Klasszikus

„A zene soha nem hagy cserben” – Ezio Bosso kivételes életműve

2020.05.16. 10:05
Ajánlom
Negyvennyolc évesen elhunyt napjaink egyik legtehetségesebb olasz zeneszerzője, muzsikusa. Ezio Bosso utolsó kilenc évét betegséggel küzdve élte le, és akkor jutott a csúcsra, amikor állapota visszafordíthatatlanná vált.
morto-ezio-bosso-il-musicista-che-non-poteva-pi-41974-173545.jpg

Ezio Bosso

Tegnap elhunyt Ezio Bosso. Tudtuk, hogy előbb-utóbb eljön ez a nap: a sokak által szeretett olasz muzsikus – zeneszerző, zongoraművész és karmester (egyszerre végezte a három munkát, minduntalan találkoztatva a három szerepet, ahogy a nagyok) – mindössze 48 éves volt. 2011 óta azonban egy neurodegeneratív betegséggel küzdött, amely megtámadta az agyi idegsejtjeit. Az utóbbi években kerekesszékbe kényszerült, egyre kevésbé tudott artikulálni és fel kellett hagynia a zongorázással is.

Négyéves kora óta zongorázott, azok közé tartozott, akik először a populáris zenében tettek kirándulást: a Xico nevű bandából azért tették ki, mert – ahogy Bosso mondta viccelődve – „túl sok hangot játszott”. A konzervatórium nem feltétlenül volt az ő világa. Amikor karmesterséget tanult, a tanára ordított vele, ha valamit nem a szabályok szerint csinált.

Egyik nap belépett az órára egy férfi, és azt mondta a tanárnak: „Miért ordít? Szerintem egészen jól csinálja” – mutatott Bossóra. A férfi John Cage volt.

Tizenhat évesen már Európát járta, majd zeneszerzést és vezénylést tanult Bécsben. A kilencvenes években a világ legkülönbözőbb pontjain vezényelt és zongorázott, a kétezer-tízes években a Sonynál készített lemezeket. Különösen zongoristaként volt önkényes és egyéni hangú előadó. Lehet, hogy sok zenész a fejét fogja, ha a felvételeit hallja – a szabad rubatókat, az idioszinkratikus tempókat –, de az igazság az, hogy Ezio Bosso zenei elképzelései általában működtek. Akkor is, ha így játszott Bachot. Vagy ha az előírt tempónál jóval lassabban tolmácsolta Debussyt.

Írt négy szimfóniát (plusz egy ötödiket, egy kisszimfóniát), harmincnál is több concertót és koncertdarabot, négy operát, több film- és színházi zenét, szonátákat, triókat és öt vonósnégyest. Ha nem is schuberti vagy mozarti tempóban komponált, kifejezetten termékeny élet az övé az ezredfordulón, amikor már szerényebb zeneszerzői életművekről beszélhetünk. És bár sokan puffogtatják a frázist, de tényleg nem szorította magát műfaji keretek közé. Amikor rajongói az ő nevét írják a YouTube vagy a Spotify keresőmezőjébe – hogy meghallgassák a The 12th Room című nagylemezét –, nem sóhajtanak hozzá jelentőségteljesen, hogy „na, most hallgatok egy kis komolyzenét”. Ezio Bosso ugyanazt az olaszos, zeneközeli szenvedélyt kínálja a műveivel, amit Donizetti, Verdi vagy Puccini. És éppolyan felfokozott, mint a nagy elődök, miközben mintha a kortárs zenében szégyen lenne az érzelem. Pedig szív nélkül lehetetlen, még akkor is, ha az utóbbi száz évben sokan megpróbálták.

Mivel itthon kevésbé ismert, összeszedtem néhány olyan művét, amit érdemes meghallgatni.

Following a Bird (Unconditioned)

Egyik leghíresebb darabja a cím szerint madár útját követi az ablakpárkánytól az égboltig. Eredetileg szólózongoradarab, de az alábbi felvételen csellón és zongorán hallható. A 2016-os videó szerint Bosso életét már megnehezítette betegsége: egy magasított zongoraszéken kénytelen ülni, hogy könnyebben mozgassa kezeit.

 

2. szimfónia – Under The Trees’ Voices

Nem tagadhatja le, hogy Arvo Pärt és Philipp Glass köpönyegéből bújt ki Ezio Bosso második szimfóniája, amely legfontosabb aspektusában mégis eltér az észt és az amerikai minimalista elődöktől. Miközben Pärt és Glass a spiritualitásban és a letisztultságban, a meditatív létformában találja meg azt a felhajtóerőt, ami megtölti élettel a kompozíciót, ez az erő Bosso művében a csordultig telített eksztázis. Például az első, Adagio tételben, amely különösen euforikus hatású.

 

Music for Weather Elements

Bosso betegsége a 2010-es évek második felében egyre súlyosabbá vált, a zeneszerző úgy dolgozott egyre többet és többet. 2016-ban jelent meg első lemeze a Sonynál, 2017-ben pedig tíz (!) szerzői lemeze került a piacra. 2019 márciusában jelent meg a Music for Weather Elements című album, rajta a zongorára, hegedűkre, csellókra és énekre írt, természet inspirálta kompozícióval.

 

Six Breaths – Hat lélegzetvétel

A cím talán arra utal, hogy hat lélegzetvétel történik egy percben, ha az embernek tökéletes a vérnyomása, de lehet, hogy másban áll a számmisztika. Bosso 2017-es albumán hallható ez a félórás darab a szerző és a London Cellos előadásában. A hat előjátékból és főtételből álló sorozat írásakor a szerzőt valószínűleg az inspirálta, hogy a cselló az emberi hanghoz legközelebb álló hangszínű instrumentum.

II. vonósnégyes – Az éjszakák

Ezio Bosso különösen izgalmasat alkotott a vonósnégyes műfajában. Ahogy számos más zeneszerzőnél megfigyelhető – például Bartóknál –, ebben a műfajban kifejezetten merész, progresszív volt. Tizenöt éves kora óta rendszeresen koncertezett, kiváló kamarazenész volt. Ez mutatkozik meg a II. vonósnégyesében, amely Az éjszakák elnevezést kapta. Annak második tételét az afrikai, hűvös éjszakák bizsergető érzése járja át.

Valódi, hús-vér, karizmatikus figura volt, akit általában hatalmas mosollyal láttunk vezényelni a pulpituson, és átéléssel játszani a zongorán. Amikor utolsó interjújában az olasz Vanity Fair újságírója megkérdezte tőle, cserben hagyta-e valaha a zene, így felelt:

Ez olyan, mintha azt kérdezné: egy fa cserben hagyott téged? Vagy a napfény? Az ember képes csak cserben hagyni a másikat, és sokszor ez is részben a te hibád lehet. Végül csak a testem hagyhat cserben, nem engedi, hogy azt tegyem, amit akarok.

Ezio Bosso 48 éves volt. 

Elhunyt Ezio Bosso olasz karmester, zeneszerző

Kapcsolódó

Elhunyt Ezio Bosso olasz karmester, zeneszerző

A zenész bolognai otthonában hunyt el pénteken, 48 éves korában. Halálát rákos daganat okozta.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.
Plusz

Kapszulák – Patti Smith Nap a Csokonaiban

Október 1-jén, a Patti Smith Napon a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház tereiben a zenét és a szabadságot körbejáró eseménysorozat veszi kezdetét, melynek keretében izgalmas performanszon, felolvasáson, beszélgetésen vehetünk részt és egy különleges, zenehallgató kapszulákból álló installációt is megtekinthetünk.
Vizuál

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Könyv

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.
Klasszikus ajánló

Szórakoztató és addiktív – a Janoska Ensemble Budapesten

Világsztárok unszolására alapították meg az együttest, a The Beatles lábnyomát taposva újítanak, Bachot és Bartókot vegyítik jazzel és poppal – a Janoska Ensemble pimasz virtuozitásában a Zeneakadémia közönsége is megmártózhat októberben.
Klasszikus videó

„A fiatal énekeseknek bizonyos szerepekre gondolniuk sem lenne szabad” – Elīna Garanča a pálya buktatóiról

A cseh Opera+ oldalnak nyilatkozott Elīna Garanča opera-énekesnő, a videóban arról mesélt Jan Bubák karmesternek, hogyan építette fel a karrierjét, és milyen veszélyek leselkednek egy pályakezdő művészre.
Klasszikus beszámoló

Mély hangok bűvöletében – Beszámoló az 5. Marton Éva Nemzetközi Énekversenyről

Idén ismét megrendezték a Marton Éva Nemzetközi Énekversenyt, az ötödik megmérettetés egy hete alatt a fiatal művészek zongora, majd zenekar kíséretével bizonyíthatták tehetségüket. Végignéztük a verseny szeptember 5-től 11-ig tartó élő fordulóit.
Klasszikus interjú

„Minden mű önmagában kerek egész” – Interjú Ránki Dezsővel

Bach azon zeneszerzők közé tartozik, akiknek a zenéjét különösen szívesen adja elő – mondja Ránki Dezső, aki a Concerto Budapest szeptember 24-i koncertjén a komponista két versenyművét játssza majd. A Kossuth-díjas zongoraművésszel ebből az alkalomból beszélgettünk.