Május 31-én, a Music Hungary Konferencián publikálják a „Zeneipar helyzete számokban 2017” című jelentést, amely azt vizsgálta, hogy miből élnek a magyar zenészek. Ebből a kutatásból közlünk részleteket.
A zenészek többsége (több mint 75%) elsősorban nem zenélésből él, hanem kikapcsolódást, feltöltődést, hivatást és küldetést jelent számukra a zene. A válaszadók 87% gondolja úgy, ha megengedhetné magának, akkor csak zenével foglalkozna. Többségük, ha újrakezdené, nem változtatna a döntésein.
Miből élnek a zenészek?
A legtöbb zenész informatikai és programozási területen dolgozik, de akadnak olyanok is, akik építőiparban, kereskedelemben, oktatásban, szakmunkásként vagy autóbuszvezetőként dolgoznak. Azoknak a zenészeknek, akik ténylegesen a zenélésből élnek, jövedelmük 57%-át az élőzenei koncertek, fellépések adják. Ezt követik a jogdíjbevételek (20%) valamint a rögzített zene értékesítéséből (fizikai vagy digitális eladások) származó bevételek (6%).
Mi kell a sikerhez?
A megkérdezett zenészek szerint a sikeres zenei pálya három legfontosabb összetevője:
YouTube-jelenlét, Facebook-kommunikáció és élő fellépések.
A felmérésben részt vevő zenészek többsége szerint ugyan elengedhetetlen a jelenlét a digitális platformokon, az ebből származó személyes bevételeik a teljes jövedelmüknek csak a 2%-át érik el. A kiadói bevételeknél viszont már a legnagyobb (50% fölötti) hányadot a hangfelvételek digitális értékesítései teszik ki.
Magyarországon 25%-kal nőtt a digitális értékesítés,
amelyből a legdinamikusabban növekvő szegmens az előfizetéses streaming. Ugyanakkor a reklám alapú streaming bevételek is nőttek – 2016-ra a magyar digitális zenei piac 87%-át a streaming adják.
Mennyit változott a globális és hazai zeneipar 2016 óta? Hogyan születnek a szerzemények és megéri-e albumot készíteni? Mi a helyzet a fesztiválokkal és az élőzenével országszerte? Többek között ezekre a kérdésekről is szól „A Zeneipar helyzete számokban 2017” jelentés, amely május 31-én jelenik meg.
A jelentést készítő ProArt Szövetség a Szerzői Jogokért alapítói a magyarországi közös jogkezelő egyesületek: az Artisjus, az EJI, a Filmjus, a Hungart és a MAHASZ. A szövetség kiemelt célja a társadalmi tudatosság felkeltése az alkotás értéke és a szerzői jog jelentősége iránt.