Klasszikus

„A zenét nem interpretálni, hanem megtestesíteni kell” – interjú Barbara Hannigannel

2024.04.10. 09:30
Ajánlom
Kevesen tettek szert akkora hírnévre a kortárs zene előadói közül, mint Barbara Hannigan. A kanadai születésű szoprán nem csupán virtuóz énektechnikájával vált közismertté, hanem sokoldalú, kreatív muzsikusként is, aki tudományos alapossággal és művészi szenvedéllyel közelít az általa megszólaltatott darabokhoz. Ennek köszönhetően néhány évtizede már karmesterként is rendszeresen színpadra lép, most pedig határokat feszegető produkcióval érkezik a Müpába, április 10-én este, a Bartók Tavasz fellépőjeként. Az Electric Fields című koncerten zenésztársaival a régmúlt három női komponistájának műveit adják elő, modern hangzásvilággal társítva. Barbara Hannigannel a közelgő előadás mellett a magyar kortárs zenéhez fűződő kapcsolatáról is beszélgettünk.

A kortárs zenében számos izgalmas projektben vett már részt, de hogyan alakult ki az Electric Fields koncert terve?

Az ötlet tőlem származik, a Labèque nővérekkel, Katiával és Marielle-lel akartunk együtt dolgozni, aztán az elektronikus zenész David Chalmin is csatlakozott hozzánk. Négyen együtt szinte a semmiből hoztuk létre a projektet, nem volt előzetes elképzelésünk, például hogy Hildegard von Bingent szeretnénk játszani, csak azt tudtuk, hogy közösen akarunk muzsikálni. Úgy emlékszem, végül én találtam ki, hogy az ő zenéjét is vegyük bele a műsorba, hiszen a zenetörténet egy ikonikus figurájáról van szó. Éveken át csak beszélgettünk, anyagot gyűjtöttünk, és rengeteget improvizáltunk – különösen David és én.

Miért gondolták, hogy az elektronikus zenét érdemes lehet összekapcsolni ezekkel az egészen a középkorig visszanyúló művekkel?

Hildegard fantasztikus művész volt, rengetegen éneklik és játsszák a zenéjét, sok felvétel is készült belőle. Nem akartunk még egy újabbat készíteni, hanem úgy döntöttünk, új megközelítést alkalmazunk a zenéjére, illetve a szövegeire is: modern környezetben idézzük meg az ő inspirációját, élő elektronika, valamint két zongora kíséretével. Mellette pedig két másik női zeneszerző, Barbara Strozzi és Francesca Caccini műveit is belevettük a műsorba.

Olyan ez, mint Schumann Asszonyszerelem, asszonysors című dalciklusa: egy női életút rajzolódik ki a koncert során.

Hogyan látja, ezzel a különleges megközelítéssel a művekről, magáról a zenéről vagy saját magunknak a muzsikához való viszonyáról tudunk meg többet?

A zenéhez való viszonyunk mindig alakul. Ha azokra a művekre gondolok, amelyeket már évek óta énekelek, rá kell jönnöm, hogy igazából ezek is folyamatosan formálódnak. Soha nem adok elő valamit kétszer ugyanúgy. Magunknak is meg kell engednünk az átalakulást, hogy átadjuk magunkat a változás erejének – ez minden kreatív ember számára fontos. A folytonos ismétlés elveszti az érdekességét. Engem sem foglalkoztat különösebben az egykori produkciók újraalkotása, bár természetesen nagyra értékelem a historikus előadói gyakorlatot. Szükséges tisztában lennünk vele, milyen volt egy zenemű autentikus előadása, de én előadóként nem ezzel akarok foglalkozni.

230410_Barbara_Hannigan_007_c_Marco_Borggreve-165512.jpg

Barbara Hannigan (Fotó/Forrás: Marco Borggreve / Bartók Tavasz)

A műsoron szereplő műveket énekelte már historikus megközelítésben?

Igen, Hildegardot húsz-huszonöt éve éneklem, ahogy a tanulmányaimtól kezdve foglalkoztam régizenével is.

Más énektechnikát használ, amikor elektronikával dolgozik?

Ezen a koncerten hangosítással fogok énekelni, ami azért is szükséges, mert David az én hangomat is keverni, módosítani fogja. Nekem is be kell illeszkednem az elektronika keretei közé.

A hangosítás olyan akusztikai hatást kelt, mintha templomban lennék, úgyhogy szeretek így énekelni.

Sokkal jobban tudok játszani a hangszínemmel, a dinamikával, egészen finom és intim hatást lehet elérni.

Egyesek szerint a hangosítás nem illik jól a klasszikus énektechnikához, mert az énekesek hangja túl nagy.

Nem gondolnám, hogy így van. Egész karrierünk során dolgozunk azon, hogy igazán szép pianissimót szólaltassunk meg, úgyhogy nincs olyan, hogy valakinek túl nagy a hangja, tudni kell különböző dinamikai fokozatokat megszólaltatni.

A műsoron női zeneszerzők darabjai szerepelnek. Tapasztalt olyat a pályája során, hogy bizonyos zenei szakmákban, zeneszerzőként vagy karmesterként a nők nehezebben érvényesülnek?

Nem, ez a korszak már véget ért. Néha kapok meglepett kérdéseket a vezényléssel kapcsolatban, de a zenészek mindig azonnal elfogadnak. Inkább csak a lapokban olvasom néha, hogy ez elvileg probléma lehetne.

Szükségszerű lépés volt, ahogy a zenei látásszöge egyre tágabbá vált, hogy vezényelni is elkezdjen az éneklés mellett? Sőt, saját darabja is szerepel a programban.

Komponálni nem szoktam, ez csak egy apróság, ami az improvizációmból nőtt ki, míg végül lejegyeztük. Ami a vezénylést illeti, úgy fogalmaznék: vágytam arra, hogy még jobban elmélyülhessek a zene világában. Már tizenöt éve, hogy belekezdtem, és párhuzamosan foglalkozom vele az énekesi karrierem mellett.

Szerintem a karmesternek elsődlegesen az a feladata, hogy szolgálja a zenét.

Néha úgy lehetséges, hogy az ember segíti és irányítja a zenekart, máskor nagyobb szabadságot kell adni nekik– ez akár a darabon belül is változhat.

230410_Barbara_Hannigan_005_c_Marco_Borggreve-165512.jpg

Barbara Hannigan (Fotó/Forrás: Marco Borggreve / Bartók Tavasz)

Egyszer azt nyilatkozta a különféle előadói megközelítések kapcsán, hogy a muzsikusnak „zenévé kell válnia” a produkciója közben. Hogyan lehet zenévé válni?

A zenét nem interpretálni, hanem megtestesíteni kell. Szó szerint értve, tehát az előadó testében megy végbe a folyamat. Megpróbáljuk mélyen megérteni, amit a zeneszerző közölni akart, és eggyé válunk vele. Az interpretáció szó azt sugallja, hogy valamit hozzáadunk a muzsikához, de szerintem ez fölösleges. Sokkal inkább egyfajta lelki átlényegülés szükséges.

A közönségben él valamiféle bizalmatlanság a ritkán játszott, illetve az újabb művek iránt, így az elsősorban ezen a területen működő muzsikusok közül kevesen válnak igazán ismertté. Mit gondol, önnek, kortársspecialistaként hogyan sikerült ekkora sztárrá válnia?

Amikor a pályámat kezdtem, kis koncerttermekben, kevés számú közönségnek énekeltem.

De mindig is nagy elhivatottsággal közelítettem a zenéhez, és azt gondolom, egy idő után bizalom alakult ki a hallgatóság és köztem.

Ugyanezt éreztem az intézmények és a zenészek részéről is, az idők során egyre erősebben. Ennek az apránként, folyamatos munkával kiépített kapcsolatnak köszönhető, hogy ma már a legnagyobb helyeken énekelhetek kortárs zenét. Azt gondolom, bármilyen területtel is foglalkozik az ember, szükséges ez a fajta bizalmi kötelék mások felé. Közben pedig végig hű maradtam önmagamhoz, és azt adtam elő, ami iránt igazi szenvedélyt, elkötelezettséget érzek – ezt pedig szintén észreveszi a hallgatóság.

Úgy gondolja, ha az előadó ilyen hozzáállással lép színpadra, bármilyen zene utat találhat a közönséghez?

Ezt azért nem mondanám, hiszen én is csak azt a muzsikát tudom átadni, amit a magaménak érzek. Elég válogatós vagyok, nem szeretek minden fajta zenét – se a kortársban, se a régebbiek közül.

Muszáj valamilyen kapcsolódási pontot találnom a darabhoz, amit előadok, különben nem fog működni a produkció.

230410_Barbara_Hannigan_001_c_Marco_Borggreve-165512.jpg

Barbara Hannigan (Fotó/Forrás: Marco Borggreve / Bartók Tavasz)

Ha arra kérném, nevezzen meg egyetlen zeneszerzőt, aki a kedvence, kit mondana?

A múlt alkotói közül? Ligetit. Nem is lehet kérdés. Ő a legnagyobb.

Ezt magyarként igazán jólesik hallani. Ha jól tudom, egy másik nagy zeneszerzőnk is közel állt önhöz, közösségi oldalán ön is megemlékezett a nemrégiben elhunyt Eötvös Péterről.

Ó, igen. (elszomorodik a hangja) Néhány zenészkollégámmal beszélgettünk is róla a múlt héten.

A kedvessége maradt meg bennünk a legerősebben.

Karmesterként is nagyon figyelmes volt, törődött velünk, gondja volt arra is, mire van szükségünk a próba vagy az előadás során. Végtelenül jóindulatú és nagylelkű ember volt. Valóban szolgálta a zenét, és elképesztő alázattal közelített hozzá. 2001 óta ismertem őt, és amikor elkezdtem vezényelni, az első pillanattól kezdve számíthattam a tanácsaira. Örökre magammal viszem mindazt, amit kaptam tőle. Különleges helye van a szívemben.

Fejléckép: Barbara Hannigan (fotó/forrás: Marco Borggreve / Bartók Tavasz)

Nem mindennapi zenei bravúr egy Ligeti-műben

Kapcsolódó

Nem mindennapi zenei bravúr egy Ligeti-műben

A zenei életben nem teljesen szokatlan, hogy egy művész szólistaként és karmesterként is közreműködjön egy produkcióban, ám az a videó, amelyen Barbara Hannigan egyszerre énekli, játssza és vezényli Ligeti György virtuóz koncertszámát, a Mysteries of the Macabre-ot, így is egyedülálló élményt nyújt.

A látnok, a kurtizán és az énekesmadár

A látnok, a kurtizán és az énekesmadár

Az Electric Fields programjának középpontjában három olyan nő áll, akik bár jóval a női emancipáció megindulása előtt éltek, mégis megtalálták a módját, hogy kibontakoztassák alkotói képességeiket, és – nem utolsósorban – helyet biztosítsanak maguknak a zenetörténetben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Tánc

Abbahagyja a balettet, és búcsúzik a színpadtól Leblanc Gergely

A 31 éves balettművész az Operaház videójában beszélt arról, hogy elbúcsúzik a színpadtól, és a továbbiakban a háttérben fogja segíteni a Magyar Nemzeti Balett munkáját.
Klasszikus

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.
Klasszikus

Faültetéssel ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját Kobayashi Ken-Ichiro

Egy japán cseresznyefát ültetett el a MÁV Szimfonikus Zenekar székházának kertjében nemzetközi karrierje ötvenedik évfordulója alkalmából a világhírű karmester, Kobayashi Ken-Ichiro.
Jazz/World

Ha uralod a csöndet, a tiéd lehet – beszélgetés João Camarero brazil gitárművésszel

João Camarero rendkívül kellemes beszélgetőpartner és hihetetlenül kifinomult játékú előadóművész, akiből a világ legtermészetesebb módján árad a zene. A brazil gitárművésszel a budapesti fellépését megelőző napon beszélgettünk.
Vizuál

Enyedi Ildikó megkezdte új filmje, a Csendes barát forgatását

A németországi helyszínek felvétele után május 28-án Magyarországon folytatódik Enyedi Ildikó legújabb filmjének forgatása. A most készülő, szerzői alkotás érzelmes utazás az időn keresztül, némi humorral fűszerezve.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Faültetéssel ünnepelte pályafutásának ötvenedik évfordulóját Kobayashi Ken-Ichiro

Egy japán cseresznyefát ültetett el a MÁV Szimfonikus Zenekar székházának kertjében nemzetközi karrierje ötvenedik évfordulója alkalmából a világhírű karmester, Kobayashi Ken-Ichiro.
Klasszikus hír

Balázs Jánost, Harcsa Veronikát és Fischer Ivánt is elismerték az első alkalommal átadott Bartók Rádió Zenei Díjjal

A Bartók Rádió a tavalyi év kiemelkedő zenei teljesítményeinek elismeréseképpen először adta át díjait. A nagyszabású díjkiosztót a Bartók Rádió és a Duna május 25-én, az M5 kulturális csatorna május 26-án tűzi műsorra.
Klasszikus ajánló

Bach-estre készül Ránki Dezső és az Anima Musicae

A sűrű májusi koncertszezon igazi különlegességet tartogat még a hónap végére is: a Klukon Edit, Ránki Dezső és Ránki Fülöp által megálmodott Csönd-zsák koncertek 14. hangversenyén J. S. Bach négy zongoraversenye csendül fel az Anima Musicae Kamarazenekarral közösen.
Klasszikus hír

A világ egyik legkeresettebb szólistája, Augustin Hadelich tart mesterkurzust a Concerto Budapestnél

Elisabeth Leonskaja és Christian Tetzlaff után Augustin Hadelich hegedűművész, a Yale School of Music professzora tart ingyenesen látogatható mesterkurzust május 29-én a Concerto Budapest Páva utcai székházában.
Klasszikus gyász

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.