Klasszikus

A zenei szépség legmélyebb rétegeinek kutatója – Várjon Dénes

Kult50
2018.11.28. 14:30
Ajánlom
A zongoraművész pályáját nem kíséri szenzáció, közelebb kell hajolnunk hozzá, hogy meghalljuk, milyen jó, mert előadásában legalább olyan meghittség jellemzi a hangok közötti szüneteket, mint a hangokat. Várjon Dénes a Kult50-ben megjelent portréja.

A 2018 júniusában megjelent Kult50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

A nemzetközi statisztikák szerint már másodszor volt a legtöbbet koncertező zongorista 2017-ben, de hiába játszott 64 koncertet 365 nap alatt, nem foglalkoztatják a számok. Sokkal inkább az, hogy az általa megszólaltatott remekműveket legpompásabb, leghűbb és leghatásosabb formájukban mutassa be.

Noha szülei polgári foglalkozást űztek, Várjon Dénes gyermekként operába és hangversenyekre járt, hétévesen kapta első zongoraóráit, öt évvel később pedig már a Zeneakadémiára készült. Az intézményben Falvai Sándor osztályába került, talán neki is köszönhetjük Várjon vitathatatlan értékeit: széles zenei palettáját, éneklő zongorahangját, otthonos mozgását a különböző zenei stílusokban és korszakokban. De éppúgy hatással voltak rá későbbi tanárai, Kurtág György és Rados Ferenc is.

Kurtág olyan kérlelhetetlen igényességgel dolgozott, ami egészen párját ritkító. (...) Abban minden benne volt, a teljes zeneirodalom, millió asszociáció. (Origo)

Ahogy a Fideliónak adott interjújában elmondta, a két tanár hatására egész más irányból közelített a szólista karrierhez, mint a többség: ez a többlet pedig a kamarazenélés, amelyet Várjon éppen olyan kiválóan űz.

Várjon Dénes

Várjon Dénes (Fotó/Forrás: Felvegi Andrea / Zeneakadémia)

A nyolcvanas években részt vett a nála tizennégy évvel idősebb Schiff András nemzetközi kurzusain is, akit a mai napig a legnagyobb magyar zongoraművésznek tart. Várjon végül huszonhárom évesen diplomázott a Zeneakadémián, és még ebben az évben tanítani is kezdett ugyanitt.

Miután több hazai megmérettetésen – így a Magyar Rádió Zongoraversenyén – sikerrel szerepelt, az igazi fordulópontot az Anda Géza Nemzetközi Zongoraverseny első helyezése jelentette számára. Azóta is ő az egyetlen magyar, aki a rangos svájci verseny fődíjával büszkélkedhet. Egy kritikus szerint Várjon játéka rokonítható a nagy Dohnányi-tanítványéval:

Gondolkodásmódja, személyisége sokban emlékeztet Anda Gézáéra, az ő művészetének humánumát és erőszakmentességét idézi. (Revizor Online)

Az Anda Géza-verseny nyitotta meg előtte a világ nagy hangversenytermeinek kapuit: játszott a Carnegie Hallban, a bécsi Konzerthausban, a londoni Wigmore Hallban. Fellépett a Salzburgi Ünnepi Játékokon, a Luzerni Fesztiválon, az Edinburghi Fesztiválon. Olyan zenészkollégákkal kamarázik rendszeresen együtt, mint Steven Isserlis, Tabea Zimmermann, Leonidasz Kavakosz, Jörg Widmann és Perényi Miklós.

Várjon Dénes azokhoz a „régivonalas” zongoraművészekhez hasonló, akik nem a folyamatos és gyakran tartalmatlan médiavisszhang eszközeivel maradnak a csúcson, hanem a szüntelen, magas szintű munkával.

Nyitott a társművészetek felé, intellektuális kíváncsisága és gazdagsága szervesen megjelenik a játékában is.

A Zeneakadémián otthonra találó kamarafesztiválja (röviden: kamara.hu), amelyet feleségével, Simon Izabellával 2015-ben alapítottak, rendszerint egy művészeti téma köré szerveződik. 2017-ben a fesztivál koncertjei Thomas Mann A varázshegy című regényéhez kapcsolódtak.

Várjon Dénes és Simon Izabella

Várjon Dénes és Simon Izabella (Fotó/Forrás: Posztós János)

Rengeteg sikeres hangverseny fért bele az elmúlt évébe. Májusban több koncertet adott New Yorkban, amelyek kapcsán egy helyi kritikus így értékelte őt: „Kétség nem férhet hozzá, hogy (...) generációjának legérdekesebb szólistája és fantasztikus kamarazenész.” 2017-ben jelent meg a Simon Izabellával közösen készített A nagy fúga című lemezük, amelyen a címadó, monumentális Beethoven-vonósnégyes kétzongorás átirata is felcsendül.

Amikor 2016-ban az azóta elhunyt Devich János átadta Várjonnak a Bartók–Pásztory-díjat, egyetlen szóba sűrítve így jellemezte kollégáját: szerénység.

A zongoraművész pályáját nem kíséri szenzáció, közelebb kell hajolnunk hozzá, hogy meghalljuk, milyen jó. Ha ezt megtesszük – lassítva, elmélyülve –, nem akarunk szabadulni.

Várjon Dénes elkötelezetten kutatja a zenei szépség legmélyebb rétegeit, ez a hosszadalmas, örömteli előadói munka pedig garancia arra, hogy nemcsak most, de még évtizedekig helye legyen a magyar kultúra legfontosabb egyéniségei között.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Fejléckép: Várjon Dénes (Fotó: Németh András)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Bencze Máté: "Sikerült olyan átütő erővel játszanom, hogy ez a közönségnek is átjöjjön"

Virtuózok közönségdíjas, Eurovision Young Musicians döntős, és múlt hétvégén a szerbiai FEMUS 2019 nemzetközi fúvósverseny minden elérhető díját is besöpörte. Európa egyik legmagasabb klasszikus zenészével, a 203 centis, 18 éves hajdúböszörményi szaxofonossal, Bencze Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hírek

José Cura a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek állandó vendégművésze lesz

A jövő évadtól induló együttműködés részeként november 13-án Verdi Requiemjét vezényli a Müpában az argentin művész.
Klasszikus ajánló

Hogyan hangzik Jerikó lerombolása a zene nyelvén? Händel a Zeneakadémián

Händel a barokk kor monumentális komponistája, zenéjének fensége máig megőrizte fényét. A Joshua viszont még hozzá képest is grandiózus.
Klasszikus interjú

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Klasszikus interjú

„A Kárpát-medencei népzene ihletforrás számomra”

A Bartók Világverseny első helyezése után az Artisjus Junior díját is begyűjtötte Dobos Dániel. A fiatal zeneszerzőt inspirációkról, jövőbeli célokról kérdeztük bemutatkozó interjúnkban.