Klasszikus

A zene mint közös nyelv

2014.09.11. 14:00
Ajánlom
Kivételes tehetségű zeneszerző, aki a Zeneakadémia egykori hallgatójaként szinte tökéletes magyarsággal mesélt arról a kezdeményezésről, amely újra Magyarországra csábította. Başak Dilara Özdemir török zongorista szeptember 13-án, a Török Zenei Fesztiválon különleges produkcióval lép fel: Guessous Majda Mária (Mesi), Junior Príma-díjas népi ének előadóművésszel egy koncert erejéig a klasszikus zenét és a népzenét ötvözik. INTERJÚ

- Izgalmas kezdeményezésnek lehetnek tanúi, akik ellátogatnak a Mesivel közös koncertetekre, melynek során a népzenét és a klasszikus zenét ötvözitek. Mennyire fér meg egymás mellett ez a két világ? Mire számíthat a közönség?

- Egy rendkívül sokszínű műfaji kavalkádot hallhatnak majd a jelenlévők: a produkció egy részében külön szerepet kap a komoly- és a népzene, a legérdekesebb ugyanakkor mindenképp az lesz, amikor Mesivel a két műfajt vegyítve improvizálunk majd. Rendkívül nehéz feladat volt összeállítani az előadást, már csak amiatt is, mert Mesivel még sosem zenéltünk együtt. Ha mindketten Budapesten élnénk, akkor lett volna alkalmunk rá, hogy a koncert előtt jobban kitapasztaljuk, hogyan rezonálunk egymásra, hogyan működik a közös improvizáció. Így viszont nemcsak a közönségnek szolgál majd meglepetésekkel a fellépésünk, hanem nekünk is. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a zene egy mindenki számára érthető közös nyelv; lehet, hogy más eszközökkel mutatunk majd be dolgokat, de az üzenet, a lényeg ugyanaz marad.

- Műfajokat keverni ma divatosnak számít a művészetben. Hogyan találtátok meg azokat a dalokat, melyeket össze lehet kapcsolni, melyek mentén valami izgalmas új dolgot lehet létrehozni?

- Megpróbáltam olyan komolyzenei műveket keresni, melyek népzenei elemeket is tartalmaznak, és amelyeket a szélesebb közönség is ismerhet. Így Liszt Magyar rapszódiák sorozatából is hallható lesz egy-egy darab, illetve Bartók Román népi táncok című alkotása is felcsendül. De egy olyan török zeneszerző, Ulvi Cemal Erkin munkája is elhangzik majd, aki szintén népdalokra építette szerzeményét, hasonló módon mint Bartók egykori jó barátja, Adnan Szajgun. Amellett, hogy Mesi a saját repertoárjából kutatott fel török s magyar népdalokat, volt néhány olyan népzenei mű is, amelyet én ajánlottam neki - szóval azon voltunk, hogy közösen építsünk fel egy különleges műsort.  Arra pedig kiemelt figyelmet szentelek, hogy az est során Mesi stílusához is igazodjak. A műsor felépítése, a közös gondolkodás egyébként olyan volt, mintha egy hosszú hídon haladtunk volna, melynek a közepén végül összetalálkoztunk.

- Zeneszerzőként mennyire merítesz inspirációt a népdalokból?

- Annak ellenére, hogy szeretem ezt a műfajt, és voltak olyan darabjaim, melyekben rövid szösszenetként megjelent egy-egy szefárd vagy török népdal, zeneszerzőként nem építkezem belőle. Leginkább elektro-akusztikus zenével foglalkozom, melynek hangzásvilága a klasszikus értelemben vett dallamok helyett textúrákon alapul. A francia spektrális zene, ami engem igazán inspirál. Úgy gondolom, hogy jelenleg ebben van potenciál, hiszen a legszebb dallamokat már mind megírták. Emellett Jonathan Harvey zeneszerző - akivel Magyarországon találkoztam - munkássága hatott rám a leginkább.

- Mennyi ideig dolgozol egy-egy darabon?

- Vannak zeneszerzők, akik egy-két évig komponálnak, én viszont ennél sokkal gyorsabban, intenzívebben dolgozom. Bezárkózom egy hónapra a lakásomba vagy egy stúdióba és nagyjából három hétig csak gondolkodom. Ha a fejemben már megszületett a kész mű, hozzávetőlegesen egy hét kell hozzá, hogy lejegyezzem, javítgassam azt. Általában zongora nélkül komponálok, mert ha zenekarra írom a darabot, akkor a hangszerem csak megzavar, nem segít. Leginkább szinesztéziával gondolkodom, ezzel a módszerrel komponálok: egy-egy hanghoz, hangmagassághoz, akkordhoz s frekenciához színeket társítok, így látom őket a fejemben - utána lejegyzetelem a gondolataimat és azok fölé komponálok. Elég kevés zeneszerző rendelkezik ezzel a képességgel, ugyanakkor ez is csupán egy módszer a sok közül. A legismerteb zeneszerzők, akik így dolgoztak Szkrjabin és Messiaen voltak.

- A Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Központ egyéves fennállását ünneplik a  Török Zenei Fesztiválon, melyen Mesivel felléptek. Mit gondolsz, miért volt fontos, hogy egy ilyen intézmény megnyitotta kapuit hazánkban?

- Véleményem szerint a török kultúra nincs kellően reprezentálva külföldön, így minden alkalmat meg kell ragadni annak érdekében, hogy az embereket megismertessük annak sokszínűségével és gazdagságával. Az pedig, hogy Magyarországon is létrejött egy török kulturális központ, a két nép közös múltja miatt is rendkívül fontos. Ezért tartozom művészként és magánemberként is külön köszönettel  a Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Központnak, hogy egy ilyen program létrehozásával segít közelebb hozni a két népet.

- Tekintve, hogy a Zeneakadémián is tanultál és mondhatni folyékonyan beszélsz magyarul, mit gondolsz az országunkról?

- Magyarország egy gyöngyszem; számomra sokkal otthonosabb, mint Törökország. Mondhatni, a szívem legmélyén magyar vagyok. A magyar kultúrában és életfelfogásban van valami olyan megfoghatatlan dolog, olyan gazdagság, melyhez hasonlót máshol a világban nem igazán tapasztaltam.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Karinthy Vera: „Felelősséggel dolgozom a színház jövőéért”

A Karinthy Színház alapítójának lánya lapunknak úgy nyilatkozott, jelenleg tárgyalások folynak a színház jövőjéről, a támogatások lehetőségeiről.
Színház

„Praktikusan nekem is távoznom kell” – Megszólalt a Karinthy Színház egyik ügyvezetője

A produkciós vezetői feladatokat is ellátó Kerekes-Katz Petra, a Karinhty Színházat működtető kft. egyik tulajdonosa a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében azt írja, a korábbi művészeti vezetőhöz, Földes Eszterhez hasonlóan, „praktikusan” neki is távoznia kell.
Klasszikus

Anne-Sophie Mutter elkapta a koronavírust

A német hegedűművész bejelentette, hogy pozitív lett a COVID-19 tesztje. Bizakodik a felépülésben.
Tánc

„A humor minden karanténból kiszabadul” – Novák Ferenccel beszélgettünk születésnapján

A Kossuth-díjas koreográfus, rendező – a szakmában csak ’Tatának’ hívják – ma 89 éves. Születésnapján hívtuk föl, és most tudtuk meg tőle: 1 millió forintot ajánlott föl – a Magyar Táncművészek Szövetségén keresztül – tíz, a karantén miatt állás nélkül maradt táncosnak. Úgy gondolja: a Nemzet Művésze cím arra kötelezi őt, hogy visszaadjon a közösségének. Boldog születésnapot, Novák Ferenc!

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Balázs János: Ez a kényszerleállás segít utat találni önmagunkhoz

A Fidelio „Művészi szabadság” című sorozatában ismert művészeket kérdezünk arról, mivel töltik az önkéntes izoláció napjait. Balázs János Kossuth-díjas zongoraművész életében is változott néhány dolog: például több ideje jut ráérős beszélgetésekre, de nem érzi úgy, be lenne zárva.
Klasszikus gyász

Elhunyt Krzysztof Penderecki lengyel zeneszerző

Nyolcvanhat éves korában, hosszú és súlyos betegség után vasárnap elhunyt Krzysztof Penderecki neves lengyel zeneszerző, a kortárs zene kiemelkedő alakja - közölte a lengyel sajtó.
Klasszikus playlist

Klasszikusok merengős és borongós estékre

Zenei válogatásunk magányos vagy csöndes estékhez, amikor egy forró bögre teával az ember átadja magát a semmittevésnek, a meditációnak, majd előbb-utóbb az álomnak is.
Klasszikus hír

Anne-Sophie Mutter elkapta a koronavírust

A német hegedűművész bejelentette, hogy pozitív lett a COVID-19 tesztje. Bizakodik a felépülésben.