Klasszikus

„A zene soha nem hagy cserben” – Ezio Bosso kivételes életműve

2020.05.16. 10:05
Ajánlom
Negyvennyolc évesen elhunyt napjaink egyik legtehetségesebb olasz zeneszerzője, muzsikusa. Ezio Bosso utolsó kilenc évét betegséggel küzdve élte le, és akkor jutott a csúcsra, amikor állapota visszafordíthatatlanná vált.
morto-ezio-bosso-il-musicista-che-non-poteva-pi-41974-173545.jpg

Ezio Bosso

Tegnap elhunyt Ezio Bosso. Tudtuk, hogy előbb-utóbb eljön ez a nap: a sokak által szeretett olasz muzsikus – zeneszerző, zongoraművész és karmester (egyszerre végezte a három munkát, minduntalan találkoztatva a három szerepet, ahogy a nagyok) – mindössze 48 éves volt. 2011 óta azonban egy neurodegeneratív betegséggel küzdött, amely megtámadta az agyi idegsejtjeit. Az utóbbi években kerekesszékbe kényszerült, egyre kevésbé tudott artikulálni és fel kellett hagynia a zongorázással is.

Négyéves kora óta zongorázott, azok közé tartozott, akik először a populáris zenében tettek kirándulást: a Xico nevű bandából azért tették ki, mert – ahogy Bosso mondta viccelődve – „túl sok hangot játszott”. A konzervatórium nem feltétlenül volt az ő világa. Amikor karmesterséget tanult, a tanára ordított vele, ha valamit nem a szabályok szerint csinált.

Egyik nap belépett az órára egy férfi, és azt mondta a tanárnak: „Miért ordít? Szerintem egészen jól csinálja” – mutatott Bossóra. A férfi John Cage volt.

Tizenhat évesen már Európát járta, majd zeneszerzést és vezénylést tanult Bécsben. A kilencvenes években a világ legkülönbözőbb pontjain vezényelt és zongorázott, a kétezer-tízes években a Sonynál készített lemezeket. Különösen zongoristaként volt önkényes és egyéni hangú előadó. Lehet, hogy sok zenész a fejét fogja, ha a felvételeit hallja – a szabad rubatókat, az idioszinkratikus tempókat –, de az igazság az, hogy Ezio Bosso zenei elképzelései általában működtek. Akkor is, ha így játszott Bachot. Vagy ha az előírt tempónál jóval lassabban tolmácsolta Debussyt.

Írt négy szimfóniát (plusz egy ötödiket, egy kisszimfóniát), harmincnál is több concertót és koncertdarabot, négy operát, több film- és színházi zenét, szonátákat, triókat és öt vonósnégyest. Ha nem is schuberti vagy mozarti tempóban komponált, kifejezetten termékeny élet az övé az ezredfordulón, amikor már szerényebb zeneszerzői életművekről beszélhetünk. És bár sokan puffogtatják a frázist, de tényleg nem szorította magát műfaji keretek közé. Amikor rajongói az ő nevét írják a YouTube vagy a Spotify keresőmezőjébe – hogy meghallgassák a The 12th Room című nagylemezét –, nem sóhajtanak hozzá jelentőségteljesen, hogy „na, most hallgatok egy kis komolyzenét”. Ezio Bosso ugyanazt az olaszos, zeneközeli szenvedélyt kínálja a műveivel, amit Donizetti, Verdi vagy Puccini. És éppolyan felfokozott, mint a nagy elődök, miközben mintha a kortárs zenében szégyen lenne az érzelem. Pedig szív nélkül lehetetlen, még akkor is, ha az utóbbi száz évben sokan megpróbálták.

Mivel itthon kevésbé ismert, összeszedtem néhány olyan művét, amit érdemes meghallgatni.

Following a Bird (Unconditioned)

Egyik leghíresebb darabja a cím szerint madár útját követi az ablakpárkánytól az égboltig. Eredetileg szólózongoradarab, de az alábbi felvételen csellón és zongorán hallható. A 2016-os videó szerint Bosso életét már megnehezítette betegsége: egy magasított zongoraszéken kénytelen ülni, hogy könnyebben mozgassa kezeit.

 

2. szimfónia – Under The Trees’ Voices

Nem tagadhatja le, hogy Arvo Pärt és Philipp Glass köpönyegéből bújt ki Ezio Bosso második szimfóniája, amely legfontosabb aspektusában mégis eltér az észt és az amerikai minimalista elődöktől. Miközben Pärt és Glass a spiritualitásban és a letisztultságban, a meditatív létformában találja meg azt a felhajtóerőt, ami megtölti élettel a kompozíciót, ez az erő Bosso művében a csordultig telített eksztázis. Például az első, Adagio tételben, amely különösen euforikus hatású.

 

Music for Weather Elements

Bosso betegsége a 2010-es évek második felében egyre súlyosabbá vált, a zeneszerző úgy dolgozott egyre többet és többet. 2016-ban jelent meg első lemeze a Sonynál, 2017-ben pedig tíz (!) szerzői lemeze került a piacra. 2019 márciusában jelent meg a Music for Weather Elements című album, rajta a zongorára, hegedűkre, csellókra és énekre írt, természet inspirálta kompozícióval.

 

Six Breaths – Hat lélegzetvétel

A cím talán arra utal, hogy hat lélegzetvétel történik egy percben, ha az embernek tökéletes a vérnyomása, de lehet, hogy másban áll a számmisztika. Bosso 2017-es albumán hallható ez a félórás darab a szerző és a London Cellos előadásában. A hat előjátékból és főtételből álló sorozat írásakor a szerzőt valószínűleg az inspirálta, hogy a cselló az emberi hanghoz legközelebb álló hangszínű instrumentum.

II. vonósnégyes – Az éjszakák

Ezio Bosso különösen izgalmasat alkotott a vonósnégyes műfajában. Ahogy számos más zeneszerzőnél megfigyelhető – például Bartóknál –, ebben a műfajban kifejezetten merész, progresszív volt. Tizenöt éves kora óta rendszeresen koncertezett, kiváló kamarazenész volt. Ez mutatkozik meg a II. vonósnégyesében, amely Az éjszakák elnevezést kapta. Annak második tételét az afrikai, hűvös éjszakák bizsergető érzése járja át.

Valódi, hús-vér, karizmatikus figura volt, akit általában hatalmas mosollyal láttunk vezényelni a pulpituson, és átéléssel játszani a zongorán. Amikor utolsó interjújában az olasz Vanity Fair újságírója megkérdezte tőle, cserben hagyta-e valaha a zene, így felelt:

Ez olyan, mintha azt kérdezné: egy fa cserben hagyott téged? Vagy a napfény? Az ember képes csak cserben hagyni a másikat, és sokszor ez is részben a te hibád lehet. Végül csak a testem hagyhat cserben, nem engedi, hogy azt tegyem, amit akarok.

Ezio Bosso 48 éves volt. 

Elhunyt Ezio Bosso olasz karmester, zeneszerző

Kapcsolódó

Elhunyt Ezio Bosso olasz karmester, zeneszerző

A zenész bolognai otthonában hunyt el pénteken, 48 éves korában. Halálát rákos daganat okozta.

Programkereső

Legnépszerűbb

Jazz/World

Keith Jarrett agyvérzést kapott, soha nem léphet pódiumra többé

A jazzlegenda 2017-ben játszotta utolsó koncertjét, azóta nem állt közönség elé. A New York Timesban megjelent riport szerint két agyvérzés után részlegesen lebénult.
Színház

Nem a szokásos nemzeti ünnep – Tízezres tömeg ment utcára a független Színművészetiért

Háborút nem vívtak, de seregüket felvonultatták a színművészetisek. Hol klasszik tüntetés, hol ’56-ra emlékező előadás volt az ünnepnapra hirdetett megmozdulás, amin több mint tízezren vehettek részt.
Plusz

Szerkesztő-újságírót keres a Fidelio

A Fidelio Magazint és a fidelio.hu-t kiadó Programmagazin Kiadó Kft. a hazai és nemzetközi kulturális életben jártas munkatársat keres szerkesztő-újságíró pozícióba.
Klasszikus

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Vizuál

Saját agyműtétjéről készített fotósorozatot a Capa-nagydíj nyertese

„Nem tudtam, mi történik velem. Megijedtem, tanulmányoztam, mostanra elfogadtam” – írta Neogrády-Kiss Barnabás fotós.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

A tanár és az előadóművész egyensúlya – interjú Farkas Gáborral

Szeptembertől a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője lett, hazaköltözik Tokióból Farkas Gábor zongoraművész. Lehet, hogy észre sem vettük, hogy távol volt: rendszeresen találkoztunk vele a hazai színpadokon. Mert, miként a zongoraművész vallja, koncertezést és tanítást együtt érdemes művelni.
Klasszikus interjú

Bach gitárrajongóknak, gitár Bach-rajongóknak – interjú Marcin Dyllával

Idén először rendeznek online gitárfesztivált Magyarországon. A Budapesti Nemzetközi Gitárfesztiválon ebben az évben a V4 országok nagyjai adnak szólóestet. Közülük a tizenkilencszeres versenygyőztes lengyel gitárművésszel, Marcin Dyllával beszélgettünk.
Klasszikus interjú

„A közönség lelkesedése azonnal feledtette az összes problémát” – gondolatok a 6. Klassz a pARTon margójára

A zenei világot tekintve 2020 a lemondott koncertek éve. A fesztiváloknak különösen lesújtó ez az esztendő, mégis van pár szerencsés sorozat, ahol a csillagok együttállása – és persze a vírus két hulláma közti nyári fellélegzés – lehetővé tette, hogy visszacsempéssze az élő klasszikus zenét az emberek életébe. Ilyen volt a Balaton északi partján már hagyományos Klassz a pARTon is, ahol közel félszáz hangverseny szólalhatott meg. A program összeállításáról, a szervezés nehézségeiről, a koncertéletbe való nagy visszatérésről és a legfontosabb élményekről Érdi Mártával és a fesztivál művészeti vezetőjével, Érdi Tamás zongoraművésszel beszélgettünk.
Klasszikus hír

A Magyar Tehetség Nagykövete lett Várdai István

Várdai István a tehetséggondozásban vállalt szerepe miatt idén októberben megkapta a Magyar Tehetség Nagykövete címet.
Klasszikus ajánló

Várdai István szólójátékával indítja az évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Zeneakadémián nyitja meg az idei évadot a Liszt Ferenc Kamarazenekar október 25-én. Az új művészeti igazgató Várdai István szólistaként is fellép az évadnyitó koncerten. A műsorban J. S. Bach és fia, C. P. E. Bach, valamint Mendelssohn klasszikus darabjai szerepelnek.