Klasszikus

Ady, André Kertész és Jávor Pál nyomában – Fidelio Klasszik

2019.07.05. 15:05
Ajánlom
A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adását július 6-án sugározzák a 92.1-en, benne interjú hallható Bálint Gáborral, E. Csorba Csillával, Gubik Petrával és Vajda Pierre-rel.

Immár 28. alkalommal várja a klasszikus zene, a világzene és a jazz szerelmeseit a Vajdahunyavári Zenei Fesztivál. Július 1. és augusztus 1. között tíz koncert ad hűsítő kikapcsolódást.

A szimfonikus zenekarok mellett idén is lesz klezmer a Sabbathsong Klezmer Band tolmácsolásában, és új színfoltként az operett is helyet kapott az előadások sorában.

Illényi Katica Liszt- és Artisjus-díjas hegedűművész Nyár, tangó, szerelem című műsorával lép színpadra Bencsik Andrea flamenco táncossal, július 18-án pedig az Operett Gála 2019-en a legnépszerűbb operettekből hallhatunk részleteket. A koncertsorozatot július 1-én hagyományosan a Szent István Király Szimfonikus Zenekar nyitja meg, majd a MÁV Szimfonikus Zenekar, a Magyar Virtuózok Kamarazenekar, a Budapesti Vonósok és a Sabbathsong Klezmer Band folytatják a sort. A fesztivál két legnépszerűbb visszatérő vendége az idei felhozatalból sem maradhat le: július 22-én a Budapest Bár, augusztus 1-én pedig a 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a Városliget szimbólumaként elhíresült helyszínen. A 28. Vajdahunyadvári Zenei Fesztiválról az alapító-főszervezőt, Bálint Gábort kérdezzük.

Vajdahunyadvár

Vajdahunyadvára

André Kertész – A kamera poétája címmel kiállítás nyílt Kertész Andor világhírű fotográfus képeiből a Petőfi Irodalmi Múzeumban. André Kertész 125 évvel ezelőtt, 1894. július 2-án született Budapesten, amelynek méltó ünneplése a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményeiből származó fényképekből nyílt kiállítás. Kertész Adyt idéző Párizs-sorozata nem épült be a nemzetközi ismertségébe, a teljes sorozat eddig egyben soha nem volt kiállítva. A tárlat koncepciója szerint a saját gyűjteményeiben – a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a Kassák Múzeumban és az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben – található, Kertészre vonatkozó fotókat és dokumentumokat tárja a nagy nyilvánosság elé a múzeum. Bölöni György, Bajomi Lázár Endre, Kassák Lajos, Mirkovszky Mária és Blattner Géza hagyatéka jelentős számú, több mint hetven Kertész- fényképét juttatott a gyűjteménybe. 

A kiállításon az André Kertész által készített lírai, ellesett pillanatokat, tárgyakat, városrészleteket, portrékat, mozdulatművészeti képeket egészíti ki a néhány róla készült felvétel, levelei, hangja és párizsi tartózkodása egy évtizedének magyar vonatkozású dokumentumai. 

A kiállítást megtekintve a francia fővárost benépesítő emigráns magyar művészek életébe is bepillantást nyerhetünk. Kiemelve Kertész és az író Bölöni György, valamint a festő Tihanyi Lajos barátságát, a sok közös együtt töltött alkalmat éppúgy, mint az újdonságával a francia avantgárd színházi életbe berobbanó Blattner-féle bábszínház előadásait, díszleteit, tagjainak felszabadult mulatozásait. Kevésbé ismert fotográfiái és keletkezésük körülményeinek ismerete teszi teljessé a fotózsurnalizmus atyjának oeuvre-jét. A különleges kiállításról E. Csorba Csilla főmuzeológussal beszélgetünk.

PFLPFL21621_23x17_NAGY-134506.jpg

A képek a PIM fotógyűjteményéből származnak, Az igazi Ady sorozat részei. (Fotó/Forrás: André Kertész/PIM)

Szentendrei Teátrum és Nyár a város több évtizedes múltra visszatekintő, legnagyobb kulturális rendezvénye. Igazi összművészeti fesztivál, amely a művészet valamennyi műfajában változatos programot kínál a városba érkezőknek és a helybelieknek. A július 5. és augusztus 11. között zajló programsorozat háziasszonya ezúttal a Junior Prima Díjas Gubik Petra lesz, aki nemcsak arcát adja a rendezvényhez, hanem saját monodrámáját is bemutatja A hentes lánya címmel. A zenés monodráma zenéjéért Nyitrai László, a szövegekért pedig Máthé Zsolt felel. 

Az előadás rendkívül aktuális témákat jár körbe a főszereplő, Nóra történetén keresztül, ilyenek például az (ön)elfogadás, a kudarcok feldolgozása, a párkapcsolati dilemmák, a testsúllyal kapcsolatos problémák, és szóba kerül az is, hogy milyen elvárásoknak kell korunk nőjének megfelelnie manapság.

Egy nagyon mai történettel, fajsúlyos kérdésekkel találhatják tehát szembe magukat a nézők, melyet az alkotók sok humorral fűszereznek, hiszen a cél mégiscsak az, hogy a közönség feltöltődve, kedélyesen távozzon az előadás végén. Gubik Petrával az előadásról, annak kihívásairól beszélgetünk.

fortepan_52450-155228.jpg

Jávor Pál 1939-ben (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

Jávor Pál a huszadik század legismertebb és legnépszerűbb magyar férfi színésze, nyolcvan film főhőse. Ahány film, annyi Jávor Pál. Volt egy korszak, amikor Jávor Pál, a színész testesítette meg az összes magyar társadalmi toposzt a szerepein keresztül. Nincstelen, jóképű törtető, lángoló hazafi, reformer mérnök, nyalka huszártiszt, eladósodott földesúr, reménytelen, öngyilkosságra hajlamos bússzerelmes, városi polgár, krakéler párbajhős, kedélyes úri huncut, zsidó és keresztény, de mindenekelőtt

mindig mosolygós férfiideál, aki képes meghódítani a közönséget, nemre és korra való tekintet nélkül.

Az idő tájt mindenki a szíve mélyén egy kicsit Jávor szeretett volna lenni. De ki is volt valójában Jávor, amikor nem a filmvászonról vagy a színpadról küldte csábos mosolyát? Trianon áldozata, a torz vágyakban élő magyar virtus megtestesítője, irigyelt filmsztár, női szívek elrablója, csélcsap nőcsábász, példás férj, nemzeti hős, aki helytállásával a vészkorszakban kiemelkedett az átlagos magyar sorstörténetből? Aki csak itt, ezen a tájon, a magyar nyelvbe zárt zsigeri tehetségével volt képes életben maradni, kiteljesíteni színészi képességeit. Nincsen számára más hely, legyen az éppen roncsolt demokrácia, tomboló fasizmus vagy kommunista önkényuralom, csakis itt, Magyarországon, magyarok között – olvasható a Ripityom – Jávor Pál, aki kétszer halt meg című könyv fülszövegében, amely az Atheneum gondozásában jelent meg. A kötet szerzője Vajda Pierre, akit arról is kérdezzünk, miért ennyire érdekes számára Jávor személye; milyen kutatómunkát igényelt, hogy a regénynek induló életrajzi könyv ennyire mélyreható legyen, és mi Jávor igazi jelentősége?

A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2019. július 7-én, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.

A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.
Klasszikus hír

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Klasszikus interjú

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Klasszikus ajánló

Olaszországban turnézott az Anima Musicae

Milánóban és Torinóban is vastapssal jutalmazta az olasz közönség az Anima Musicae Kamarazenekar előadásait, melyeken Takács-Nagy Gábor vezényletével és Balázs János zongoraművész szólóival Liszt és Bartók művei hangoztak el.
Klasszikus hír

Rangos amerikai építészeti díjat nyert a Magyar Zene Háza

Az idén januárban átadott épület számos európai elismerés után a tengerentúlon is sikert aratott, az Architecture MasterPrize versenyén díjazták a Liget projekt ikonikus épületét.