Klasszikus

A zongora nagyasszonya, a karmesterek rémálma: Fischer Annie

2020.04.10. 17:25
Ajánlom
Huszonöt éve hunyt el Fischer Annie, egy korszak meghatározó zongoraművésze, akinek dicsőség volt lapozni, és aki soha nem játszott el darabot kétszer ugyanúgy.

1914. július 5-én született Budapesten. Csodagyerekként indult, szülei legnagyobb csodálkozására lejátszotta a szomszédban lakó zenetanár óráiról áthallatszó darabokat. Első nyilvános koncertjén nyolcévesen Beethoven C-dúr zongoraversenyét, 11 évesen már Zürichben Mozart és Schumann műveit adta elő. A Zeneakadémiára korengedménnyel vették fel, itt évfolyamtársa volt a nála két évvel idősebb Solti György zongoraművész és karmester, tanulmányait Székely Arnold, majd Dohnányi Ernő irányítása alatt folytatta. A neves zenekritikus, Tóth Aladár 1929-ben „kis zongorazseninek” nevezte, a következő évben, alig 16 évesen bekerült a Zenei Lexikonba.

1933-ban nem kis viharok közepette legfiatalabb versenyzőként megnyerte az I. Nemzetközi Liszt-zongoraversenyt. Tehetségét senki sem vitatta, a sajtó közvetve Dohnányi Ernőt támadta, aki a zsűri elnöke, egyben Fischer Annie tanára is volt. Ezután egymás után kapta a meghívásokat, keresett koncertzongorista lett Európa-szerte.

1937-ben férjhez ment a nála 16 évvel idősebb Tóth Aladárhoz, aki ezt követően már nem írt róla, de meghatározó szerepet játszott zenei fejlődésében.

A házaspár a második világháború idején Svédországba emigrált, Fischer Annie 1946-ban Bach d-moll zongoraversenyével tért vissza a hazai közönség elé.

Fischer Annie és Tóth Aladár

Fischer Annie és Tóth Aladár

Magyarország „utazó zenei nagyköveteként” a legrangosabb fesztiválok vendége volt, a legnagyobb karmesterekkel lépett fel. Többször dolgozott együtt Otto Klempererrel, aki 1947-től 1950-ig - az akkor az Operaház igazgatói posztját betöltő Tóth Aladár meghívására – a budapesti Operaházban vezényelt, s akivel később Beethoven összes zongoraversenyét előadták a londoni Royal Festival Hallban.

A művészházaspár szabadideje nagy részét Balatonaligán töltötte, a világ számos országában megfordult Fischer Annie azt nyilatkozta, a balatoni naplemente látványát nem cserélné el semmire. Bár nem szerette, ha gyakorlását hallgatták, nagy dicsőség volt, ha egy-egy helyi kisgyereknek megengedte, hogy új darab tanulásakor lapozzon neki.

Nyaralójuk „szellemi központ” volt, megfordult itt Kodály Zoltán, Solti György, a hegedűművész Végh Sándor, az énekesnő Elisabeth Schwarzkopf is.

Fischer Annie hét évtizeden át, szinte haláláig koncertezett, még nyolcvanévesen is fellépett Angliában és Japánban, utoljára 1994-ben Szolnokon, a Liszt Ferenc Kamarazenekarral játszott. Szívesen adott elő fiataloknak és vidéken is, mindegy volt számára, hogy kis teremben vagy elegáns koncertteremben hallgatják játékát. Ő volt az első művész Magyarországon, aki egyetlen fellépésén három versenyművet is bemutatott. Példaképe Bartók Béla volt, Szvjatoszlav Richterrel kölcsönösen nagyra becsülték egymást, egyik legjobb barátja a világtalan zongoraművész Ungár Imre volt. Hivatalosan soha nem tanított, de számos ifjú tehetség indulását segítette tanácsaival. A fiatalabb nemzedék tagjai közül a kezdetektől bátorította Vásáry Tamást, Frankl Pétert, Schiff Andrást, Failoni Donatellát, Prunyi Ilonát, Hauser Adrienne-t, Kocsis Zoltánt, Csoba Tündét és Varga Csillát (utóbbiak magánnövendékei voltak).

Így nyaraltak a magyar művészek (1930-1975)

Fischer Annie zongoraművész ehhez képest igen csendesen töltötte a nyarat 1963-ban csónakázással... (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

Egész életében keveset aludt, szívesen rádiózott és tévézett, szerette a keresztrejtvényeket és a kártyajátékot, olvasni leginkább az orosz klasszikusokat olvasta. Szenvedélyes dohányos volt, visszaemlékezések szerint koncertjein már a taps alatt meg kellett a függönyök mögött cigarettáját gyújtani, s amint lejött a színpadról, azonnal beleszippantott.

Elegánsan, mégis szerényen öltözködött. Interjút ritkán adott, mert úgy gondolta, hogy játékával elmondja, amit akar.

Előadásaiban nagy szerepe volt az ösztönösségnek, kétszer sosem játszott el ugyanúgy egy darabot. Érzelmekben gazdag, külsőségektől mentes játéka ha kellett simogatóan lágy, ha kellett acélosan kemény volt. Vásáry Tamás elmondása szerint a „karmesterek rémálma” volt, mert szabadon, szuverén módon játszott. Művészetét viszonylag kevés hanglemez őrzi, mert nem szerette a stúdiók zárt világát, saját felvételeivel ritkán volt elégedett. Egyaránt otthon volt a bécsi klasszikusok és a romantikusok világában. Bartók harmadik zongoraversenyét az ő interpretálásában ma is zsinórmértéknek tekintik.

Három alkalommal (1949, 1955, 1965) kapott Kossuth-díjat, 1952-ben kiváló művész címmel tüntették ki. 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal kitüntetésben részesült, 1997-ben posztumusz Magyar Örökség címet kapott.

Kocsis Zoltán, Fischer Annie és Szvatoszlav Richter

Kocsis Zoltán, Fischer Annie és Szvatoszlav Richter (Fotó/Forrás: Fejér Gábor)

A Szvjatoszlav Richter által a „zongora nagyasszonyának” nevezett Fischer Annie 81 éves korában, 1995. április 10-én halt meg Budapesten, a legenda szerint Bach János passiójának hallgatása közben. Nevével 1998-ban ösztöndíjat alapítottak a fiatal zenei tehetségek számára, születésnapján Óbudán rendszeresen szerveznek emlékkoncertet. Születése centenáriumán a Zeneakadémián koncertsorozatot, korábban nem látható fotográfiákat és dokumentumokat is tartalmazó kiállítást rendeztek, a Magyar Posta alkalmi bélyeget bocsátott ki. 2014 óta az ő nevét viseli a XIII. kerületi zeneiskola, egykori Szent István parki lakóháza falán nevét emléktábla őrzi.

Nők a zenében

Ha végigtekintünk az európai zenetörténeten, alig találunk női neveket. Hildegard von Bingen, Clara Schumann, Fanny Mendelssohn és Ethel Smyth üdítő kivételek, de respektjük elmarad a nagyokétól: sok esetben azért, mert férfiárnyékba kerültek. A jazzben sem jobb a helyzet: Mary Lou Williams vagy Esperanza Spalding inkább kakukktojás, pedig milyen jó, hogy vannak.

Erre a hiányra szeretne rávilágítani március 8-án, a Nemzetközi Nőnapon indult sorozatunk.

A sorozat további részeit itt érheti el!

Legnépszerűbb

Vizuál

75 éve halt meg Csortos Gyula - PORTRÉ

Hetvenöt éve, 1945. augusztus 1-jén halt meg Csortos Gyula, a két világháború közötti korszak egyik legkedveltebb magyar színésze, a Hyppolit, a lakáj című film főszereplője. 
Színház

Felmondások és tiltakozás az SZFE-n Vidnyánszky Attila kinevezése miatt

Zsámbéki Gábor rendező 41 év tanítás után hagyja ott az Egyetemet, és követi példáját Gáspár Máté megbízott intézetvezető is, aki lemondásával az SZFE modellváltásának elve és gyakorlati megvalósítása ellen is tiltakozik. Mindez azután, hogy a minisztérium bejelentette: Vidnyánszky Attila vezetheti az Egyetemet fenntartó alapítvány kuratóriumát.
Vizuál

Herceg a vasfüggöny mögül – Róna Viktor kiállítás

A Petőfi Irodalmi Múzeum – Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet új időszaki kiállítását Róna Viktor balettművésznek szenteli.
Zenés színház

Először vezényel női karmester a Salzburgi Ünnepi Játékokon

A világ legnagyobb komolyzenei fesztiváljának, az idén százéves Salzburgi Ünnepi Játékok programsorozatának szervezői a koronavírus-járvány árnyékában számos biztonsági intézkedést rendeltek el a fellépők és a nézők egészségének megóvása érdekében.
Színház

Egy klasszikus és kortárs színházi társulat élete és hirtelen halála

Molière, Bulgakov, Szophoklész, Shakespeare művei, a szereplők improvizációi alapján készül és a jelen történéseire reflektál a Szentendrei Teátrum ősbemutatója, a Függöny. A rendező, Sardar Tagirovsky, arról is beszélt, hogy ami Molière korában történt, és ami most történik, aközött nincs nagy különbség.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Leon Fleisher, az évtizedeken át csak bal kezével játszó amerikai zongorista

Elhunyt 92 éves korában Leon Fleisher világhírű amerikai zongorista, aki egy betegség miatt évtizedeken át csupán bal kézzel játszott. A zenész rákbetegségben halt meg vasárnap - írja a bbc.com.
Klasszikus ajánló

Megvan az idei Kaposfest teljes programja

Augusztus 16–19. között megújult arculattal érkezik a 11. Kaposfest – Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál Várdai István és Baráti Kristóf művészeti vezetésével. Az idei esemény időtartamában ugyan rövidebb, de annál színesebb lesz.
Klasszikus portré

Kortársai zenészként és orgonaszakértőként ismerték

Bárki viheti annyira mint ő, ha kitartóan gyakorol - vélekedett minden idők egyik legnagyobb zenei lángelméje. 1750. július 28-án halt meg Johann Sebastian Bach, aki más jelölt hiányában kapta csak meg a Tamás-templombeli állást.
Klasszikus hír

Ide hallgasson! – Új, miniatűr zeneművet írt Kurtág György

A 94 éves mester is csatlakozott Fekete-Kovács Kornél kezdeményezéséhez, és egy miniatűr elektronikus kompozíciót alkotott egy meglévő témára.
Klasszikus hír

Biatorbágy városának zenekara lett az Erkel Ferenc Kamarazenekar

A harmincöt éves együttes a jövőben a „Biatorbágy Hangja” címet viseli, és végre otthonra lelt a Pest megyei városban.