Klasszikus

A zene mint közös nyelv

2014.09.11. 14:00
Ajánlom
Kivételes tehetségű zeneszerző, aki a Zeneakadémia egykori hallgatójaként szinte tökéletes magyarsággal mesélt arról a kezdeményezésről, amely újra Magyarországra csábította. Başak Dilara Özdemir török zongorista szeptember 13-án, a Török Zenei Fesztiválon különleges produkcióval lép fel: Guessous Majda Mária (Mesi), Junior Príma-díjas népi ének előadóművésszel egy koncert erejéig a klasszikus zenét és a népzenét ötvözik. INTERJÚ

- Izgalmas kezdeményezésnek lehetnek tanúi, akik ellátogatnak a Mesivel közös koncertetekre, melynek során a népzenét és a klasszikus zenét ötvözitek. Mennyire fér meg egymás mellett ez a két világ? Mire számíthat a közönség?

- Egy rendkívül sokszínű műfaji kavalkádot hallhatnak majd a jelenlévők: a produkció egy részében külön szerepet kap a komoly- és a népzene, a legérdekesebb ugyanakkor mindenképp az lesz, amikor Mesivel a két műfajt vegyítve improvizálunk majd. Rendkívül nehéz feladat volt összeállítani az előadást, már csak amiatt is, mert Mesivel még sosem zenéltünk együtt. Ha mindketten Budapesten élnénk, akkor lett volna alkalmunk rá, hogy a koncert előtt jobban kitapasztaljuk, hogyan rezonálunk egymásra, hogyan működik a közös improvizáció. Így viszont nemcsak a közönségnek szolgál majd meglepetésekkel a fellépésünk, hanem nekünk is. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy a zene egy mindenki számára érthető közös nyelv; lehet, hogy más eszközökkel mutatunk majd be dolgokat, de az üzenet, a lényeg ugyanaz marad.

- Műfajokat keverni ma divatosnak számít a művészetben. Hogyan találtátok meg azokat a dalokat, melyeket össze lehet kapcsolni, melyek mentén valami izgalmas új dolgot lehet létrehozni?

- Megpróbáltam olyan komolyzenei műveket keresni, melyek népzenei elemeket is tartalmaznak, és amelyeket a szélesebb közönség is ismerhet. Így Liszt Magyar rapszódiák sorozatából is hallható lesz egy-egy darab, illetve Bartók Román népi táncok című alkotása is felcsendül. De egy olyan török zeneszerző, Ulvi Cemal Erkin munkája is elhangzik majd, aki szintén népdalokra építette szerzeményét, hasonló módon mint Bartók egykori jó barátja, Adnan Szajgun. Amellett, hogy Mesi a saját repertoárjából kutatott fel török s magyar népdalokat, volt néhány olyan népzenei mű is, amelyet én ajánlottam neki - szóval azon voltunk, hogy közösen építsünk fel egy különleges műsort.  Arra pedig kiemelt figyelmet szentelek, hogy az est során Mesi stílusához is igazodjak. A műsor felépítése, a közös gondolkodás egyébként olyan volt, mintha egy hosszú hídon haladtunk volna, melynek a közepén végül összetalálkoztunk.

- Zeneszerzőként mennyire merítesz inspirációt a népdalokból?

- Annak ellenére, hogy szeretem ezt a műfajt, és voltak olyan darabjaim, melyekben rövid szösszenetként megjelent egy-egy szefárd vagy török népdal, zeneszerzőként nem építkezem belőle. Leginkább elektro-akusztikus zenével foglalkozom, melynek hangzásvilága a klasszikus értelemben vett dallamok helyett textúrákon alapul. A francia spektrális zene, ami engem igazán inspirál. Úgy gondolom, hogy jelenleg ebben van potenciál, hiszen a legszebb dallamokat már mind megírták. Emellett Jonathan Harvey zeneszerző - akivel Magyarországon találkoztam - munkássága hatott rám a leginkább.

- Mennyi ideig dolgozol egy-egy darabon?

- Vannak zeneszerzők, akik egy-két évig komponálnak, én viszont ennél sokkal gyorsabban, intenzívebben dolgozom. Bezárkózom egy hónapra a lakásomba vagy egy stúdióba és nagyjából három hétig csak gondolkodom. Ha a fejemben már megszületett a kész mű, hozzávetőlegesen egy hét kell hozzá, hogy lejegyezzem, javítgassam azt. Általában zongora nélkül komponálok, mert ha zenekarra írom a darabot, akkor a hangszerem csak megzavar, nem segít. Leginkább szinesztéziával gondolkodom, ezzel a módszerrel komponálok: egy-egy hanghoz, hangmagassághoz, akkordhoz s frekenciához színeket társítok, így látom őket a fejemben - utána lejegyzetelem a gondolataimat és azok fölé komponálok. Elég kevés zeneszerző rendelkezik ezzel a képességgel, ugyanakkor ez is csupán egy módszer a sok közül. A legismerteb zeneszerzők, akik így dolgoztak Szkrjabin és Messiaen voltak.

- A Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Központ egyéves fennállását ünneplik a  Török Zenei Fesztiválon, melyen Mesivel felléptek. Mit gondolsz, miért volt fontos, hogy egy ilyen intézmény megnyitotta kapuit hazánkban?

- Véleményem szerint a török kultúra nincs kellően reprezentálva külföldön, így minden alkalmat meg kell ragadni annak érdekében, hogy az embereket megismertessük annak sokszínűségével és gazdagságával. Az pedig, hogy Magyarországon is létrejött egy török kulturális központ, a két nép közös múltja miatt is rendkívül fontos. Ezért tartozom művészként és magánemberként is külön köszönettel  a Yunus Emre Enstitüsü Budapesti Török Kulturális Központnak, hogy egy ilyen program létrehozásával segít közelebb hozni a két népet.

- Tekintve, hogy a Zeneakadémián is tanultál és mondhatni folyékonyan beszélsz magyarul, mit gondolsz az országunkról?

- Magyarország egy gyöngyszem; számomra sokkal otthonosabb, mint Törökország. Mondhatni, a szívem legmélyén magyar vagyok. A magyar kultúrában és életfelfogásban van valami olyan megfoghatatlan dolog, olyan gazdagság, melyhez hasonlót máshol a világban nem igazán tapasztaltam.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyen látható a Macskák londoni előadása az online térben

Bemutatásának 40. évfordulóján a The Show Must Go On Youtube-csatornája ingyenesen közvetíti Andrew Lloyd Webber kultikus darabját, a Macskákat.
Plusz

A b(m)űvész embersége – interjú a 110 éve született Rodolfo lányával, Gálvölgyi Judittal

Polgári neve Gross Dezső volt, de Rodolfoként ismerte meg a világ. „Vigyázat, csalok!”, mondta – és csalt. A többi már játék volt és szórakozás. Születésének 110. évfordulója alkalmából lánya, Gálvölgyi Judit segítségével idéztük föl a bűvész és édesapa legendás alakját.
Könyv

Felavatták Tandori Dezső és felesége síremlékét

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth-díjas és József Attila-díjas költő, író, műfordító és felesége, Tandori Ágnes síremlékét május 15-én avatták fel Budapesten, a Fiumei úti sírkertben.
Plusz

Itt a teljes program: magyar művészeket jelentett be a VeszprémFest

Véglegessé vált az idei VeszprémFest programja. A korábban már meghirdetett Tom Jones, Jazz+Az és VeszprémFest Classic koncertek mellett jön az LGT sztárjaival színpadra lépő Zenevonat, a 25 éves jubileumát ünneplő Cotton Club Singers, valamint a Concerto Budapest Snétberger Ferenc és Roby Lakatos közreműködésével.
Színház

Nyári színház négy helyszínen, visszatérnek A Pál utcai fiúk is

Komédiák, bohózatok, visszatérő színésznő, szerelem, mámor, Grund és stand up, mert ehhez van kedvünk. Idén nyáron a Vörösmarty Színház négy helyszínen várja közönségét.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Cziffra és Liszt műveket játszik a két zongoravirtuóz, Boris Berezovsky és Balázs János

Június 9-én Liszt Ferenc és Cziffra György szólózongora művei és négykezes átiratai hangoznak el Boris Berezovsky és Balázs János zongoraestjén. A Cziffra György-emlékév kiemelt eseményét a MOMkultban rendezik meg, melyet a közönség már élőben élvezhet.
Klasszikus hír

Magyar népdalt énekel Emma Kirkby a Kórusok Éjszakája jóvoltából

A Kórusok Éjszakája kórusfesztivál megálmodói a Csíkszerda Egyesület tagjai, akik a világhírű angol szopránnal, Emma Kirkbyvel készítenek közös videót, melyben a Csillagok, csillagok kezdetű magyar népdalt éneklik közösen.
Klasszikus gyász

Elhunyt Balassa Sándor zeneszerző, a nemzet művésze

Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Balassa Sándor Erkel Ferenc- és Kossuth-díjas zeneszerző, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) egyik alapítója és rendes tagja – közölte az MTI-vel az MMA.
Klasszikus hír

A Budapesti Fesztiválzenekar emlékkoncertet tart a koronavírus áldozatainak emlékére

A május 26-i ingyenes emlékkoncertet a Budapest Kongresszusi Központban rendezik meg, ahol a Budapesti Fesztiválzenekar és egy erre az alkalomra összeálló kórus, Fischer Iván vezényletével Mozart Requiemjét adja elő. A koncertet aznap az RTL Klub-on is meg lehet tekinteni.
Klasszikus hír

Haydn és magyar nóta az Óbudai Danubia Zenekar online kínálatában

Az Óbudai Danubia Zenekar május 15-én a Best of BMC sorozat keretében Haydn műveit szólaltatja meg, míg május 22-én a magyar nóta értékeit felvillantva, Liszt Ferenc valamint Brahms művei mellett, Ott Rezső kifejezetten erre az alkalomra írt szimfonikus magyar nótacsokrát játssza.