Klasszikus

Ahol a hangok láthatóvá válnak – Interjú Batta Andrással a Magyar Zene Házáról

2021.05.26. 15:00
Ajánlom
Hamarosan új kapuk nyílnak a zene birodalmára – szó szerint és átvitt értelemben is. A Magyar Zene Házában kiállításokon, zenepedagógiai programokon, koncertélményeken keresztül is közelíthetünk hozzá, de rácsodálkozhatunk a muzsika csillagtérképére és a saját magunk teremtette hangzásvilágra is. A várhatóan decemberben nyíló, páratlan intézményről és annak koncepciójáról Batta András ügyvezető igazgatóval beszélgettünk.

Amikor februárban időkapszulát helyeztek el Baán László miniszteri biztossal közösen, beavató zenei intézményként definiálták a Magyar Zene Házát. Mit kínálnak a zene világával ismerkedőknek?

A hangzó világ olyan gazdag, mint a természet. Mindennek van hangja, zenéje. A musica humana, musica mundana ősrégi felismerés.

A Zene Háza a hangok birodalmába visz és a hangok rangját kívánja visszaállítani

egy olyan korban, amikor a vizualitás a külvilággal való kapcsolat elsődleges módja. Persze épp azért, mert ma mindenki vizuális élményekben él – különösen a fiatalabb generációk tagjai –, a hangok csodájának felismerésében is a látvány segítségére támaszkodunk. Látvány és hang elválaszthatatlanul kapcsolódik össze a mi koncepciónkban.

magyar_zene_haza_01-125613.jpg

Magyar Zene Háza (Fotó/Forrás: Magyar Zene Háza)

Belépni a Hangdóm akusztikai terébe a komolyzene rajongóinak vagy akár a zeneszerzőknek is különleges élmény lehet majd, az első időszaki kiállítás pedig – ami az 1957–1993-ig tartó korszak magyar könnyűzenei világába kalauzol el – azok számára is érdekes lesz, akik kívülről fújják a kor slágereit. Mesélne ezekről a projektekről?

Mi a Zene Házában élményeket kínálunk, szórakoztatva tanítunk. Van erre divatos kifejezés is: edutainment, az education és az entertainment összeolvasztásával. Állandó kiállításunk „Ember és zene” címmel azon a folyamaton kalauzol végig, hogy a zene szerepe hogyan változott különböző korokban a közösségek életében, erős európai, illetve magyar hangsúlyokkal. A hangulatos terek, a technikai trükkök, a látogatók játékos aktivizálása teszi érdekessé, sőt: egyedülálló élménnyé ezt a kiállítást.

A Hangdóm voltaképp egy zenélő planetárium, de itt nem a csillagokat vizsgálhatjuk, hanem a hangzó univerzumot.

Kreatív hangterünkben olyan szerkentyűk lesznek, amelyek segítségével dallamot, ritmust, hangszínt állíthatnak elő gyerekek és felnőttek. Az időszaki kiállítások a zene egy-egy fejezetét tárják föl. És persze ott vannak a koncert-élmények – emberközeli módon...

Milyen arányban lesznek jelen a különböző zenei műfajok az intézmény életében?

Sokféle zenét, zenélési fajtát, előadót szeretnénk megnyerni a Zene Háza művész-csapatába. Határok nincsenek, a hangsúly az eredetiségen van. Szerepet kapnak azok a zenei tradíciók, amelyek élő közösségekben működnek, mondjuk egy csángó faluban vagy egy afrikai törzsben. A látogatókat bevonjuk abba az izgalmas folyamatba, amit a hagyomány, az érzelmek és az emberi kapcsolatok hálójában létrehozta és megőrizte ezeket a spontán művészeteket. Ennek a felismerésnek és zenetörténeti kiállításunk gondolatai hátterének alapján mutatjuk be a klasszikus és kortárs zenét is.

A Zene Háza a beavatás, a felfedezések és a találkozások tere. 

3MagyarZeneHaza_dron-114509.jpg

Magyar Zene Háza (Fotó/Forrás: Magyar Zene Háza)

Van olyan külföldi intézmény, amivel a Magyar Zene Háza rokonítható?

A Zene Háza: kiállítótér, koncerthelyszín és oktató, ismeretterjesztő intézmény. De egyik kategória sem dominál, mert az eredetisége épp abban rejlik, hogy a három szellemi réteg együtt hat, erősíti egymást. Léteznek rokon intézmények a világban, persze mindet nem ismerem, leginkább a párizsi Cité de la Musique az, aminek koncepciója hasonló, de pontosan ugyanilyenről, mint a miénk, nem tudok. Sajátosan magyarok és sajátosan nemzetköziek leszünk.

A Sou Fujimoto tervezte épület két rangos, nemzetközi építészeti díjat is elnyert már, a CNN pedig beválogatta azon épületek közé, amelyek 2021-ben átformálhatják a világot. Hogyan tudnak haladni az építkezéssel az elhúzódó pandémiás időszakban?

Nem merem elkiabálni, de a járvány eddig egyáltalán nem gátolta az épület fejlődését. Rendezett, professzionális, kemény munka folyik, légiónyi munkás, különböző mesterien összehangolt szakmai csapatok tevékenykednek, immár két esztendeje. Külsőleg majdnem kész az épület, a gépészet is előrehaladott állapotban van. Most már a Ház széles értelemben vett belső építészetén is folyik a munka, amibe beletartoznak azok a technikák, rendszerek, művészi installációk, amelyek a zene általunk megálmodott megjelenítéséhez szükségesek. Lélegzetelállító lesz!

4MagyarZeneHaza_mennyezet-130620.jpg

Magyar Zene Háza mennyezet (Fotó/Forrás: Magyar Zene Háza)

A Zeneakadémia egykori rektoraként és zenetudományos munkája révén az ön személye a klasszikus zenéhez kötődik, a Magyar Zene Háza azonban a zene más rétegeivel is foglalkozik. Minek köszönhető a nyitás, és hogy érzi magát az új terepen?

Életem meghatározó részét egy olyan magaslaton töltöttem, mint – a Parsifal legendájával élve – Monsalvat hegyén a grálok temploma. Úgy hívják: Zeneakadémia. De – hogy egy másik kedves szerzőm erős gondolatát vegyem hasonlatul – szerettem volna egyszer lejönni a hegyről, mint egykor Zarathustra. Mert nagyon fontosnak tartom, hogy az emberek, a fiatalok széles körben találkozzanak azzal a csodával, ami a zenén keresztül összeköti az embert a szellemvilággal. Ez lehet, hogy így misztikusnak, talán fellengzősnek tetszik, de kimondva-kimondatlanul ezért van a zene. A mai drámai világunkban nem árt ezt tudatosítani.

A zenéhez mindig lehet menekülni.

9Fenykut-114700.jpg

Fénykút (Fotó/Forrás: Magyar Zene Háza)

Több mint negyven évre visszanyúló oktatói tevékenysége és kutatói munkája révén nagy rálátása van a zenei életre és a zeneoktatásra is. Milyen általános és régóta fennálló problémákat emelne ki, illetve mik azok, amelyek megoldásához a Magyar Zene Háza közelebb vihet?

Közhely, de igaz: a magyar zeneoktatás, hála a kodályi gondolatnak és rendszernek, jól átgondolt, logikusan felépített, és elég flexibilis ahhoz, hogy fejleszthető legyen. Sok országban megirigyelnék ezt, ahol nincs meg a népzene élményétől Johann Sebastian Bachig vezető zenepedagógiai hagyomány. Viszont két alapvető probléma van: egyrészt a klasszikus és – nevezzük így – pop-zene művelői teljesen elszakadtak egymástól, ami annyit jelent, hogy bizonyos zenék kihullanak a hivatalos oktatás hálójából, másrészt a közoktatásban (több okból is) elhalványult a zene szerepe. Pedig

a zene hozzátartozik egy egészséges társadalom természetes lélegzéséhez.

Ehhez kínál egy kis oxigént, jó levegőt a Városliget szívében a Magyar Zene Háza.

Fejléckép: Batta András (forrás: Magyar Zene Háza)

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Kapcsolódó

Időkapszulát helyeztek el a Magyar Zene Házában

Befejező szakaszához ért a Liget Budapest projektben épülő Magyar Zene Háza kivitelezése, ebből az alkalomból pénteken az utókornak szánt üzenetekkel teli időkapszulát helyeztek el a decemberben megnyíló épület padlóburkolata alá.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Színház

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hír

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Klasszikus hír

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Klasszikus ajánló

Európai és argentin tánczenék találkozása – Pápán lép fel a Pannon Ifjúsági Zenekar

Július utolsó előtti vasárnapján különleges zenei programra várja a hallgatóságot a Pannon Ifjúsági Zenekar Pápán, a lenyűgöző Esterházy-kastély udvarán: az elmúlt évszázadok dél-amerikai és európai zenéje ad egymásnak randevút az együttes tolmácsolásában.
Klasszikus kritika

Világrengető dallamok – az elmúlt száz évből származó zenéket játszottak a Berlini Konzerthausban

A modern kor mesterművei – ezzel a címmel hirdette évadzáró koncertjét a Berlini Konzerthaus Zenekara. Az együttes idén nagy hangsúlyt fektetett a 20-21. századi alkotásokra, már a szezon elején is hangversenyt szenteltek a témának.