„Mahler zenéjét soha nem szerettem, soha nem érdekelt, amit Werfel írt, soha nem értettem, amit Gropius csinált, de Kokoschka igen: Kokoschka mindig mélyen hatott rám” – így ír Alma Mahler azokról a művészekről, akiknek felesége volt. A nőben az utókor a femme fatale alakját látja, aki csodálatos múzsa lehetett, de alakja legalább olyan ellentmondásos, mint viszonya a művészekhez, akikkel együtt élt.
Alma életében egyetlen dalcsokort adott ki, habár Mahler is biztatta komponálásra. De hogy a nő tehetségével indokolt volt a dolog, vagy csupán felesége hiúságát akarta legyezgetni vele, soha nem tudjuk meg.
Főleg, ha tekintetben vesszük, hogy Almában soha nem volt meg a fegyelem, sem az akarat ahhoz, hogy tartós műveket alkotó művész legyen. A női zeneszerzők mostoha helyzetéről nem is szólva. Most egy elveszettnek hitt dal került elő tőle, Einsamer Gang (Magányos séta) a címe. Barry Millington zenetudós közleménye szerint a dal 1899-1900 körül keletkezett, még azelőtt, hogy megismerkedett volna Mahlerrel és órákat vett volna Alexander Zelimskytől. A művet áprilisban mutatják be egy Wagner-konferencián Oxfordban, röviddel ezután májusban a Newbury Spring Festival programjába is bekerül.