Vannak született pedagógusok, akik ösztönösen tudják, hogyan szóljanak gyerekekhez. Annak tartja magát?
Amikor öt évesen az első zeneórámról hazamentem, azt mondtam, én zongoratanárnéni leszek.
Csak nem?
A Ha én cica volnék-ot játszottam, és úgy döntöttem, hogy gyerekeket szeretnék tanítani. Emellett nagy ajándék, hogy – mostanában főleg kamaraformációkban – magam színpadra is állhatok.
Váray Zsófia (Fotó/Forrás: Oláh Gergely Máté / Klassz a pARTon!)
Tavaly márciusban kezdett sorozatba a YouTube-on „Online zongoraórák Zsófival” címmel. A maga műfajában rendkívül népszerű lett, mindegyik epizód több ezer megtekintést ért meg. Izgult azon, hogy célba érnek ezek a videók?
Amikor bezártak az iskolák és a zeneiskolák, szerettem volna abban a nehéz helyzetben küldeni valami tizenöt tanítványomnak. A videókat tehát nem a nagyközönségnek szántam, csak az én osztályomnak. Férjemmel, Péterrel [Váray Péter, az Anima Musicae Kamarazenekar tagja – a szerk.] pár nap alatt összeraktuk az első részt, aztán egyre magasabbra tettük a lécet, zenetörténeti adalékokkal gazdagítottuk az anyagot. Az órákat kisfiammal, Domival forgattuk, aki nagyon ügyes a zongoránál. Szerettük volna, ha a gyerekek virtuális utazásra indulnak a filmek segítségével, amelyekben annyi munka volt, hogy végül nem állhattuk meg, hogy ne osszuk meg másokkal is.
Milyen visszajelzések érkeztek?
Nagyon jól fogadták őket! De az is kiderült, hogy ezek egyfajta kiegészítő anyagként működnek, és a személyes oktatást – a személyes kapcsolatot – nem helyettesítik. Az viszont biztos, hogy ha valaki épp azzal a darabbal foglalkozik otthon, amivel mi is a videóban, sok mindent megtanulhat a zeneszerzőről, a korról, és hogy mire érdemes figyelni. A Chopinnel foglalkozó két epizóddal neveztünk egy online segédanyagokat kereső pályázatra. A két, egyenként félórás videó már nem is csak zongoraóra, inkább ismeretterjesztő film lett, olyan sok zenetörténeti érdekességet és tudnivalót tartalmaz.
A MOL idén Mester M-díjjal ismerte el a munkáját. Mit díjaztak, hogyan szólt a méltatás?
Azt hiszem, leginkább azt, ahogy megpróbáltunk alkalmazkodni a körülményekhez. Az online tanítás nagyon nehéz kihívás volt minden zeneiskola tanárnak. A Skype-on keresztül nincs olyan hangminőség, de ez a legkevesebb.
Hiányzott az érintés, a személyes jelenlét. A kisgyerekeknek meg kell fogni a kezét, közelről kell megmutatni a fogásokat a zongoránál, mindeközben fenn kell tartani a motivációt! Sok pedagógus úgy érezte, kifogyott az ötletekből, talán ilyenkor segíthettek a mi filmjeink
Két fia van, Domi és Dani, akikkel idén a Klassz a pARTon! fesztiválon a gyulakeszi Csigó malomban négykezest is játszott. Őket is Ön tanítja zenélni?
Nem! Úgy döntöttünk, maradok anyuka. Egy nagyon kedves gödöllői zenetanárnő, Telek Zsuzsanna foglalkozik velük. De az igaz, hogy most, a karanténidőszakban nagyobb szerep jutott nekem.
Váray Dániel (7 éves) élete első nyilvános fellépése. Négykezes édesanyjával, Váray -Major Zsófia zongoraművésszel (Fotó/Forrás: Oláh Gergely Máté / Klassz a pARTon!)
Hány évesek?
A kisebbik, Dani most lett hét éves, fúvós szeretne lenni, a nagyobbik, Domi tíz lesz, és a zeneszerzés érdekli, 2018-ban egy Szokolay Sándor emlékére rendezett zeneszerzés-versenyen első díjat nyert.
Ha néhány szóban össze kell foglalnia, hogy mi szükséges egy emberben ahhoz, hogy jó zenepedagógus legyen, mit válaszol?
A legfontosabb, hogy a belső motivációt felébresszük a gyerekekben. Mert ha valaki nagyon érdeklődik, akkor előbb-utóbb megtalálja a módját, hogy szépet és jót hozzon létre. Szükséges ehhez, hogy a tanáron látszódjék, hogy zenélni nagyon jó dolog, ha lehetősége van rá, színpadon is megmutassa, mennyire. Legyen a pedagógus kreatív és alkalmazkodó, hiszen minden gyerekhez máshogy kell közelíteni. Nem csak lelkileg igaz ez, hanem testileg is, hiszen minden gyerek fizikuma eltérő.
Adja át a zene szeretetét, nyissa meg a fantáziájukat, a képzeletüket. A zongoratanítás életre szóló mesterség, száz éves koráig tanulja az ember. Én úgy érzem, az út elején járok, még mindig sokat tanulok gödöllői kollégáimtól és a gyerekektől is.
A MOL Alapítvány a klasszikus zene szolgálatában
Az előző évekhez hasonlóan Klassz a pARTon! fesztiválon a MOL Alapítvány több támogatottja is fellép. Augusztus 9-én 20 órakor a keszthelyi Helikon Kastélymúzeumban (Festetics-kastély) Radnóti Róza és Dolfin Balázs ad koncertet.
Augusztus 11-én 15 órától ugyanott Cimbora Zeneliget gyerekműsort hallhat a közönség. 18 órától a Váray-család ad koncertet Mozartok műveiből.
Augusztus 12-én 20 órától a Holló-család, Szabó Judit gordonkaművész, az Amadinda Ütőegyüttesből ismert Holló Aurél és fia, Holló Mátyás ütőhangszeres művész ad koncertet a keszthelyi Zenepavilonban. A műsorban átiratok, klasszikus és világzenei művek is elhangoznak, és olyan ütőhangszereket lehet látni és hallani, mint a marimba, a kolomp, a konga, a bongó, a tomtom, a kínai gong és különböző dobok. A tizenkilenc éves Mátyást, aki szeptembertől a Zürichi Művészeti Egyetemen folytatja tanulmányait, egy éven át támogatta a MOL Alapítvány, az ösztöndíjat versenyek nevezési díjára, hangszervásárlásra fordíthatta. „Olyan koncertet hallhat a közönség, amely egyaránt felmutatja a komoly- és könnyűzene műfajait. Azt hiszem, mindenkinek tetszeni fog, aki eljön” - ígéri a fiatal művész.
A Klassz a pARTon! fesztivál minden koncertje ingyenes. A programokról a fesztivál holnapján lehet tájékozódni.
A rendezvény főtámogatója a Szerencsejáték Zrt. Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, Filharmónia Magyarország – Emberi Erőforrások Minisztériuma, MOL Alapítvány
Szerencsejáték Zrt.
Támogatott tartalom.
hírlevél
