Klasszikus

A zene olyan, mint a pszichoanalízis

Interjú Fejérvári Zoltán zongoraművésszel
2018.11.11. 15:30
Ajánlom
Fejérvári Zoltán november 20-án, illetve a rá következő két estén a Budapesti Fesztiválzenekarral lép pódiumra a Müpában. A külföldön is sikeres zongoraművész beszélgetésünkben elmondta, hogy miért jó egyedül zenélni, miért jó kamarázni, és mi köze mind ennek a pszichoterápiához.

Angliában, telefonon keresztül értelek el. Mi járatban vagy a szigetországban?

Prussia Cove-ban vagyok az "Open Chamber Music" fesztiválon, amelyet Végh Sándor alapított. Kezdetben hegedűkurzusokból állt, de egyre inkább teret hódított a programjában a kamarazene. Tavasszal kurzusokat tartanak, ősszel pedig háromhetes kamarafesztivált. Egy hetet töltöttünk Cornwallban, most turnéra indulunk, amely Londonban zárul.

Sok fellépésed van külföldön?

Szerencsére szép számmal akadnak külföldi elfoglaltságaim.

Azért kérdezem, mert másfél éve nyerted meg a Montreali Nemzetközi Zongoraversenyt. Megnyitott új kapukat ez a győzelem?

Segített, de nincs igazán jól felépített terve a győzteseknek, már ami a jövőt illeti. Viszont a verseny elég rangos ahhoz, hogy útlevél legyen újabb lehetőségekhez.

Egyéni hangú zongoraművészként mutatkoztál be Montrealban, hiszen Bartók III. zongoraversenyét játszottad, miközben a többiek a romantikus concertókkal (Csajkovszkij, Grieg) versenyeztek.

Nekünk, magyaroknak Bartók harmadikja kedves, szeretett darab, én csak ott szembesültem azzal, hogy szokatlan versenydarabot választottam.

De szerencsémre szolgált, mert már csak ennek folytán is felfigyeltek rám.

Hogy-hogy nem láttad előre? Hiszen tapasztalt versenyző voltál már.

Tíz év alatt mindössze négy versenyen vettem részt, de azokat sikerült jól kiválasztanom.

Azt nyilatkoztad egy kanadai lapnak, hogy ez volt az utolsó megmérettetésed.

Igen, harminc éves elmúltam, én voltam az egyik legidősebb a versenyen, lassan már a felső korhatárba sem férek be. Mondhatjuk, hogy veterán lettem, meg hát minek is mennék?

Egyébként hogyan készülsz fel egy nagyobb darabra?

Az elkövetkező időben többször fogom játszani a Szabadban című szvitet [Bartók Bélától], amelyet most vettem fel a repertoáromra. Viszont ismerem a darabot, hallottam már több előadótól. Ilyenkor a legfontosabb, hogy rendszerességre bírjam magam, hiszen például a Hajsza c. tételhez az izmoknak is fitteknek kell lenniük.  Van egy pont, amikor szeretek másokat is meghallgatni. Ez abban segít, hogy egészben lássam a művet, ne vesszek el nagyon a gyakorlandó ütemek rengetegében.

Hogy választasz darabot?

Kamarazenészként sokáig csak az árral haladtam, ha megkértek valamire, akkor elmentem, eljátszottam. A kamarairodalom is fantasztikus, de ha egyedül játszom, akkor szabadságom van választani a hihetetlenül gazdag szólóirodalomból. Úgy mondhatnám, hogy ez egy személyiségformáló dolog. Ilyenkor nagy figyelmet fordítok arra, hogy a koncertműsort valódi kompozícióként állítsam össze.

Van egyfajta magány abban, hogy ilyenkor egyedül vagy a darabbal.

Igen. Az előnye az, hogy a saját szabadságomnak ilyenkor csak én állhatok az útjában.

Önmagam felfedezése ez, olyan, mintha pszichoanalízisben lennék önmagammal. De ha egyedül zenélni pszichoanalízis, akkor a kamarazene csoportterápia, mert abban önmagamon keresztül vezet másokhoz az út.

Tetszik ez a párhuzam. Volt, hogy utólag jöttél rá, hogy egy-egy darab miért fontos számodra?

Nem feltétlenül utólag. Mondok egy példát: amikor először találkoztam Janáček zenéjével, nem találtuk meg egymást. Pár év múlva egy olvasmány útján kezdtem vele újra foglalkozni, akkor a zenéje már nyitott ajtókat döngetett. Az összes zongoradarabját eljátszottam, lassan tíz éve kíséri a pályámat. Az ő zenéje számomra igazán zsigeri zene, elementáris erőből táplálkozik. Nincs benne egy fölösleges hang sem, és ez a direktség felszabadító.

Én úgy szoktam beszélni róla, mint a legcsupaszabb romantikusról.

Igen, a zenei nyelve a vérbő romantikából táplálkozik, és állandóan emberi érzelmekről beszél, de nem álomittas hangon, nem akarja megváltoztatni a valóságot.

Egyébként csak nem Kunderánál bukkantál rá?

De, de.

Milyen zeneszerzők állnak a repertoárod középpontjában?

Vérmérsékletben, karakterben közel érzem magamhoz Schumannt. Otthon érzem magam a zenéjében, illetve a zenéje érzi otthon magát bennem. Említhetem Bachot is, számomra ő olyan, mint egy zenei lelkiismeret, az ő zenéjében nem lehet „bullshitelni”. Bartók is a legkedvesebbek között szerepel, szeretném, ha ő nem csak a miénk, magyaroké lenne, mert sokkal általánosabb érvényű a zenéje.

Félek, hogy Bartók megmerevedik számunkra, mint egy kőszobor. Kocsis Zoltán Bartók-felvételei fantasztikusak, de már-már nyomasztó tökéletességük nehéz örökségként hat ránk. Viszont Bartóknak sincs egyetlen igazsága, meg lehet találni a zenéjében a szabadságot. Ő az utolsó romantikus zongoristák generációjához tartozott, hihetetlen, milyen életszerű volt minden, amit csinált. Ezt az életszerűséget szeretném megkeresni benne újra és újra.

Több helyen beszéltél arról, hogy rengeteget olvasol. Milyen könyvek kísérik végig az eddigi életedet?

Az első nagy kamaszkoromat meghatározó élményem Dosztojevszkij volt, aki egy vonzó párhuzamos világot nyújtott nekem. Ma már mást keresek az olvasmányaimban: nem azt várom egy könyvtől, hogy vigyen el, menekítsen valahova, hanem hogy megismerjek belőle valamit, és megmutassa, mi a regény. Ezért kerestem tudatosan azokat, akik a műfaj csúcsán helyezkednek el. Kunderától érdekes módon az érdekelt, amit a műfajról írt – például Az elárult testamentumokban. A németek közül Thomas Mann, de méginkább Hermann Hesse gyakorolt nagy hatást rám. Legutóbbi nagy élményem A tulajdonságok nélküli ember volt Musiltól. Nem is regény az, hanem egy teljes gondolkodásmód. Az irodalomban is azt keresem, ami nem szépít, de nem is ad receptet, hogy mit csináljunk.

Szóba került Kundera, Mann és Hesse, akik sokat írnak a zenéről. Mit gondolsz, hogyan lehet erről a témáról jól szólni?

Sokáig azt gondoltam, hogy nem lehet, de ezt olyan művekre alapoztam, mint Tolsztoj Kreutzer-szonátája vagy Márai Füveskönyve. A Doktor Faustus vagy Az üveggyöngyjáték esetében azonban érződik, hogy a szerző tudta, miről beszél. Kertész Imrénél tapasztaltam, hogy magasabb szinten ötvözi az irodalmat és a zenét: a Kaddis számomra olyan, mint egy zenemű. Az biztos, hogy nehéz és ritkán sikerül, hogy egy író úgy írjon zenéről, hogy az megállja a helyét, és segítse a megértést.

Fejérvári Zoltánt november 20-án, 21-én és 22-én a Budapesti Fesztiválzenekarral lép fel a Müpában. December 1-én az Eufonie fesztiválon Varsóban muzsikálnak együtt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Zenés színház

Kurtág és a történelem angyala

Zenetörténeti jelentőségű eseménynek számított Kurtág György első operájának premierje 2018. november 15-én. A Samuel Beckett Fin de partie (Végjáték) című drámájából komponált operát a milánói Scalában mutatták be. Fazekas Gergely zenetörténész, a Zeneakadémia tanára a műről készülő dokumentumfilm forgatócsoportjának tagjaként jelen volt. Kifaggattuk.
Zenés színház

Trianonról szóló zenés művet keres az Operettszínház

A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház.
Színház

Mennyiért szülnél, anyuci? – új bemutató a FÉMben

Miklós Zsófiával és Kolnai Kovács Gergellyel a főszerepben mutatta be a FÉM Cziczó Attila Fém című abszurd drámáját: Miről álmodik a fiatal? Hírnévről, vagy családról?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.
Klasszikus díj

Dés László és Kurtág György is az Artisjus díjazottai között

Dés László életműdíjat vehetett át, Szabó Tibor (Magna Cum Laude) az év zeneszerzője, Bérczesi Róbert (Hiperkarma) pedig az év szövegírója címet kapta meg az Artisjus 2019-es díjainak átadóján.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör márciusi programjából

Korcsolán Orsolya, Kristóf Réka, az Anima Musicae, Fejérvári Zoltán és a Mini Acoustic Trio koncertjeit ajánlja az Óbudai Társaskör márciusban.
Klasszikus virtuózok

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.