Klasszikus

A zenetanárnő, akinek a legnagyobb muzsikusok rebegtek hálát

2018.09.04. 13:40
Ajánlom
Phillip Glass, Quincy Jones, Aaron Copland, Igor Sztravinszkij, Astor Piazzolla, Daniel Barenboim, Yehudi Menuhin – csak néhány név Nadia Boulanger tanítványai közül.

Ami a zenepedagógia területét illeti – beleértve a zeneszerzést is – Nadia Boulanger a legbefolyásosabb személy, aki valaha élt”

- mondta róla Ned Rorem amerikai avantgárd zeneszerző. Ms. Boulanger megannyi, különböző zenei stílusban alkotó legendás zenészt inspirált élete során, emellett ő volt az első nő, aki jó néhány amerikai és európai szimfonikus zenekart is vezényelt, többek között a BBC Szimfonikus Zenekart, a Bostoni Szimfonikus Zenekart, a Hallét, vagy a New York-i Filharmonikusokat.

GettyImages-3139826-122711.jpg

Nadia Boulanger a Royal Philharmonic Society-t vezényli 1937-ben (Fotó/Forrás: Getty Images)

Pedig kapcsolata a zenével nem indult gördülékenyen. Zenész családba született: édesapja, Ernest Boulanger nagy tiszteletben álló zeneszerző és a párizsi konzervatórium professzora volt, orosz anyja, Raissa Myschetsky, figyelemre méltó énekes. Nadia szervezete és idegrendszere azonban kisgyermek korában nem reagált jól a zenére. “A legminimálisabb zenét sem bírtam elviselni. Majdhogynem beteg voltam tőle, ordítottam. Az emberek az utcán hallották, ahogy üvöltök kínomban” - mesélte a zenei környezet kihívásairól.

Ezek a megpróbáltatások öt éves korára tetőztek, amikor sürgősségi mentőt kellett hívni párizsi lakásukra, mert rohamot kapott a zenétől. Mindenki meglepetésére ekkor kapásból lenyomta a zongorán a sziréna által játszott hangnak megfelelő billentyűt.

A zenével szembeni ellenállása fokozatosan alábbhagyott, megszelídítette a zongorát, olyannyira, hogy 12 éves korára memorizálta Bach Das Wohltemperiertes Klavier című, négy és fél órás ciklusát. 1897-ben a Párizsi Konzervatórium növendéke lett, ahol zeneszerzést tanult. Négy évvel később La Sirène című kantátája második helyen végzett a Grande Prix de Rome zeneszerzőversenyen, amit elképesztő tehetséggel rendelkező, Lili húga egy másik évben, az első nőként meg is nyert. Az apa halála után az akkor tizenkét éves Nadia húga mentorává vált, és – mivel úgy gondolta, komponistaként nem terem számára babér – a tanításban találta meg hivatását. 

Boulanger olyan tanítványok után kutatott, akiknek nemcsak technikás és tehetséges zenészek, de karizmatikus, elsöprő személyiségek is voltak.

Igor_Stravinsky__Nadia_Boulanger_1937-121847.jpg

Sztravinszkij és Nadia Boulanger 1937-ben (Fotó/Forrás: Getty Images)

Hogy letesztelje a tanítványok zenei elhivatottságát, azt kérdezte tőlük: „Tudsz zene nélkül élni?”. Csak akkor folytatta a közös munkát, ha erre nemleges választ kapott. Azt vallotta, ha valakiben nincs meg ez a fajta belső kényszer, az úgy érezné magát zenészként, mint valaki, aki nem szerelemből házasodott. Otthona a zenészek Mekkája lett, igazi műhely. Minden szerda délután itt találkoztak egymással a tanítványai, köztük Sztravinszkij, Paul Valéry, Igor Markevich, Eliot Carter, Walter Piston és mások, akikkel minden héten egy Bach-kantátát tanulmányoztak, azt kutatva, mitől válik egy kompozíció felejthetetlenné. Nagyon közel ült tanítványaihoz, vezényelt és közben énekelt, és szükség esetén dallam közben megragadta a zongorista kezét.

Mindig is a »tolmácsol« kifejezést preferáltam az »előad« helyett. Ez azt jelenti, hogy a zenész elfeledteti a hallgatót a zeneszerzőről, az előadóról, önmagáról, mindenről - a mesterművet kivéve. Azt gondolom, a legnagyobb dicséret egy zenész számára az, ha láthatatlan közvetítővé válik”

- vallotta. Minden diákjával szemben könyörtelen fegyelmet, teljes figyelmet és művészi szigort várt el. „Soha nem lehetünk elég körültekintőek egy gyermek zenei nevelésénél. Ha az általános iskolai nevelést nézzük, a gyerekek megtanulják felismerni a színeket, értelmezni a szavakat, de nem ismerik ki magukat a hangok világában. A legtöbb ember nem hall, mivel a füleik soha nem voltak trenírozva. Zenészek között is rengetegen vannak, akik rosszul, vagy gyengén hallanak.”

Boulanger tudása, zenei emlékezete és érzékenysége még a legnagyobbakat is lenyűgözte. Leonard Bernstein 58 évesen találkozott vele először, saját bevallása szerint mégis úgy érezte magát mellette, mint egy 21 éves kezdő. Boulanger mindig is arra buzdította tanítványait, hogy keressék meg saját hangjukat és egyéniségüket. Amikor Astor Piazzola egy rossz pillanatában eldöntötte, hogy „klasszikus” zeneszerző lesz, és Boulangerhez fordult segítségért, ő arra figyelmeztette, maradjon meg a saját zenei világánál. „Én tangót játszom” - ismerte be ekkor Piazzola. „Ez az igazi Piazzola” - felelte Nadia.

GettyImages-133256630-122010.jpg

(B-J) Nadia Boulanger, Kodály Zoltán, Ursula Vaughan Williams költő, Arthur Bliss zeneszerző (Fotó/Forrás: Getty Images)

A tanári, mentori munkája mellett fellépő művészként is praktizált.

Karmesterként több tucat világpremier fűződik a nevéhez: Sztravinszkij, Aaron Copland, Monteverdi, Fauré és korán elhunyt húga műveit is vezényelte.

1935 után, miután édesanyja meghalt, intenzívebben kezdett turnézni; ő lett az első női a karmester, aki a Londoni Szimfonikusokat és a Royal Philharmonic Society-t is vezényelte. Sőt mi több, 1938-ban a Bostoni Szimfonikusokkal egy hosszabb amerikai turnét is levezényelt, valamint több mint 100 órát adott olyan nagy presztízsű intézményekben, mint a Harvard, a Radcliffe, a Wellesley és a cambridge-i Longy School of Music. A II. világháború fenyegetése elől visszamenekült Cambridge-be. A háború végéig rengeteget tanított, nagy hatást gyakorolva számos amerikai zeneszerzőre. A rengeteg díj mellett a század nagy zenészeinek csodálatát is elnyerte, ma pedig egyre többen ismerik fel jelentőségét a zene transzcendens jelentőségének tudatosításában. Tanítványai között találjuk Szőnyi Erzsébet Liszt Ferenc- és Erkel Ferenc-díjas magyar zeneszerzőt, karvezetőt, zenepedagógust is, aki a Párizsi Konzervatóriumban tanult tőle.

(forrás: interlude.hk)

A modern popzene nem lenne ilyen Sztravinszkij nélkül, és mondjuk is, miért

Kapcsolódó

A modern popzene nem lenne ilyen Sztravinszkij nélkül, és mondjuk is, miért

Ha szórakoztál már szintetizátorral, vagy hallottál popszámot az elmúlt harminc évből, akkor biztos találkoztál az orchestral hit elnevezésű hangmintával. De mi köze van ennek Sztravinszkijhoz?

Szőnyi Erzsébet kilencvenéves

Szőnyi Erzsébet kilencvenéves

Április 25-én lesz kilencvenéves Szőnyi Erzsébet Kossuth-díjas zenepedagógus, zeneszerző, karnagy, Kodály Zoltán tanítványa, a Kodály-módszer folytatója és terjesztője. Születésnapja alkalmából április 24-én ünnepi hangversenyt rendeznek műveiből a budapesti Zeneakadémián.

Anekdotázva emlékezünk Kodályra

Anekdotázva emlékezünk Kodályra

Talán nincs még egy zeneszerző, akiről annyi anekdota keringene, mint róla. Ötven éve hunyt el a mester, néhány kevésbé ismert történettel emlékezünk rá.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.
Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Tánc

Mi a hosszú élet titka? – Egy 100 éves balettmester válaszolt

Henry Danton korát meghazudtoló szellemi-fizikai állapotban van, amit mi sem bizonyít jobban, minthogy a mai napig balettot oktat, a tanulók pedig isszák a szavait, lesik a mozdulatait.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Nagy zeneszerzők szerelmi életéről szól Bősze Ádám új előadássorozata

Nem a komolyzenét akarja népszerűsíteni, célja csupán, hogy érdekes legyen. Új előadássorozatában a női szemszögre különös figyelmet fordítva beszél nagy zeneszerzők nagy szerelmeiről Bősze Ádám.
Klasszikus kortárs zene

Kurtág operája a negyedik a legjobb 21. századi művek listáján – a Guardian szerint

Habár úgy tűnt, soha nem készül el, végül Kurtág életművének eklatáns darabja lett A játszma vége – írja a Guardian. A tekintélyes brit lap összeszedte a 21. század legjobb kortárs klasszikus zenei alkotásait. Íme a lista.
Klasszikus kritika

À la française – ilyen volt a Pannon Filharmonikusok koncertje

„Finom és választékos” – ezt írja a Pannon Filharmonikusok szeptember 12-i műsoráról kritikusunk. A Kodály Központban Ravel, Debussy és Martin művei szólaltak meg.
Klasszikus videó

Szivárványos zászlóval ért véget a BBC Proms

58 nap, 85 koncert, 191 karmester, 83 zenekar és együttes: szeptember 14-én zárt Nagy-Britannia legnagyobb klasszikus zenei fesztiválja, a BBC Proms.
Klasszikus hír

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.