hesperia Európa két félszigetét, az Ibériait és az Itáliait jelentette, az ókori görögök pedig a Hesperio szót használták azokra az emberekre, akik e két félsziget valamelyikéről származtak, valamint az éjszakai égen megjelenő Vénuszt nevezték így. Az 1974-ben, Lorenzo Alperttel és Hopkinson Smithszel alapított Hespèrion XX (2000 óta az új évszázad tiszteletére Hespèrion XXI) ennek megfelelően az 1800 előtti spanyol és európai zenét tűzi műsorára, már-már a világzenéig tágítva a régizene határait. A vonós, pengetős és ütős hangszereket felvonultató együttes neve természetesen arra utal, hogy elsődlegesen az Ibériai-félsziget régizenei öröksége áll érdeklődésük középpontjában. A Hespèrion XXI interpretációit alapos kutatómunka előzi meg, a tagok éveken át tanulmányozzák egy-egy kor zenéjét, majd ahhoz, hogy a darabokat új életre keltsék, saját kreativitásukat hívják segítségül. Jordi Savall egy interjúban így fogalmazott: „A zene elveszett színei és már nem beszélt nyelvjárásai izgatnak bennünket. Számunkra minden zene új és ismeretlen... Ismerni kell a megismerhetőt, és rá kell érezni az érzelmi tartalmakra." A középkori és reneszánsz daraboknak nincs optimális előadói apparátusuk, ráadásul a kotta olykor csupán elenyésző információt tartalmaz az előadásra vonatkozóan, így hatalmas szerep jut az improvizációnak és a díszítésnek. Történeti hűség, ugyanakkor kifogyhatatlan kreativitás jellemzi a formációt, mely számos, izgalmas tematikus lemezt készített, hol földrajzi helyekre (Jeruzsálem, Kelet-Nyugat...), hol egy-egy zeneszerző életművére (G. Gabrielli, G. Frescobaldi, S. Scheidt, W. Lawes) koncentrálva. A produkciókban egyre gyakrabban működik közre a zenész házaspár két gyermeke, Arianna (hárfa, ének) és Ferran (theorba, ének).

Jordi Savall és együttesei széles rétegeket nyertek meg a régizene ügyének, bizonyítva, hogy a feledéstől általuk megmentett zenei kincsek nemcsak egy szűk réteg érdeklődésére tartanak számot. Alain Corneau filmje, a Gérard Depardieu főszereplésével készült Minden reggel a legjobb filmzenéért járó César-díjat hozta a muzsikusnak, s a lemezből, a klasszikus zenei átlaghoz képest meglepően nagy mennyiséget, több mint egymillió példányt adtak el. Savall eddig összesen 160 felvételt készített, évente átlagosan 140 koncertet ad, és 6 lemezt vesz fel, valamint filmzenéket komponál. Számos díjat és kitüntetést tudhat magáénak, legutóbb 2008-ban az Európai Unió a kultúrák közötti párbeszéd nagykövetének, az UNESCO pedig békenagykövetnek nevezte ki. Sokrétű tevékenysége óriási hatást gyakorolt a régizene-mozgalomra. És hogy mit tart a legfontosabbnak a zenélésben, mit üzen a következő generáció muzsikusainak? Leonardo da Vinci egy mondatát: „Mielőtt gyakorolni kezdesz, az érzelemnek már ott kell lennie." A művész ezt így értelmezi számunkra: „Az érzelmeket nem tartogathatod a koncertre: minden alkalommal, amikor akár csak egy hangot, vagy egy skálát játszol, azt érzelemmel kell megtöltened; hiszen ha csak egyvalami marad meg abból, amit csinálunk, az az a képességünk, amivel megérintjük, hatást gyakorolunk a másik emberre. Ez teszi nélkülözhetetlenné a zene előadását. Érzelem nélkül semmink sincs, és ez mindenre igaz az életben. Azokra az emberekre emlékezünk, akik megérintenek bennünket, a többit elfelejtjük. Számomra ez a leglényegesebb."

2009. november 11. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Jordi Savall, Montserrat Figueras és a Hespèrion XXI
A lélek zarándoklata - a keleti és nyugati zene párbeszéde

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Meghalt Andy Vajna

A filmipari kormánybiztos hosszú betegség után hunyt el.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Klasszikus

Ez a nagybőgő elfér egy kézitáskában

A nagybőgősnek soha nem könnyű dolog az utazás, ezen segít a TravelBass nevű olasz cég. Persze egy kis trükk van a dologban.
Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Signor Crescendo

Százötven éve hunyt el Gioachino Rossini. Ebből az alkalomból felavatták a zeneszerző mellszobrát a korszerűsítés alatt és állványok mögött álló Operaházban, ahol a dalszínház énekesei kedvenc áriáik előadásával tisztelegtek az olasz mester előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallange. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.
Klasszikus óbudai danubia zenekar

Baráth Emőke és az Óbudai Danubia koncertjét közvetítjük élőben

Pénteken este Händel műveiből ad koncertet a világszerte ismert magyar énekesnő az ÓDZ kíséretével. Ha nem tud ott lenni a BMC-ben, kövesse az eseményt a Fidelio Facebook oldalán.
Klasszikus magazin

Így szóltak azok a hangszerek, amikre Mozart, Haydn, Händel vagy Beethoven komponáltak

A Felvilágosodás Korának Zenekara jóvoltából most egyesével meghallgathatjuk, milyen hangszerekre írták műveiket a legnagyobb klasszicista és barokk szerzők.
Klasszikus ajánló

Könnyed kortárs kalandok az Óbudai Társaskörben

A Budapest Saxophone Quartet szaxofonosaival folytatódik a kortárszenei sorozat, először ad magyar nyelvű sanzonestet Szilágyi Enikő, lesz filmvetítés, visszatérnek Seress Rezső-slágerei, nem maradnak el az operarészletek, lesz medley és mashup – az Óbudai Társaskör februári kínálatából szemezgettünk.
Klasszikus ajánló

Berlioz ritkán hallható brácsaversenyét adja elő Szűcs Máté

A Harold Itáliában is elhangzik a Nemzeti Filharmonikusok koncertjén, amelyet a Müpa után a Pesti Vigadóban is megismétel az együttes.