Klasszikus

"A zenei nyelv kommunikációs eszköz"

2013.10.07. 07:25
Ajánlom
Fischer Iván műveiből tavaly Bruges-ben rendeztek szerzői estet. A világhírű karmester kompozícióiból néhányat - mint elismerte, némi rábeszélésnek engedve - most a budapesti közönség előtt is bemutat október 13-án és 14-én a Millenáris Teátrumban. Ennek kapcsán beszélgettünk vele. INTERJÚ

- A szerzői estjén elhangzó művekhez írt ismertetőjében leszögezi, hogy nem modern szerző. Milyen kifejezésmódok, hangzáslehetőségek, kompozíciós ötletek foglalkoztatják?

- Pontosítanám: nem vagyok olyan modern zeneszerző, aki hozzátesz a zenei nyelv fejlődéséhez. Ezt a kérdést már jó ideje úgy közelítem meg, mint a leíró nyelvészek: a nyelv, és szerintem a zenei nyelv is, kommunikációs eszköz, amely nem fejlődik, hanem alakul, változik. A zene azért különös, mert a befogadó, a közönség csak hallgatja, nem beszéli. Olyan, mintha füle lenne, szája nem. De azért értelme van, tehát meghatározható az a zenei nyelv, amit a közönség ért. Nehogy félreértsen, nem a könnyen befogadhatóságról, vagy a kommerszről beszélek. Hanem arról, hogy például az indonéz zenehallgató felismeri a gamelánok különböző hangolásait, míg nekünk, európaiaknak ez semmit sem mond. Ezzel szemben mi halljuk a különbséget Monteverdi és a magyar nóta között, de lehet, hogy ez egy tibeti szerzetesnek nehezen menne. Tehát van közös zenei nyelvünk, és engem ez érdekel.

- Korábban említette, hogy a figyelmét számos hanghatás megragadja, és voltaképpen egyfajta montázst készít ezekből. Ehhez feltétlenül szükség van valamiféle viszonyítási pontra. Milyen ötletekre fűzi fel a benyomásait?

- Hasonló montázs-technikát használnak képzőművészek is, akik egy képkereten belüli egymásmellettiséggel foglalkoznak különböző anyagok segítségével. Így kerülhet egymás mellé egy hajcsomó, egy elbarnult fénykép vagy egy rajz. A viszonyítási pont mindig a tartalom, tehát az az érzés, amit ez az egymásmellettiség kifejez. Az én zeném is felismerhető elemekből építkezik, és a tartalom köti őket össze. Ha jó a mű, akkor a tartalom hat erősebben, nem az eszközök.

- Hogy látja, merészség kell ahhoz, hogy egy előadóművész saját művekkel álljon a közönség elé?

- Minden szerepléshez kell merészség, mert végtelen a fanyalgók és irigyek száma. De nem a szereplés a cél, hanem a közlés. Vannak gondolatok, érzések, amiket csak saját művekkel lehet kifejezni. Csak ez a cél, minden más, a siker, a bukás, a népszerűség, a kritika huszadrangú.

- Egykor természetes jelenség volt, hogy aki zenével foglalkozik, óhatatlanul komponál is, ha mást nem, cadenzát improvizál. Időközben azonban a zeneszerzés a zene megszólaltatásától nagyrészt független szakma lett. Érezhető valamiféle "céhen kívüliség", vagy magától értetődő az alkotói törekvések fogadtatása?

- Mozart korában mindenki értette és beszélte azt az egyetlen zenei nyelvet, stílust, amelynek segítségével egymással kommunikáltak az emberek. Természetes volt, hogy sokan írtak saját darabokat. Az utóbbi kétszáz évben szétváltak a feladatok. Az előadó (és a hallgató) dolga az, hogy otthon legyen sokféle stílusban, a zeneszerzőé pedig, hogy hozzárakjon ehhez egy újat. Kissé beragadtunk ebbe a feladatmegosztásba.

- Miben lehet megragadni Ön szerint a kortárs zene kulturális szerepét, mit gondol a közönség és a kortárs zeneszerzés kapcsolatáról?

- Nagyon sokféle új zene van. A huszadik század második felében volt ez inkább dilemma, mert akkor szakadt szét a közönség befogadóképessége és a nyelvújító zeneszerzők kínálata. Ezen túl vagyunk. Sőt, már túl vagyunk a posztmodern kitörési kísérleteken is, már mögöttünk van Schnittke, a minimalisták, Arvo Pärt, akik sokkolóan letértek a nyelvújító ösvényről. Most a tartalomról van szó.

- Tetten érhető valamiféle, a jelenre jellemző gondolatiság, a látás- és kifejezésmódban megmutatkozó hasonlóság a mai zeneszerzők között, vagy kimondottan személyes érdeklődés vezeti az alkotókat?

- Nem a kifejezésmód a lényeg, hanem a mondanivaló. Olyasmi ez, mintha Kazinczy nyomdokaiban folyton azt vizsgálnánk, hogy egy költő, vagy író mit tesz hozzá a nyelvújításhoz. De akkor jön egy új generáció, akinek ez már nem fontos. 

Programkereső

Legolvasottabb

Vizuál

5+1 filmújdonság könnyű nyári estékre

Régen volt ilyen bőséges kínálat nyáron a mozikban, sőt őszre is számos filmbemutatót ígérnek a forgalmazók. Könnyű, nyári estékhez gyűjtöttünk össze néhány új filmet, amelyeket a kertmozik műsorán is érdemes keresgetni.
Zenés színház

„Azért dolgozunk, hogy értéket teremtsünk” – amerikai turnéra készül az Operettissima

Egyedülálló nemzetközi együttműködés jött létre az Operettissima és a legnagyobb amerikai közszolgálati televízió, a PBS között, melynek eredményeképpen egy stream koncerten, valamint egy nagyszabású turné keretében ismertethetik meg az alkotók az operettet a helyi közönséggel.
Vizuál

Nagyszabású Cézanne- és szürrealista tárlat nyílik a Tate-ben

Cézanne alkotásai mellett a Surrealism Beyond Borders (Határok nélküli szürrealizmus) című kiállításon a szürrealisták világába nyerhetnek betekintést a látogatók, de az egyik legjelentősebb brit kortárs művészeti díj, a Turner nyerteseinek műveit is bemutatják – adta hírül a The Guardian.
Tánc

Augusztusban Miskolcon táncol a világ

Augusztus 24. és 28. között rendezik meg a tavaly elhalasztott Horizont Nemzetközi Kortárstánc Fesztivált Miskolcon. A hazai és nemzetközi táncvilág legkülönlegesebb produkció érkeznek Miskolci Nemzeti Színház színpadára, de nem maradnak el a hagyományos kísérőprogramok sem.
Klasszikus

Ismeretlen ismerősök: Mexikó klasszikus zeneszerzői

María Granillo Reflejos-Tükröződések című művét hallgatva úgy érzékeltem, hogy ez az alkotás számos kulturális utalást vet fel. Jó példája ez a mexikói zeneszerzők tradícióból inspirálódó, de szüntelen az új hangzásokat kereső alkotói szemléletének.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Ismeretlen ismerősök: Mexikó klasszikus zeneszerzői

María Granillo Reflejos-Tükröződések című művét hallgatva úgy érzékeltem, hogy ez az alkotás számos kulturális utalást vet fel. Jó példája ez a mexikói zeneszerzők tradícióból inspirálódó, de szüntelen az új hangzásokat kereső alkotói szemléletének.
Klasszikus ajánló

Összművészeti esttel emlékeznek a legendás bűvészre

Rodolfo születésének 110. évfordulója alkalmából, augusztus 8-án Zene+Bűvölet címmel rendeznek összművészeti estet a Várkert Bazárban, ahol fellép a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara és a Junior Prima Díjas zongoraművész, Vida Monika Ruth.
Klasszikus interjú

A szaxofon ismeretlen hangja – interjú Szepesi Bencével

A Budapest Saxophone Quartet alapítója úgy véli, van a szaxofonnak egy klasszikus hangja, amelyet alig ismerünk, de szépséggel kecsegtet. Beszélgetésünkben annak eredetéről és komolyzenei szerepéről mesélt, aztán kiderült, hogy még a szaxofonnál is jobban szereti másik hangszerét.
Klasszikus hír

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.
Klasszikus klassz a parton

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.