Klasszikus

A zongorista magányossága

2006.04.14. 00:00
Ajánlom
Csalog Gábor koncertjein gyakran csak aprócska lámpa világítja meg a zongora kottatartóját, a terem félhomályba burkolózik, ezért is zavart eleinte, hogy az április 11-i koncerten az MTA kissé ellenszenves díszterme teljes fényárban pompázott.

Aztán amint elkezdte játszani a Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen Galina Usztvolszkaja 1986-ban írt 5. szonátáját, egyszerre megértettem: ezen a koncerten aligha lesz jelentősége a fényviszonyoknak. Mert a Sosztakovicsnál tanult, Szentpéterváron ma is remete módjára élő Usztvolszkaja zenéje elementáris erővel szippant magába mindent, az MTA díszterméből egy pillanat alatt tűnt el a fény, és a helyén nem maradt semmi, csak a végtelen emberi magány.

Lehengerlő zenei gesztusok, sokszoros fortissimók és pianissimók, egymással végletesen szembeállított regiszterek és a köztük tátongó üresség, monotonon ismétlődő harangszerű akkordok, és egy makacsul visz-sza és visszatérő cisz-hang, melyben a világ minden borzalma benne van - ez Usztvolszkaja 5. szonátája. És Csalog Gáborban nincs kímélet, hajthatatlanul viszi előre a hallgatót, miközben tudjuk, hogy itt valójában nincs előre és nincs hátra, csak a gyász van és a társtalan cisz-hang, és az előadás intenzitása lassan már nemcsak a fénytől fosztja meg az embert, de a levegőtől is, amikor egyszerre véget ér a mű.

De fellélegezni ekkor sincs okunk, mert elkezdődik Mozart a-moll szonátája (K. 310), és itt Mozart ugyanarról beszél, amiről Usztvolszkaja, a forma talán rendezettebb, de amiről szó van, nem kevésbé megrázó. Csalog Gábor csodálatos, már-már rapszodikus szabadsággal kezeli az időt, a nyitótétel izgatottsága ettől szinte a végletekig fokozódik, és ez a fojtott remegés a zárótételben is megmarad. A lassútétel sikerült talán a legkevésbé: ebben az előadásban ez a zene "csak" szép volt, de nem szakadt le az ég a középrész borzalmától. De ekkor következett Mozart legmegrázóbb zenéinek egyike, a ritkán játszott h-moll adagio (K. 540), ez a magányosan maradt szonátatétel, amelynek már az első három hangja sírásközeli állapotba sodorja az embert.

Nehezen tudtam bármit is kezdeni a koncert második felében megszólaló monumentális Beethoven-szonátával, a Hammerklavierral (B-dúr, op. 106), amely Csalog kezében pszichiátriai esettanulmánnyá változott. A hallatlanul masszívan megépített nyitótétel feszült lett és darabos, a zárótétel irgalmatlan tempóját pedig egész egyszerűen nem értettem - egy kilátástalan küzdelem fültanúi lehettünk, de ennek a küzdelemnek a lenyűgöző virtuozitással játszó Csalog csak eszköze volt, valójában Beethoven harcolt önmagával. És ebben az olvasatban a Hammerklavier-szonáta is a magányról szólt, arról a szellemi teljesítményről, amely egy egyszerű halandó számára már követhetetlen - arról, amikor Beethovent már csak Csalog Gábor érti.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Jogsértő lett volna a félév semmissé tétele, de segít Vidnyánszkynak az éj leple alatt kiadott kormányrendelet

Hiába állítják az SZFE hallgatói, hogy az egyeztetés nélkül kinevezett kuratóriumnak nem áll jogában felfüggeszteni az oktatást, Vidnyánszkyék könnyedén megtehetik ezt a kormány friss rendeletének segítségével.
Színház

Csak akkor tanítanak, ha orvoslatot kap az egyetem autonómiája

Nem az egyetem hivatalos honlapján, hanem a Független Szabad Egyetem közösségi oldalon tették közzé az SZFE tanárai, kik indítanának osztályt a következő tanévben.
Jazz/World

Az LGT legjobb számai „csíkosítva” – Itt a Csík Zenekar új lemeze

A Locomotiv GT előtt tiszteleg A dal a miénk című új lemezével a Csík Zenekar. A rockszámok népzenei ihletésű átdolgozásairól is ismert együttes friss albumán közreműködött Presser Gábor, Karácsony János és Kovács Kati.
Plusz

Az adventi időszakban minden nap új tartalommal ajándékozza meg közönségét a Müpa

December 1. és 24. között mindennap egy-egy bármikor elérhető digitális tartalommal – podcasttel, playlisttel vagy koncertvideóval – ajándékozza meg közönségét a Müpa.
Jazz/World

Azt követik, amit Debussy követett – Páros interjú Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával

Egy hárfaművész, egy jazzénekes és elektronikus művész – nem szokványos felállás Debussy zenéjéhez. Új lemezük apropóján Harcsa Veronikával és Razvaljajeva Anasztáziával beszélgettünk. Mit tanultak egymástól, mennyiben járnak különböző és párhuzamos ösvényeken?

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus online közvetítés

Online koncertek a Filharmónia Magyarországtól

A 17 éves zongorista Bach, Beethoven és Schumann műveit adja elő a pécsi Kodály Központban. A Filharmónia Magyarország közvetítéseit ajánljuk.
Klasszikus hír

Japán zeneszerző nyerte idén a Zeneakadémia Bartók Világversenyét

Sinszuke Okamoto nyerte el idén a komponistáknak meghirdetett Bartók Világverseny első díját. A győztes mű szerepel majd a 2021-es, vonósnégyes formációknak szóló megmérettetésen is.
Klasszikus gyász

Elhunyt Terényi Ede erdélyi magyar zeneszerző

Elhunyt 85 éves korában Terényi Ede Erkel Ferenc-díjas romániai magyar zeneszerző, zenetudós, aki az egyik legjátszottabb alkotónak számít az erdélyi magyar zeneszerzők között.
Klasszikus Live

Egy nap Beethovennel – Élő közvetítés a Concerto Budapesttel

Beethoven születésének 250. évfordulója alkalmából a zeneszerző művei szólalnak meg a Concerto Budapest előadásában szombaton a Zeneakadémián, a három hangversenyt online követheti a közönség.
Klasszikus hír

Átadták a Junior Prima Díjakat zeneművészet kategóriában

Idén is tíz fiatal tehetség vehette át a Junior Prima Díjat zeneművészet kategóriában csütörtökön, a járvány miatt online közvetített díjátadón.