Klasszikus

Ágyúk és virágok

2016.08.20. 10:22
Ajánlom
Cziffra György közismert önéletírásának a címe jutott az eszembe az augusztus 17-i nap végén, amely rengeteg különlegességet és meglepetést hozott, elképesztő hangulati változatossággal fűszerezve az előadásokat.

A délelőtt első darabját Schubert: Az élet viharai (Lebensstürme), D 947 – Frankl Péter és Würtz Klára négykezes előadásában hallhattuk. A két zongorista élményszámba menően egészítette ki egymást a pódiumon, és azonnal arra gondoltam, hogy a Kaposfest történetében hány emlékezetes négykezest hallhattunk már: Kocsis Zoltán­─Rados Ferenc, Kocsis─Anna Laakso és sorolhatnám. Itt Würtz határozottabb, szárazabb basszusai remekül szolgálták az éneklő, de mindig klasszikus fegyelmű Frankl Péter-i felfogást. A repetált akkordok, amelyek a főtémát vezették be, szinte soha nem jelentek meg kétszer ugyanúgy, és csodálatra méltó volt Frankl jobb kezének gyöngyöző triolás futamait hallani, amelyek szintén ahányan, annyiféle színnel és lélegzettel szólaltak meg. Nagyszerű választás, kitűnő előadás volt.

Várdai István és Frankl Péter

Várdai István és Frankl Péter (Fotó/Forrás: Mózsi Gábor)

Ezek után egy rendkívül különös, sőt különleges művet vezetett be Bősze Ádám, Sosztakovics: 15. szimfóniáját, op. 141a (Viktor Gyerevjanko átirata) Víkingur Ólafsson, Baráti Kristóf, Várdai István, Tömösközi László, Joó Szabolcs, Schlanger Tamás játszották zongorán, hegedűn, csellón és egy légiónyi ütőhangszeren. A játékos első tétel – amely tele van ismert művek apróbb-nagyobb reminiszcenciáival – máris megmutatta, mit tud a rengeteg űtőhangszer önmagában, a játékosok egymást múlták felül. Emlékezetes volt a xilofon, a kisdob, a harangjáték, a zongora és a többi hangszer mesteri kezelése is. Az átirat azért is tűnt telitalálatnak, mert az apró motívumsejtekből építkező Sosztakovics-muzsika keresve sem találhatott volna méltóbb hordozóréteget, mint ez az összeállítás. Jogos volt az ünneplés a távolba vesző utolsó akkord után.

A reykjaviki hárfa

Kapcsolódó

A reykjaviki hárfa

Izlandra, a világ legészakibb fővárosával rendelkező szigetországra először március végén figyelhettek fel a magyarok, amikor a WizzAir elindította közvetlen járatát Budapest és Reykjavik között, aztán néhány hónappal később a labdarúgó Európa-bajnokságon bukkant fel az ország nemzeti tizenegye, amelyik nemcsak a magyar csapattal játszott döntetlent, de Angliát is kiejtette a versenyből. Cikkünk azt vizsgálja, hogy kik is az izlandiak és mire képesek, ha művészetről van szó.

Baráti Kristóf és Várdai István

Baráti Kristóf és Várdai István (Fotó/Forrás: Mózsi Gábor)

Este először egy Schubert-dal, a Pásztor a sziklán, D 965 – Olena Tokar (ének), Kohán István (klarinét), Frankl Péter (zongora) értő és csodaszép előadása dobogtatta meg a publikum szívét, amelyben a tiszta és lágy énekhang mellett Kohán remek klarinéthangja és Frankl bölcs, színgazdag zongorajátéka jelentette az élményt. Ezután Britten: Fantázia-kvartett oboára és vonóstrióra című művét adta elő David Walter (oboa), Genevieve Strosser, Pusker Júlia, és Ella van Poucke. Az érdekes, a semmiből előtűnő pizzicatók után Walter világos, később kissé pasztorális, tiszta oboahanggal ajándékozott meg bennünket.

És akkor az ágyú. Prokofjev: 7. (“Sztálingrád”) zongoraszonáta, op. 83, Olli Mustonen interpretációjában. Feltűnően sokat készült a színpadon, még a lapozó lányt is odébb tessékelte néhány arasszal, és hosszan rázogatta kezét, csuklóját. A nyitótétel borsos triolái, kemény hangvétele világosan idézte fel az alcímben szereplő világháborús helyszínt, témákat nagyon nehezen lehetett körvonalazni ebben a tételben, a lassú tétel pedig csak amolyan erőgyűjtésnek bizonyult, távoli harangozással, elfúló kvartokkal. Mustonen azután felrobbantotta a zongorát. Az utolsó tétel a zongoratechnika végső határáig elmenve egyetlen hétperces őrjöngéssé vált, szilánkokra tépett motívumsejtekkel, kalapáló, atonális menetekkel, kétségbeesett disszonanciákkal, zakatoló, fogaskerékszerű repetálásokkal. Fogalmam sem volt, hogy pontosan mi is áll a kottában, de egyáltalán nem is érdekelt.

Elektroakusztikus zene Prokofjev-módra

Kapcsolódó

Elektroakusztikus zene Prokofjev-módra

Gabriel Prokofjev neve nem véletlenül cseng össze az ismert orosz zeneszerzőével. Szergej Prokofjev unokája nagyapja nyomdokain haladva a klasszikus zene hagyományait követi, azonban az elektronikus zene modern hangzásvilágával fűszerezi azt. A Sziget Fesztiválon kérdeztük őt műveiről és fesztiválélményéről.

A féltonnás Steinway remegett a színpadon, és a nézők sem tudtak levegőt venni. Egészen az utolsó akkorddörrenésig, de aztán egyszerre kezdett ordítozni mindenki – egyszerűen katartikus volt, világklasszis előadás, nem tudom szerényebben fogalmazni. Ezek után, a szünet végeztével Chaussont hallgatni (D-dúr koncert hegedűre, zongorára és vonósnégyesre, op. 21 – Julien Quentin, Kirill Troussov, Gringolts-kvartett) maga a béke szigete volt, a romantikus fokozások és szép dallamok Kirill Troussovnak ezúttal nagyon ínyére voltak, és a lágy, igazán szépre hangszerelt darab jólesően vezette le a Prokofjev-őrületet. Máskor lehet ismét újratölteni.

Kirill Trousov és Julien Quentin

Kirill Trousov és Julien Quentin (Fotó/Forrás: Mózsi Gábor)

És ez az utolsó napon el is érkezett, mármint az újratöltés, amikor is Olli Mustonen mint zeneszerző is bemutatkozott a Kaposfesten. Amikor a szédítő Prokofjev-interpretáció után gratuláltam neki, amit ő elfogódottan megköszönt, megkérdeztem, hogy ennyire közel érzi-e magához az orosz zeneszerzőt. Hogyne, érkezett a válasz, az összes szonátája repertoárdarabom. És Bartók? – kérdeztem tőle, mire elmosolyodott, és közölte, hogy az egyik legkedveltebbje, mind a három zongoraversenyét műsorán tartja, és ha már mindenáron választania kell, akkor a Második koncertet érzi a leginkább sajátjának.

MGB 1337

MGB 1337 (Fotó/Forrás: Mózsi Gábor)

Erre a röpke kis hotelfolyosói interjúra emlékeztem, amikor a zárónapon Mustonen Zongoraötösét játszotta el magyarországi bemutatóként a szerző és a Gringolts-kvartett. A háromtételes alkotás az első pillanattól fogva időnként inkább tűnt vonósnégyessel kísért zongoraversenynek, Mustonen ugyanis – teljesen természetes módon – a saját, rendkívül erőteljes, tömör és impulzív pianista felfogására építette saját szólamát. A zakatoló főtéma csoport nem atonális, inkább kvartakkordos, néha Bartók-hangzatos jelleget képviselt, és a kvartett hol átvette ezt a zakatolást, hol dallamsorokat játszott rá. Formailag hagyományos darab: töredékesen, de szonátaformát láthattunk a nyitótételben, ahol a második téma szépen kontrasztált a főtémával, vonósakkord-mixtúrákat hallhattunk nagyon különleges hangzatokkal. Egy-egy pillanatra pedig a jazz és Steve Reich minimálzenéje is felbukkant mint inspirációs forrás. A lassú tétel eredeti, szép éjszaka-zene volt, vonós dallamcsírákkal, sok magánnyal, merengéssel, és a zongora bőséges szólóival. A tétel középrésze felgyorsult, imitációt, kánont hallhattunk, suhanó, majd forte kvarthangzásokat, és néha egy-egy megnyugtatóbbnak szánt tonális foltot. A finálé a szonátarondóra emlékeztetett, persze itt is csak felvillanásokban, Mustonen az eddig is kápráztatóan nehéz zongoraszólamot megtetézte a táncos főtémát játszó, viharzó vonósokkal. Sebes kóda, vágtázó ütemek zárták a nagyon kompakt és felvillanyozó, eredeti alkotást, amelynek végén ismét teljesen jogosan szólt a sokfüggönyös vastaps és bravózás. Csattanó a végén. Nagyon jól szólt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Emilia Pérez – megnéztük a 13 Oscarra jelölt botrányfilmet

Összességében érthetőnek tűnik, miért jutott el Jacques Audiard új rendezése tizenhárom Oscar-jelölésig, azt azonban már túlzásnak tartanánk, ha a legfontosabb kategóriákban diadalmaskodna is – ezt ugyanis több más produkció is jobban megérdemelné.
Könyv

Vámos Miklós: Régi szöveg, leporolva

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az Athenaeum Kiadó Érzelmes klasszikusok sorozatából William Somerset Maugham Színház című regényét ajánlja. Gondolataira kötet fordítója, Schmal Alexandra reagál.
Vizuál

Élje át újra nagyvásznon Milos Forman filmjeit!

Február 12. és március 26. között a cseh újhullám emblematikus rendezője, a kétszeres Oscar-díjas Milos Forman legismertebb filmjeit vetítik eredeti nyelven a Puskin moziban.
Plusz

Hegyet hágék, lőtőt lépék – tíz éve hunyt el Erdélyi Zsuzsanna

Erdélyi Zsuzsanna Kossuth-díjas néprajztudós, a nemzet művésze tíz évvel ezelőtt, 2015. február 13-án hunyt el Budapesten. Tanítványai, szellemi örökösei nem felejtik.
Könyv

„Világos volt számomra, hogy haldoklom” – támadója tárgyalásán szólalt fel Salman Rushdie

A hetvenhét éves, világhírű író megrázó vallomást tett annak a férfinak a tárgyalásán, aki 2022-ben egy nyilvános beszélgetésen késsel támadt rá, és tizenöt késszúrással sebesítette meg.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Bayreuthban is koncertezik a Soproni Liszt Ferenc Szimfonikus Zenekar

Az együttes ausztriai és bajorországi turnéra indul Mahler 4. szimfóniájával a tél végén, míg júliusban a német zenei központban játsszák a Mendelsshon testvérek műveit.
Klasszikus gyász

Elhunyt Zimán János hegedűművész

Fájdalmas veszteség érte a Szegedi Szimfonikus Zenekart: február 11-én tragikus hirtelenséggel elhunyt Zimán János, a zenekar második hegedű szólamának szólamvezetője – adta hírül az együttes. A művész hatvanhat évet élt.
Klasszikus ajánló

Szenvedélyes olasz melódiákkal tér vissza Budapestre Vittorio Grigolo

Olasz dalesttel készül operaházi bemutatkozására Vittorio Grigolo. A világhírű olasz tenor partnere a Sztárestek zongorával című sorozat február 16-i estjén Cristiano Manzoni zongoraművész lesz.
Klasszikus ajánló

Lunchtime koncertek indulnak az ELTE Bölcsészettudományi Karán

Az ELTE BTK Művészetközvetítő és Zenei Intézetének művészeti instruktor mesterképzési szakos hallgatói 2025 februárjától egyedülálló koncertsorozatot indítanak: zeneművészeti egyetemek hallgatói kapnak fellépési lehetőséget a Trefort-kertben.
Klasszikus ajánló

Az élő zenei hagyomány megünneplésével jubilál a Cziffra Fesztivál

Fazil Say estjével, hazai sztárokkal, tudományos előadással és határátlépő zenei programokkal várja a közönséget a 10. Cziffra Fesztivál, amelyet idén február 13. és 23. között rendeznek meg.