Négy napig tart majd az idei Kaposfest. Milyen kihívások mellett sikerült megszervezni a fesztivált?
Hornyák Balázs: Az elmúlt három évben a fesztiválszervezésben is örökké változó tényezőkkel kellett szembenézni. Meg kellett tanulnunk a folyamatosan alakuló körülmények között úgy működni, hogy a fesztiválra látogatók csak az előrelépést és a megújulást lássák a projekten. A legfontosabb feladat, hogy az immár tizenhárom éve visszajáró közönségnek megadjuk a kontinuitást, és idén is megszervezzük a fesztivált.
Milyen visszajelzéseket kaptatok a közönségtől? A fesztivál másik művészeti vezetője, Baráti Kristóf azt mesélte, hogy bármilyen koncertet adott, a gratulálók mindig rákérdeztek arra is, mi lesz a Kaposfesttel.
Kapcsolódó
A zene szigetén – Beszélgetés Baráti Kristóffal
Elismert hegedűművész, aki vezényel is, a Zeneakadémia Vonós Tanszékének élén áll, és a nagy sikerű Kaposfest egyik művészeti vezetője. Baráti Kristóffal a sokszínűségről, a különböző kulturális hatásokról és a népszerű fesztivál jövőjéről is beszélgettünk.
Várdai István: Különösen a bérleteseink alkotnak nagyon összetartó csapatot, akiknek szívügye, lesz-e idén is fesztivál. Az előző évben már jelzik, számolják a napokat a következő alkalomig. Emellett nagyon értő közönségünk is van, sőt
kialakult egy fiatal generáció azokból, akik szinte a Kaposfesten nőttek fel,
gyerekkoruk óta ez fix pont a nyarukban, és most, felnőttként is visszajárnak.
HB: Közösséget szeretnénk építeni, művészi értékekről hasonlóképpen gondolkodó emberekből. Az új közönség megnyerése érdekében megerősítettük az oktatási programokat is. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is sok mesterkurzussal készülünk a fiatal művészek számára, amelyeken a koncerteken fellépő, kiváló művészek fognak tanítani, és nyílt próbákat is lehet majd nézni, hallgatni.
A magyar közönség szeret biztosra menni. Mivel lehet rávenni őket, hogy a fesztivál roppant színes programjára, akár ismeretlen művekre is nyitottak legyenek?
VI: Ez bizalmi kérdés. A közönségünk tudja, hogy olyan műsorral készülünk, amivel azonosulni tudnak, még ha nem is ismernek minden művet.
HB: A művészeti vezetőknek olyan rutinja és szakmai tudása van, ami a közönségünk számára megkérdőjelezhetetlen.
Ezért a nézők akár már akkor jelzik, hogy részt vennének a fesztiválon, amikor még a programot se tettük közzé.
Már év közben keresnek minket, hogy mikortól lehet bérletet venni, hiszen tizenkét alkalommal olyan sikerrel valósult meg, hogy szeretnének újra és újra részesei lenni a legendás „Kaposfest hangulatnak”.
VI: Mióta Baráti Kristóffal mi vagyunk a művészeti vezetők, a koncepció része, hogy megkérdezzük a művészeket, mit szeretnének játszani. Így tudják igazán autentikusan előadni a darabokat, és ez is vonzerővel bír a közönség számára.
Kik lesznek az idei fesztivál közreműködői, és milyen szempontok alapján választottátok ki őket?
HB: A fellépők két nagy csoportba sorolhatók. Vannak, akik már szerepeltek a fesztiválon, és újra hívjuk őket, vagy ők jelzik, hogy ismét szívesen részt vennének egyes produkciókban. Ilyen például Kirill Troussov vagy Alexei Volodin. Mellettük minden évben invitálunk olyan jelentős külföldi művészeket, akik hónapról hónapra a világ legnagyobb presztízsű koncerttermeinek vendégei, és nyáron szánnak arra pár napot, hogy eljöjjenek Kaposvárra zenélni. Érdemes kiemelni az idei fellépők közül Elisabeth Leonskaja zongoraművésznőt, aki az elmúlt másfél évben mind Várdai Istvánnal, mind Baráti Kristóffal dolgozott, és
annyira megtetszett neki az a zeneiség és szakmai tartalom, amit képviselnek, hogy ő kezdeményezte a közös fellépést.
Nagy dolog, hogy a világ legjelentősebb művészei azonnal jönnek a művészeti vezetőink hívó szavára. Azt is igyekszünk elérni, hogy fiatal művészek is szerepeljenek a fesztiválon, például Hartmann Domonkos csellóművész, aki Várdai István tanítványa a Bécsi Zeneakadémián. Vagy mondhatnánk Javier Comesaña Barrera spanyol származású hegedűművészt. Ezek a fiatal zenészek pár év múlva a világ legkeresettebb előadói közé tartozhatnak. De természetesen az is nagyon fontos, hogy a magyar zenei élet vezető művészeit meghívjuk, úgyhogy az idei évben velünk lesz például Farkas Gábor és Fejérvári Zoltán zongoraművész, vagy például Kristóf Réka énekművész.
VI: Ez is a tehetséggondozás egyik rétege, mind Domonkos, mind Javier most van a professzionális karrierje kezdetén, és amellett, hogy művészileg és emberileg hozzá tudnak tenni az előadásokhoz, lehetőségük nyílik kapcsolatot kialakítani már befutott művészekkel. Így be tudnak csatlakozni a nemzetközi zenei körforgásba.
István, te fel is lépsz a Kaposfest számos koncertjén. Melyiket várod ezek közül a legjobban?
VI: Nehéz bármit kiemelni, mert egyetlen folyamatként érzékelem a fesztivált és a hozzá tartozó próbaidőszakot. Úgy szerkesztjük meg a műsort, hogy minden egymásra épül, és folyamatosan szabadulnak fel az energiák, ezért az összes koncertet izgalommal várom. Abban bízunk, hogy a mi lelkesedésünk a közönségre is átragad majd. Ha mégis választanom kellene valamit, akkor például Schubert Esz-dúr trióját mondanám a nyitókoncert műsorából, ahogyan már szó esett róla, kifejezetten Elisabeth Leonskaja kért minket, Kristófot és engem, hogy együtt adjunk elő egy triót. Annak is örülök, hogy Elisa egy Mozart-zongoraversenyt is játszik majd a Liszt Ferenc Kamarazenekarral, a saját zenekarommal. Aztán fontos alkalom lesz, amikor kivisszük a zenét a koncertteremből a Kossuth térre. Itt Bizet–Scsedrin Carmen-szvitje fog elhangozni, ami
megfelelő híd lehet egy intim komolyzenei koncerttől a szélesebb tömegek eléréséhez.
És el ne felejtsem, lesz még César Franck f-moll kvintettje, ami egyszer egy másik felállásban elhangzott már a fesztiválon, de azóta is a szívem csücske. Kiváló művészekkel fogjuk előadni: Fejérvári Zoltán játssza majd a zongoraszólamot, Pusker Júlia lesz az első hegedűs, Javier Comesaña Barrera is szerepel benne, és Liisa Randalu, egy egészen kiváló, észt származású brácsaművész, aki a Schumann Quartettnek volt tíz évig tagja, most pedig önálló karrierbe kezdett.
Mit érdemes kiemelni a műsor további részeiből?
HB: A kiegészítő programok is a fesztivál fontos részeivé váltak. Akkor hozhatjuk közelebb a zenét a közönséghez, ha a koncertek hátteréről is beszélünk. Szeretnénk elindítani egy sorozatot A koncertek láthatatlan szereplői címmel, mivel
sok olyan közreműködő fordul meg a színfalak mögött, vagy éppen a nézőtéren, akikre nagy szükség van, még ha nem is mennek fel a színpadra.
Az első alkalommal Felvégi Andrea fotóművésszel lesz beszélgetés. Szervezünk egy másik érdekes kísérőprogramot is, mivel Sárközy Lajos és zenekara immár tizenhárom éve a fesztivál vendége, és arra gondoltunk, hogy idén ne csak a Kapos Étterem teraszán, hanem a koncertteremben is játsszanak. Erre a zárókoncerten fog sor kerülni, de előtte még délután szervezünk egy beszélgetést szakértőkkel és velük, amely a cigányzene múltját, jelenét és jövőjét hivatott bemutatni.
VI: Annak, aki nem volt még a Kaposfesten, érdemes úgy szerveznie a programját, hogy délelőtt részt vegyen egy koncerten, aztán a napközbeni kísérőrendezvényeken, este pedig jöhet egy újabb koncert, esetleg vacsora, miközben Sárközy Lajosék zenélnek. Így egyetlen napnak is megvan az íve, és komplex élményt tud nyújtani.
HB: A hangversenyek előtt pedig Tóth Endre zenetörténész beszél az elhangzó művekről. Fontos része a fesztiválnak, hogy szóban is bemutassuk a darabokat, mielőtt felcsendülnek.
VI: És ne feledkezzünk meg Bősze Ádámról sem, aki konferálni fog, a rá jellemző, humoros, ugyanakkor fontos információkkal megtűzdelt kommentárjaival.
Ha már szóba került Sárközy Lajos és zenekara, tegyük hozzá, hogy a Kaposfesten nem csak a szűken vett klasszikus zene szokott elhangozni. Mi ezeknek az eseményeknek a szerepe a fesztiválon?
HB: Célunk egyfelől a közönségépítés, de közben olyan minőségű programokat kell szervezni – legyen szó akár komoly-, akár könnyű- vagy népzenéről –, amely a maga műfajában a legjobbak között van. Ez a törekvés vezetett minket akkor is, amikor meghívtuk Sárközy Lajost és zenekarát, hiszen ők a mai kávéházi cigányzenének az egyik legavatottabb művelői.
VI: Még ha szükséges is a kategorizálás, annyiban függetlenedni kell tőle, hogy bármilyen típusú zenét játszunk, az a magaskultúrához tartozzon, mégis közérthető legyen.
A fesztivál fontos jellemzője, hogy bármi is hangozzék el, az nem lesz idegen a közönség számára.
Akkor sem, ha esetleg nem ismerik, mert a tematika és a kísérőprogramok előkészítik a hallgatót a befogadásra.
Lehet-e már tudni, mit hoz a jövő a Kaposfest számára?
HB: Mindig keressük a fejlődés és a megújulás lehetőségét. El kell juttatnunk a döntéshozókhoz a minőségi zene iránti igényt, hogy megértsék, a fesztiválnak hosszú távon létjogosultsága van. Értéket kívánunk teremteni, és gazdagítani a magyar, egészen pontosan a fővároson kívüli magyar kulturális életet. A pandémia után idén visszatérnek a külföldi vendégek, hat országból érkeznek majd Kaposvárra. Komoly esélye van a projektnek arra, hogy egyre nagyobb nemzetközi láthatósággal bírjon a jövőben.
VI: Létezik a koncertlátogató közönségnek egy köre, akik legalább háromnegyed évvel korábban elkezdik szervezni, a nyáron melyik fesztiválra mennének, és a listájukon a Kaposfest is szerepel. Ezért fontos a tervezés, időben fel kell kérni a művészkollégákat, mert ők is legalább egy-másfél évre előre kalkulálnak. Ha időben meg tudjuk hirdetni a fesztivált, garantáltan nagyon széles nemzetközi közönségréteg fog ellátogatni Kaposvárra.
KaposFest Nemzetközi Zenei és Művészeti Fesztivál
augusztus 13-16. Kaposvár
Támogatott tartalom.
Fejléckép: Hornyák Balázs és Várdai István (fotó/forrás: Kaposfest, Németh András Péter)