Klasszikus

"A zenei nyelv kommunikációs eszköz"

2013.10.07. 07:25
Ajánlom
Fischer Iván műveiből tavaly Bruges-ben rendeztek szerzői estet. A világhírű karmester kompozícióiból néhányat - mint elismerte, némi rábeszélésnek engedve - most a budapesti közönség előtt is bemutat október 13-án és 14-én a Millenáris Teátrumban. Ennek kapcsán beszélgettünk vele. INTERJÚ

- A szerzői estjén elhangzó művekhez írt ismertetőjében leszögezi, hogy nem modern szerző. Milyen kifejezésmódok, hangzáslehetőségek, kompozíciós ötletek foglalkoztatják?

- Pontosítanám: nem vagyok olyan modern zeneszerző, aki hozzátesz a zenei nyelv fejlődéséhez. Ezt a kérdést már jó ideje úgy közelítem meg, mint a leíró nyelvészek: a nyelv, és szerintem a zenei nyelv is, kommunikációs eszköz, amely nem fejlődik, hanem alakul, változik. A zene azért különös, mert a befogadó, a közönség csak hallgatja, nem beszéli. Olyan, mintha füle lenne, szája nem. De azért értelme van, tehát meghatározható az a zenei nyelv, amit a közönség ért. Nehogy félreértsen, nem a könnyen befogadhatóságról, vagy a kommerszről beszélek. Hanem arról, hogy például az indonéz zenehallgató felismeri a gamelánok különböző hangolásait, míg nekünk, európaiaknak ez semmit sem mond. Ezzel szemben mi halljuk a különbséget Monteverdi és a magyar nóta között, de lehet, hogy ez egy tibeti szerzetesnek nehezen menne. Tehát van közös zenei nyelvünk, és engem ez érdekel.

- Korábban említette, hogy a figyelmét számos hanghatás megragadja, és voltaképpen egyfajta montázst készít ezekből. Ehhez feltétlenül szükség van valamiféle viszonyítási pontra. Milyen ötletekre fűzi fel a benyomásait?

- Hasonló montázs-technikát használnak képzőművészek is, akik egy képkereten belüli egymásmellettiséggel foglalkoznak különböző anyagok segítségével. Így kerülhet egymás mellé egy hajcsomó, egy elbarnult fénykép vagy egy rajz. A viszonyítási pont mindig a tartalom, tehát az az érzés, amit ez az egymásmellettiség kifejez. Az én zeném is felismerhető elemekből építkezik, és a tartalom köti őket össze. Ha jó a mű, akkor a tartalom hat erősebben, nem az eszközök.

- Hogy látja, merészség kell ahhoz, hogy egy előadóművész saját művekkel álljon a közönség elé?

- Minden szerepléshez kell merészség, mert végtelen a fanyalgók és irigyek száma. De nem a szereplés a cél, hanem a közlés. Vannak gondolatok, érzések, amiket csak saját művekkel lehet kifejezni. Csak ez a cél, minden más, a siker, a bukás, a népszerűség, a kritika huszadrangú.

- Egykor természetes jelenség volt, hogy aki zenével foglalkozik, óhatatlanul komponál is, ha mást nem, cadenzát improvizál. Időközben azonban a zeneszerzés a zene megszólaltatásától nagyrészt független szakma lett. Érezhető valamiféle "céhen kívüliség", vagy magától értetődő az alkotói törekvések fogadtatása?

- Mozart korában mindenki értette és beszélte azt az egyetlen zenei nyelvet, stílust, amelynek segítségével egymással kommunikáltak az emberek. Természetes volt, hogy sokan írtak saját darabokat. Az utóbbi kétszáz évben szétváltak a feladatok. Az előadó (és a hallgató) dolga az, hogy otthon legyen sokféle stílusban, a zeneszerzőé pedig, hogy hozzárakjon ehhez egy újat. Kissé beragadtunk ebbe a feladatmegosztásba.

- Miben lehet megragadni Ön szerint a kortárs zene kulturális szerepét, mit gondol a közönség és a kortárs zeneszerzés kapcsolatáról?

- Nagyon sokféle új zene van. A huszadik század második felében volt ez inkább dilemma, mert akkor szakadt szét a közönség befogadóképessége és a nyelvújító zeneszerzők kínálata. Ezen túl vagyunk. Sőt, már túl vagyunk a posztmodern kitörési kísérleteken is, már mögöttünk van Schnittke, a minimalisták, Arvo Pärt, akik sokkolóan letértek a nyelvújító ösvényről. Most a tartalomról van szó.

- Tetten érhető valamiféle, a jelenre jellemző gondolatiság, a látás- és kifejezésmódban megmutatkozó hasonlóság a mai zeneszerzők között, vagy kimondottan személyes érdeklődés vezeti az alkotókat?

- Nem a kifejezésmód a lényeg, hanem a mondanivaló. Olyasmi ez, mintha Kazinczy nyomdokaiban folyton azt vizsgálnánk, hogy egy költő, vagy író mit tesz hozzá a nyelvújításhoz. De akkor jön egy új generáció, akinek ez már nem fontos. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Lábnyomok előttem és mögöttem – beszélgetés Bérczes Lászlóval

Tavaly jelent meg Kötőszavak címmel Bérczes László könyve, amiben a szerző ezúttal magáról ír. A kötet apropójából ültünk le beszélgetni a Jászai-díjas rendezővel.
Klasszikus

Osztrák és román versenyzők nyertek az 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyen

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által kilenc éve életre hívott Fesztivál Akadémia Budapest keretében rendezték meg július 4. és 14. között Budapesten a 22 év alattiaknak szóló 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt.
Zenés színház

Élje át ön is élő időben a Bayreuth-i Ünnepi Játékok nyitóelőadását!

Wagner ritkán játszott operájának, a Trisztán és Izoldának élő közvetítése Bayreuth-ból Magyarországon először 2024-ben, kizárólag a budapesti Cinema MOM moziban lesz megtekinthető.
Vizuál

Mikor pusztul el egy birodalom? – szeptemberben érkezik a mozikba Francis Ford Coppola új filmje

Megérkezett az első magyar teaser előzetes a legendás amerikai rendező legújabb, Megalopolisz című sci-fijéhez, amely Coppola testamentuma és egyben a gyáva hollywoodi stúdiórendszer kritikája is.
Színház

„Minden este hazaviszek én is valamit” – interjú Schell Judittal

Mit tegyünk, hogy elkerüljük a szokásos párkapcsolati zsákutcákat? Hogyan építünk torlaszt és falakat a játszmáinkból? Ilyen és hasonló kérdésekre keresi a választ a Szeretetkert című előadás a Kultkikötőben július 27-én. Balatonszárszón négy kiváló színművész, Schell Judit, Jordán Adél, Mészáros Máté és Szervét Tibor várja a nézőket.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Európai és argentin tánczenék találkozása – Pápán lép fel a Pannon Ifjúsági Zenekar

Július utolsó előtti vasárnapján különleges zenei programra várja a hallgatóságot a Pannon Ifjúsági Zenekar Pápán, a lenyűgöző Esterházy-kastély udvarán: az elmúlt évszázadok dél-amerikai és európai zenéje ad egymásnak randevút az együttes tolmácsolásában.
Klasszikus kritika

Világrengető dallamok – az elmúlt száz évből származó zenéket játszottak a Berlini Konzerthausban

A modern kor mesterművei – ezzel a címmel hirdette évadzáró koncertjét a Berlini Konzerthaus Zenekara. Az együttes idén nagy hangsúlyt fektetett a 20-21. századi alkotásokra, már a szezon elején is hangversenyt szenteltek a témának.
Klasszikus hír

Osztrák és román versenyzők nyertek az 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyen

A Kokas Katalin és Kelemen Barnabás által kilenc éve életre hívott Fesztivál Akadémia Budapest keretében rendezték meg július 4. és 14. között Budapesten a 22 év alattiaknak szóló 5. Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt.
Klasszikus ajánló

Idén is régizenei hétvégék várják a közönséget Eszterházán

Idén nyáron is Eszterházára invitálja a közönséget a Haydneum – Magyar Régizenei Központ, ahol július 19. és augusztus 25. között hat hétvégén keresztül magas színvonalú, korhű hangszeres régizenei hangversenyeket rendeznek.
Klasszikus beszámoló

Kobayashi Ken-Ichiróval turnézott Japánban a MÁV Szimfonikus Zenekar

A MÁV Szimfonikus Zenekar a legutóbbi, 2019-es nagy sikerű japán turné után idén június 17-től július 7-ig újra a „felkelő nap országának” nagyvárosaiban vendégszerepelt, Kobayashi Ken-Ichiro vezényletével.