A napokban ért véget az a meghallgatás, amelyet a Zeneakadémia hirdetett hallgatóinak, hogy kiválasszák azokat, akik nemcsak hangszeres tudásban, hanem színpadi kisugárzásban, kommunkációs készség és az idegennyelvtudás tekintetében is kiemelkedőek. A verseny zsűrijébe nem elsősorban szakmabelieket, tanárokat invitáltak, hanem olyan személyiségeket, akik zenei menedzsmenttel foglalkoznak. A klasszikus zenei részről Erdődy Orsolya (irodavezető - KLASSZ Zenei Programiroda), Gedényi Ildikó (képviselő - Magyarországi Művészeti Ügynökségek Szövetsége), Győriványi Ráth György (főzeneigazgató - Magyar Állami Operaház), Hollós Máté (ügyvezető igazgató - Hungaroton Rt.), Igric György (ügyvezető igazgató - Filharmónia Budapest Kht.), Zimányi Zsófia (ügyvezető igazgató - Budapesti Fesztiválközpont Kht.), jazz részről Bacsó Kristóf (jazz-szaxofon művész), Bércesi Barbara (a Gramofon magazin szerkesztője) és Szabó Dániel (jazz-zongora művész) fémjelezte zsűri elnökletét Szinetár Miklós látta el. A pénteken tartott sajtótájékoztatón Szinetár elmondta, hogy meglepődött, mennyire attraktív tud lenni egy nem kifejezetten a legkedveltebb hangszerek közé tartozó hárfa, fagott vagy fuvola is. Állítása szerint ezek a kiemelkedően értékes fiatalok televíziós tehetségkutatókon olyan emberek százezreit tudnák megszólítani, akik nem rajongói a komolyzenének.
A győztesek Karosi Júlia (jazzének), Mohai Bálint (fagott), Namoradze Nicolas (klasszikus zongora), Razvaljajeva Anasztázia (hárfa) és Tóth Zsuzsanna (klasszikus fuvola) lettek, akik nemzetközi megjelenésük előkészítéseként egyéni és csoportos képzést, valamint bemutatkozó anyaguk elkészítését kapják jutalmul. Baráth Emőke (klasszikus ének), Fónay Tibor (jazz-basszusgitár), Dobszay Péter (orgona), Duleba Lívia (klasszikus fuvola), Jámbor Janka (gordonka), Komjáti Áron (jazz-gitár), Konyicska Renáta (klasszikus zongora), Környei Miklós (klasszikus gitár), Szabó Dániel (népi cimbalom) és Varga Gergely (jazz-szaxofon) pedig nemzetközi megjelenésük előkészítéseként csoportos képzésen vehetnek részt.
A tehetséggondozó program a „Liszt Ferenc Zeneakadémiája, az európai felsőfokú zenei oktatás megújuló központja Budapesten" című átfogó fejlesztési program részeként, az Európai Unió Európai Regionális Fejlesztési Alapjának társfinanszírozásával, 3 millió forint európai uniós forrásból valósult meg. Batta András, a Zeneakadémia rektora rávilágított, hogy az a 40 millió euró, amit a felújításra nyertek el, nem csupán az építkezésről, hanem a fejlesztésről is szól - nemcsak materiális, hanem szellemi értelemben is. Ennek fényében új ösztöndíjat is hirdet az intézmény és a szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Szent Gellért Zenetudományi és Etikai Intézete, amely Anda Gézáról kapta a nevét és évi 5000 euróval jár. A támogatást egyetemi tanulmányokat folytató, magyar állampolgárságú zongoraművészek 2011-től kaphatják majd tehetségük fejlesztésére, illetve tanulmányi kiadásaik fedezésére. Az ösztöndíjast verseny keretében választja ki a Zeneakadémia és a főiskola által kijelölt független zsűri, melynek a zürichi Anda Géza Alapítvány képviseletében tagja lesz Várjon Dénes, az 1991-es Anda Géza Nemzetközi Verseny győztese is.
A Zeneakadémia nyári kiköltözése a Liszt téri épületből új együttműködések lehetőségét nyitotta meg az intézmény számára. Így fűződött szorosabbra a Zeneakadémia és az Iparművészeti Múzeum kapcsolata is. A Lechner Ödön és Pártos Gyula tervezte szecessziós épület ezentúl nemcsak stílusában és hangulatában hasonlít majd a Liszt Akadémához, hanem a felújított díszteremben tartott nyilvános koncertek és a vizsgaelőadások révén is. Takács Imre, az Iparművészeti Múzeum igazgatója reméli, hogy a zeneakadémisták nem úgy fogják megélni ezt az időszakot, hogy nélkülözniük kell valamit, hanem úgy, hogy továbbra is szeretnének itt játszani, tanulni. Erre számos alkalma lesz nemcsak a hangszereseknek, hanem a múzeum restaurátorai lévén a hangszerész szakosoknak is, akik a múzeum pincéjében lévő zongorákat segítenek majd újjá varázsolni.
A felújított zongorákhoz tartozik az az aranyozott Pleyel-hangszer is, amely az 1890-es években készült Párizsban és annak a Zamojski családnak a tulajdonában állt Magyarországra kerüléséig, amelynek nagy érdemei voltak Chopin pályájának elindításában és karrierjének támogatásában. A Zeneakadémia és a múzeum kooperációjától a fiatalok koncertezési lehetőségeinek bővülését és a klasszikus zene népszerűbbé válását remélik.
hírlevél
