Klasszikus

A zongorista magányossága

2006.04.14. 00:00
Ajánlom
Csalog Gábor koncertjein gyakran csak aprócska lámpa világítja meg a zongora kottatartóját, a terem félhomályba burkolózik, ezért is zavart eleinte, hogy az április 11-i koncerten az MTA kissé ellenszenves díszterme teljes fényárban pompázott.

Aztán amint elkezdte játszani a Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen Galina Usztvolszkaja 1986-ban írt 5. szonátáját, egyszerre megértettem: ezen a koncerten aligha lesz jelentősége a fényviszonyoknak. Mert a Sosztakovicsnál tanult, Szentpéterváron ma is remete módjára élő Usztvolszkaja zenéje elementáris erővel szippant magába mindent, az MTA díszterméből egy pillanat alatt tűnt el a fény, és a helyén nem maradt semmi, csak a végtelen emberi magány.

Lehengerlő zenei gesztusok, sokszoros fortissimók és pianissimók, egymással végletesen szembeállított regiszterek és a köztük tátongó üresség, monotonon ismétlődő harangszerű akkordok, és egy makacsul visz-sza és visszatérő cisz-hang, melyben a világ minden borzalma benne van - ez Usztvolszkaja 5. szonátája. És Csalog Gáborban nincs kímélet, hajthatatlanul viszi előre a hallgatót, miközben tudjuk, hogy itt valójában nincs előre és nincs hátra, csak a gyász van és a társtalan cisz-hang, és az előadás intenzitása lassan már nemcsak a fénytől fosztja meg az embert, de a levegőtől is, amikor egyszerre véget ér a mű.

De fellélegezni ekkor sincs okunk, mert elkezdődik Mozart a-moll szonátája (K. 310), és itt Mozart ugyanarról beszél, amiről Usztvolszkaja, a forma talán rendezettebb, de amiről szó van, nem kevésbé megrázó. Csalog Gábor csodálatos, már-már rapszodikus szabadsággal kezeli az időt, a nyitótétel izgatottsága ettől szinte a végletekig fokozódik, és ez a fojtott remegés a zárótételben is megmarad. A lassútétel sikerült talán a legkevésbé: ebben az előadásban ez a zene "csak" szép volt, de nem szakadt le az ég a középrész borzalmától. De ekkor következett Mozart legmegrázóbb zenéinek egyike, a ritkán játszott h-moll adagio (K. 540), ez a magányosan maradt szonátatétel, amelynek már az első három hangja sírásközeli állapotba sodorja az embert.

Nehezen tudtam bármit is kezdeni a koncert második felében megszólaló monumentális Beethoven-szonátával, a Hammerklavierral (B-dúr, op. 106), amely Csalog kezében pszichiátriai esettanulmánnyá változott. A hallatlanul masszívan megépített nyitótétel feszült lett és darabos, a zárótétel irgalmatlan tempóját pedig egész egyszerűen nem értettem - egy kilátástalan küzdelem fültanúi lehettünk, de ennek a küzdelemnek a lenyűgöző virtuozitással játszó Csalog csak eszköze volt, valójában Beethoven harcolt önmagával. És ebben az olvasatban a Hammerklavier-szonáta is a magányról szólt, arról a szellemi teljesítményről, amely egy egyszerű halandó számára már követhetetlen - arról, amikor Beethovent már csak Csalog Gábor érti.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

Elhunyt Fenyves Márk mozdulatművész

A táncos-koreográfus, a magyar mozdulatművészet jelenkori képviselőinek egyike 45 évesen tragikusan fiatalon távozott. Úttörő munkásságával és az Orkesztika Alapítvánnyal élő örökséget hagyott maga után.
Könyv

„Az irodalmi életrajzok poposítása tudatos volt, a reflektorfénybe kerülés nem” – Interjú Nyáry Krisztiánnal

A virtuális és a valódi közösségi terekről, a papíralapú könyv mai napig tartó létjogosultságáról és az egy éve nyitott Magvető Caféról is kérdeztük a KULT50 magazin hasábjain Nyáry Krisztiánt, a Líra kreatív igazgatóját.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Színház

„Egy fantasztikus korszaknak bukkantam a nyomára” – interjú Szikora Jánossal

Idén már hatodik alaklommal rendezi meg a Koronázási Szertartásjátékot a Vörösmarty Színház igazgatója. Az augusztus 18-i bemutató apropóján Szikora János beszélt a kezdetekről, az idei év újdonságairól és a darab nemzeti öntudatformáló szerepéről.
Vizuál

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus cselló

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.
Klasszikus hírek

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Klasszikus jótékonyság

Érdi Tamás látássérültek javára koncertezik a Zeneakadémián

Harminc éves a „Szól a szív” Alapítvány, amely számos alkalommal segítette a Vakok Iskoláját, amelynek Érdi Tamás egykor tanulója volt. Szeptember 18-án jótékonysági koncertet rendeznek a Zeneakadémián, nem drága a belépőjegy, de jó célt szolgál.
Klasszikus magazin

Így telt Vásáry Tamás 85. születésnapja

A torta egy zongorát mintázott, számtalan zenerajongó köszöntötte, este pedig a Fővárosi Nagycirkusz is meglátogatta. Vásáry Tamás augusztus 11-én ünnepelte a 85. születésnapját.
Klasszikus kotta

Ez a francia zenekar iPad-re cseréli a nyomtatott kottákat

Az Orchestre National d’Île-de-France a következő évadtól elfelejtheti a nyomtatott kottákat, 120 muzsikusuk ugyanis iPad-eket kap. De nem ők az egyetlen zenekar, akik lépést tartanak a technológiával.