Klasszikus

A zenei szépség legmélyebb rétegeinek kutatója – Várjon Dénes

Kult50
2018.11.28. 14:30
Ajánlom
A zongoraművész pályáját nem kíséri szenzáció, közelebb kell hajolnunk hozzá, hogy meghalljuk, milyen jó, mert előadásában legalább olyan meghittség jellemzi a hangok közötti szüneteket, mint a hangokat. Várjon Dénes a Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent Kult50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

A nemzetközi statisztikák szerint már másodszor volt a legtöbbet koncertező zongorista 2017-ben, de hiába játszott 64 koncertet 365 nap alatt, nem foglalkoztatják a számok. Sokkal inkább az, hogy az általa megszólaltatott remekműveket legpompásabb, leghűbb és leghatásosabb formájukban mutassa be.

Noha szülei polgári foglalkozást űztek, Várjon Dénes gyermekként operába és hangversenyekre járt, hétévesen kapta első zongoraóráit, öt évvel később pedig már a Zeneakadémiára készült. Az intézményben Falvai Sándor osztályába került, talán neki is köszönhetjük Várjon vitathatatlan értékeit: széles zenei palettáját, éneklő zongorahangját, otthonos mozgását a különböző zenei stílusokban és korszakokban. De éppúgy hatással voltak rá későbbi tanárai, Kurtág György és Rados Ferenc is.

Kurtág olyan kérlelhetetlen igényességgel dolgozott, ami egészen párját ritkító. (...) Abban minden benne volt, a teljes zeneirodalom, millió asszociáció. (Origo)

Ahogy a Fideliónak adott interjújában elmondta, a két tanár hatására egész más irányból közelített a szólista karrierhez, mint a többség: ez a többlet pedig a kamarazenélés, amelyet Várjon éppen olyan kiválóan űz.

Várjon Dénes

Várjon Dénes (Fotó/Forrás: Felvegi Andrea / Zeneakadémia)

A nyolcvanas években részt vett a nála tizennégy évvel idősebb Schiff András nemzetközi kurzusain is, akit a mai napig a legnagyobb magyar zongoraművésznek tart. Várjon végül huszonhárom évesen diplomázott a Zeneakadémián, és még ebben az évben tanítani is kezdett ugyanitt.

Miután több hazai megmérettetésen – így a Magyar Rádió Zongoraversenyén – sikerrel szerepelt, az igazi fordulópontot az Anda Géza Nemzetközi Zongoraverseny első helyezése jelentette számára. Azóta is ő az egyetlen magyar, aki a rangos svájci verseny fődíjával büszkélkedhet. Egy kritikus szerint Várjon játéka rokonítható a nagy Dohnányi-tanítványéval:

Gondolkodásmódja, személyisége sokban emlékeztet Anda Gézáéra, az ő művészetének humánumát és erőszakmentességét idézi. (Revizor Online)

Az Anda Géza-verseny nyitotta meg előtte a világ nagy hangversenytermeinek kapuit: játszott a Carnegie Hallban, a bécsi Konzerthausban, a londoni Wigmore Hallban. Fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a Luzerni Fesztiválon, az Edinburghi Fesztiválon. Olyan zenészkollégákkal kamarázik rendszeresen együtt, mint Steven Isserlis, Tabea Zimmermann, Leonidasz Kavakosz, Jörg Widmann és Perényi Miklós.

Várjon Dénes azokhoz a „régivonalas” zongoraművészekhez hasonló, akik nem a folyamatos és gyakran tartalmatlan médiavisszhang eszközeivel maradnak a csúcson, hanem a szüntelen, magas szintű munkával.

Nyitott a társművészetek felé, intellektuális kíváncsisága és gazdagsága szervesen megjelenik a játékában is.

A Zeneakadémián otthonra találó kamarafesztiválja (röviden: kamara.hu), amelyet feleségével, Simon Izabellával 2015-ben alapítottak, rendszerint egy művészeti téma köré szerveződik. 2017-ben a fesztivál koncertjei Thomas Mann A varázshegy című regényéhez kapcsolódtak.

Várjon Dénes és Simon Izabella

Várjon Dénes és Simon Izabella (Fotó/Forrás: Posztós János)

Rengeteg sikeres hangverseny fért bele az elmúlt évébe. Májusban több koncertet adott New Yorkban, amelyek kapcsán egy helyi kritikus így értékelte őt: „Kétség nem férhet hozzá, hogy (...) generációjának legérdekesebb szólistája és fantasztikus kamarazenész.” 2017-ben jelent meg a Simon Izabellával közösen készített A nagy fúga című lemezük, amelyen a címadó, monumentális Beethoven-vonósnégyes kétzongorás átirata is felcsendül.

Amikor 2016-ban az azóta elhunyt Devich János átadta Várjonnak a Bartók–Pásztory-díjat, egyetlen szóba sűrítve így jellemezte kollégáját: szerénység.

A zongoraművész pályáját nem kíséri szenzáció, közelebb kell hajolnunk hozzá, hogy meghalljuk, milyen jó. Ha ezt megtesszük – lassítva, elmélyülve –, nem akarunk szabadulni.

Várjon Dénes elkötelezetten kutatja a zenei szépség legmélyebb rétegeit, ez a hosszadalmas, örömteli előadói munka pedig garancia arra, hogy nemcsak most, de még évtizedekig helye legyen a magyar kultúra legfontosabb egyéniségei között.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Várjon Dénes (Fotó: Németh András)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Ők a Halhatatlanok Társulatának idei jelöltjei!

Idén is a közönség döntheti el, hogy a szakmai kuratórium által jelölt művészek közül kik legyenek a Halhatatlanok Társulatának új tagjai. Az új tagok lábnyomát a Nagymező utca Operettszínház előtti részén, a Halhatatlanok sétányán helyezik majd el. A szavazás már elindult.
Plusz

Švejk, sör és Miloš Forman – Cseh Kulturális Napok Óbudán

Színház, film, zene, irodalom és gasztronómia találkozik az óbudai Térszínház és az Esernyős által szervezett TÉROPEN‘26 – Cseh Kulturális Napokon március 26. és 29. között.
Zenés színház

Az arany mámorító ereje

Dagadhattunk a büszkeségtől, hogy mennyi kiváló magyar művész működött közre a Zürichi Opera bemutatójában, egy viszonylag ritkán látható Hindemith-operában, a Cardillacban. Mundruczó Kornél rendezésében Bretz Gábor és Láng Dorottya is színpadra lépett.
Könyv

A Mann család története közelről – olvass bele Tilmann Lahme könyvébe!

Tilmann Lahme A Mannok című könyve dokumentumokra épülő, különleges családregény, Thomas Mann családjának élet- és kortörténete az 1920-as évek elejétől egészen a huszonegyedik század kezdetéig. Olvass bele a kötetbe!
Vizuál

„A falig már eljutottunk” – Reisz Gábor a közönségtől kér segítséget új filmjéhez

Reisz Gábor és stábja hamarosan megkezdik új filmjük, az Ember végez forgatását. A 81 millió forintos költségvetésű produkció befejezéséhez 13 millió forint előteremtésére közösségi gyűjtést indítanak.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Haydn öröksége elevenedik meg Kismartonban

Március 20. és 22. között rendezik meg quartetto plus fesztivált a kismartoni Esterházy-kastélyban, Haydn több évtizedes alkotói tevékenységének helyszínén, a vonósnégyes műfajának bölcsőjében.
Klasszikus hír

Megrongálták Eötvös Péter síremlékét

A Farkasréti temetőben található síron eredetileg Fülöp Fruzsina egyedileg tervezett szobra állt, ám ismeretlen tettesek ellopták az alkotást – számolt be róla a művész özvegye.
Klasszikus ajánló

A magyar himnuszok és népdalok kerülnek középpontba a Pesti Vigadó ünnepi koncertjén

A nemzeti ünnep, március 15-e alkalmából „Isten, áldd meg a magyart!” címmel ingyenes ünnepi koncertet tartanak március 14-én, 15 órakor a Pesti Vigadóban.
Klasszikus gyász

Elhunyt Boros Attila, a Ki nyer ma? egykori műsorvezetője

Boros Attila műsorvezető, riporter, zenei szerkesztő, karmester, zongoraművész 91 éves volt. A szélesebb közönség a Magyar Rádió déli zenei vetélkedőjének egyik játékvezetőjeként ismerhette.
Klasszikus kritika

Száz év kutakodás a lelassult időben – négykezes kritika a Kurtág-filmről

Hogyan képes egy művészeti alkotás egy másikról beszélni? A Kurtág-töredékek című portréfilm, Nagy Dénes alkotása arra vállalkozott, hogy bevezesse a nézőket a százéves Kurtág György megfoghatatlan világába.