Klasszikus

A zseni, aki semmit sem félt kimondani

2017.11.06. 18:19
Ajánlom
Sokak számára ismerős lehet annak az izgalommal vegyes kíváncsiságnak az érzése, amellyel egy Kocsis-interjú olvasásához fog neki az ember: szinte mindig biztosra lehetett venni, hogy legalább egy gondolattal találkozunk, amelyen még sokáig fogunk rágódni, vagy ami sokakat megbotránkoztat.

Cikkünkben Kocsis Zoltán megnyilatkozásai közül gyűjtöttünk össze néhányat, amelyek valamilyen oknál fogva emlékezetesek. A válogatás kifejezetten szubjektív, célja semmiképpen sem egy átfogó kép alkotása a zseniális művész személyiségéről, inkább néhány apró ablakon keresztül való bepillantás gondolataiba.

„Azért kíváncsiak, hogy fikázzanak”

Mi mással is kezdhetnénk, mint legutolsó interjújával, amelyet a Népszabadság újságírója, Csepelyi Adrienn készített. A 2016 júniusában megjelent írás rögtön betegsége cáfolásával kezdődik:

Annyira vagyok beteg, amennyire a munkabírásomon látszik. Tehát semennyire.

Voltak betegségeim mostanában, ilyen szövődmény, olyan szövődmény... De nem kell ezzel foglalkozni. Nyugodjon meg, majd én jelentkezem, ha igazán beteg vagyok." Később szóba kerülnek bírálói, politika és zene kapcsolata, globalizáció és a menekültkérdés is. Az interjú címéül szolgáló mondatot Kocsis arra a kérdésre válaszolja, mit gondol, miért kíváncsiak a véleményére. Az interjú egyik legmeglepőbb, ugyanakkor magától is értetődő mondata így hangzik:

nagyon szeretek alkalmazkodni, az enyémtől eltérő gondolatokkal találkozni.

Kocsis Zoltán - részlet a Kocsis – Intim megvilágításban című filmből

Kocsis Zoltán - részlet a Kocsis – Intim megvilágításban című filmből (Fotó/Forrás: MMA)

„Ennyit a halálomról”

Szintén Csepelyi Adrienn beszélgetett 2013-ban Kocsissal a Zeneakadémia rekonstrukciója utáni újranyitása kapcsán. Első találkozása a zene palotájával sokaknak juttathatta eszébe saját élményeit: „Számomra mindig is a Zeneakadémia marad a zene szent csarnoka.

Amikor először beléptem az aulába, úgy hétéves koromban, azt éreztem, hogy már akkor többet tudok, mint egy perccel azelőtt.

Csodáltam a jugendstil díszítményeket, a gyönyörű ablakokat! Járt a szemem, mint az asztalfiók.” Az Indexnek adott interjúban mesél arról az egy évvel korábbi koncertről is, amelyen – szavaival élve – olyan erőt adott egy akkordba, hogy hosszabb ideig nem kapott levegőt. A cikkből megtudjuk, hogy szereti a focit, főzést és favágást. Előkerül az interjúban egy ritka fiatalkori felvétel is, amelynek érdekes történetére is fény derül.

„Hiszek a jó zenei munkásokban”

1997-ben nevezték ki Kocsis Zoltánt a Nemzeti Filharmonikus Zenekar művészeti vezetőjévé, amely posztot haláláig betöltött. A zenei közéletben vállalt új szerepéről J. Győri László készített interjút a Muzsikába. Nem túlzás azt állítani, hogy ez az esemény a magyarországi koncertéletet alapjaiban változtatta meg. A zenekar vezetésével kapcsolatos elképzelései a következőképpen hangzottak:

A kérdésre, hogy rá fogom-e nyomni az együttesre az egyéniségem bélyegét, azt mondom, hogy igen. Ez a kulcsa mindennek.

Kocsis Zoltán

Kocsis Zoltán (Fotó/Forrás: Pályi Zsófia / Müpa)

Beszél a zenekar megreformálásáról is, így elmondja, mindenképpen szükségesnek találja a magyar zenekarokra jellemző „dzsentroid mentalitás” felszámolását, illetve hogy az angol modell áll hozzá a legközelebb. Sokatmondó – főként a zenekar ragyogó pályafutásának ismeretében – az interjú zárógondolata: „Eleget jártam-keltem a világban ahhoz, hogy el tudjam dönteni, milyen reális esélyei vannak ma Magyarországon annak, amit magam elé tűztem. Az pedig, hogy engem hogyan fog átformálni ez az új feladat, a jövő titka.”

Kocsis Zoltán Schönbergről

Budapest zenei élete elmúlt tíz évének legemlékezetesebb tíz hangversenye közt minden bizonnyal helyet kap a 2016. január 16-ai Müpás koncert, amelyen Schönberg befejezetlen Mózes és Áronját a maga által komponált harmadik felvonásával vezényelte el Kocsis Zoltán. Az előadással kapcsolatban készült egy tizenegy miniinterjúból álló videósorozat, amelyben a zeneszerzőként bemutatkozó Kocsis olyan kérdéseket vet fel, mint például Schönberg zenéje tévút lenne-e a zenetörténetben, vagy hogy miért nem fejezte be grandiózus művét a komponista.

A demokratikus gondolkodás alapfeltétel

Végül álljon itt a Fideliónak adott utolsó interjú, amelyet Tóth Endre készített a karmester-zongoristával 2016 júliusában. Kamarazenélésről megfogalmazott gondolatai örökérvényűek, de mesél maximalizmusáról is:

Munka közben - Kurtág és Kocsis

Munka közben - Kurtág és Kocsis

addig nem vagyok nyugodt, amíg legalább egyetlenegyszer nem hallottam, amit szeretnék, amiről hiszem, hogy az adott darabnak immanens tulajdonsága.

Itt lehet szó arányokról, motívumok karakterisztikáiról, a frázisok lekerekíthetőségének adagolásáról, és még ezer dolgot tudnék mondani, aminek a fontosságát tulajdonképpen én a Kurtág György és Rados Ferenc mellett eltöltött években tanultam meg.”

Végül lehetetlen lenne nem idézni egy mondatot, amely fanyar, groteszk humoráról árulkodik: „Megmondom neked őszintén, hogy most még fogalmam sincs, mit fogok mondani a Bartók-vonósnégyesekről, hiszen annyi minden jut eszembe, kezdve attól, hogy gondolom, talán nem blaszfémia, hogy

az Első vonósnégyes első két hangja lekonyuló f-asz: ha ezt összeolvassuk, vajon mennyiben lehetett üzenet Geyer Stefi számára?

Mondandóját pedig így fejezi be: „Bartók Béla nehezen lobbant lángra, de ha arról volt szó, tudott égni, mint ahogyan a művei is bizonyítják. Ha végig vesszük a vonósnégyeseit, előbb vagy utóbb előbukkannak a nők a háttérből ezeknél a műveknél is. Lehet, hogy pont erről fogok beszélni.”

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Újra színpadon - Így élték meg a művészek a visszatérést

A pandémia miatti leállás során nemcsak mi, nézők szoktunk el a személyes kulturális élményektől, de bizony a művészeknek is újra kellett tanulniuk a színpadi jelenlétet és a közönséggel történő találkozást. Ennek a folyamatnak a lelki oldaláról kérdeztük őket.
Klasszikus

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Zenés színház

Sztárgála és jótékonysági nap Patricia Petibonnal és Lawrence Brownlee-val az Opera Eiffel Műhelyházában

2021. augusztus 21-én 19:00 órától a kivételes francia koloratúrszoprán, Patricia Petibon és a legkeresettebb amerikai bel canto tenor, Lawrence Brownlee ad szabadtéri koncertet az Opera Eiffel Műhelyházának parkjában.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Zenés színház

Kazinczy Ferenc fiáról készít előadást a Madách Színház

Derzsi György és Meskó Zsolt darabja, a Kazinczy, a tizenötödik nyerte a III. Madách Musical Pályázatot, melyet a teátrum műsorra tűz a 2021/22-es évadban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Zenei utazás Mozarttól Josef Sukig

Álmodozó nyári éjjel címmel július 29-én szabadtéri koncertet az Anima Musicae Kamarazenekar, az Óbudai Társaskör kertjében. A műsorban elhangzanak Mendelssohn, Mozart, Hugo Wolf és Josef Suk művei is, valamint vendégművészként fellép Horgas Eszter és Polónyi Ágnes.
Klasszikus arcus temporum

Középpontban Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága Pannonhalmán

Augusztus 27-29. között rendezik meg az Arcus Temporum Pannonhalmi Kortárs Művészeti Fesztivált, amelynek zenei gerincét idén Liszt Ferenc és Dukay Barnabás munkássága adja. A programot Klukon Edit és Ránki Dezső művészházaspár állított össze. 
Klasszikus ajánló

A természet, a mozgás és a művészet egysége

Idén nyolcadik alkalommal rendezik meg a Természet Operaháza Tisza-tavi Fesztivált július 30. és augusztus 1. között.
Klasszikus interjú

Herboly Domonkos: „Még jobban megbecsüljük a közönséget”

Megpróbáltatásokkal teli koncertévad van mögöttünk, ami az ország első számú együtteseit is próbára tette, szakmailag és lelkileg egyaránt. A Nemzeti Filharmonikusok főigazgatójával, Herboly Domonkossal beszélgettünk a tapasztalatokról és a következő évadra vonatkozó terveikről.
Klasszikus hír

Zongorabillentyűzetet formázó virágkompozíció Cziffra György tiszteletére

A Cziffra György-emlékév keretében különleges virágkompozíciót készített a FŐKERT Nonprofit Zrt a Szent István Parkba.