Két hangszeren játszom, hegedülök, gitározom, és van egy orvos-vonósnégyesünk is – mesél a zenéhez és a muzsikusokhoz fűződő viszonyáról dr. Székely György. – Az egész életem arról szól, hogy a szabadidőmben muzsikálok. Zenerajongó vagyok, amikor csak tehetem, koncertekre járok. Valahogy természetes volt, hogy az itt-ott megismert művészek időnként felajánlották, hogy szívesen játszanának velünk, és mi ezt mindig nagy örömmel el is fogadtuk. Egy-egy ilyen alkalom ugyanis felér egy mesterkurzussal. Sikerült együtt zenélnünk a művészi élet valódi nagyságaival. Lehetetlen felsorolni, ki mindenkivel, mert igen hosszú lenne a lista, és nem szabad senkit sem kihagyni. A Zeneakadémia is komoly támogatónk. Nemcsak kitüntették a vonósnégyesünket egy komoly díjjal, de már hetedik alkalommal biztosítják nekünk a lehetőséget, hogy a Nagyteremben jótékonysági koncertet tarthassunk az egészségügy javára. Nekünk, amatőr zenészeknek nagy öröm, ha együtt lehetünk, és néha közösen is muzsikálhatunk jelentős, kiváló művészekkel. Az pedig különösen megtisztelő, amikor – mint ez alkalommal is – a segítségüket is fölajánlják.
Vásáry Tamás (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea)
Ha valaki nyitott a zenére, a művészetekre, annak a lelkiállapota is pozitívabb.
A jó irányú psziché a betegségekre is egyértelműen gyógyító hatással van.
A koronavírus-járvány okán az egészségügyi dolgozókat még nagyobb tisztelet övezi országszerte. Jól gondolom, hogy ez az időszak a művészekhez kapcsolódó szálakat is még szorosabbra fonta?
Igen. Nagyon sok kulturális eseményre kapunk meghívást. A mi kórházi osztályunkról is sokan részt vettek a Kokas Katalin és Kelemen Barnabás rendezte nyári Fesztivál Akadémia Budapest programjain. Vashegyi György karmester is rendszeresen meghív minket, színházaktól szintén gyakran kapunk invitálást. Volt olyan társulat, amely kifejezetten az egészségügyi dolgozóknak rendezett előadást. Nagyon hosszú a sor, és mindez igen megtisztelő, mert azt érezzük, a művészek a maguk módján így fejezik ki elismerésüket az iránt, amit nap, mint nap teszünk a kórházakban, rendelőkben.
Sümegi Eszter (Fotó/Forrás: Emmer László)
A Semmelweis Egyetem több mint 50 évvel ezelőtt alakult orvoszenekarában kezdtük, és már évtizedek óta együtt zenélünk dr. Kelemen László belgyógyász-háziorvossal, aki az első hegedűsünk, dr. Asbót Richard kardiológussal, ő a csellistánk, és dr. Ostoros Gyula tüdőgyógyász-onkológus a brácsásunk. Én vagyok a második hegedűs, és – ha lehet így mondani – az együttes menedzsere lettem.
Otthonról hozta a muzsika szeretetét?
A szüleim zeneszeretők voltak, úgy nőttem fel, hogy mindig klasszikus zene szólt nálunk.
Először hegedülni tanultam, majd a klasszikus gitár következett.
Ez utóbbinak nagy előnye, hogy – ellentétben a kamarazenéléssel – az ember egymagában is tudja művelni. Most a járvány miatt nem tudjuk, mit hoz a jövő, de amikor csak lehetőségünk van, együtt muzsikálunk.
Orvosként, zenét szerető és művelő emberként, mit gondol, a betegségek gyógyításában – a tudományon kívül – mekkora segítséget nyújtanak a művészetek?
Mások nevében nem beszélhetek, ráadásul a zeneterápia, művészetterápia is külön szakterület. Voltak olyan programjaink, amikor betegeknek zenéltünk, például az Onkológiai Intézetben. De mostanában erre kevés a lehetőség. Egyrészt azért, mert túl nagy a terhelés az egészségügyön, másrészt járványveszély közepette csak az menjen kórházba, akinek nagyon muszáj!
Gertler Teo (Fotó/Forrás: Felvégi Andrea)
Ennek a beszélgetésnek jó néhány előzménye van. Egy korábbi koncert köti össze Vásáry Tamást és Gertler Teo ifjú hegedűművészt. Teo csodagyerekként robbant be a magyar és immáron a nemzetközi zenei életbe. Most, a tizenhárom évével, már mondhatni „felnőtt művész”. De ez nagyon bonyolult és nehezen feldolgozható folyamat.
Vásáry Tamással többek között arról fogok beszélgetni, ő miként élte meg annak idején a csodagyerekből koncertező művésszé válást.
De megszólalnak még a Tóth-Vajna ikrek is, Gergő és Zsombor. Mindketten profi orvosok és csodálatos muzsikusok. 30 évesen mind az orvosi, mind a zenészi hivatásukban fantasztikusat produkálnak.
Mi a koncert legfontosabb üzenete?
Az, hogy a zene fölszabadítja az embert, és segít kizökkenteni valamennyiünket a mindennapok félelmei, stresszei alól. Ezen a fellépésen négy művészgeneráció találkozik. Közben fölcsendül egy ikonikus barokk mű, mindenki kedvence, a Stabat Mater, ami a kiváló művészek megszólaltatásában igazán felszabadító, pozitív élmény lesz.
A jótékonysági estre belépők az alábbi oldalon válthatók.
Fejléckép forrása: dr. Székely György
hírlevél
