Klasszikus

Ahol a neoklasszika kezdődik

2015.02.03. 13:34
Ajánlom
A Pulcinella című táncjáték nemcsak a Stravinsky életművében jelez fordulatot - keletkezésétől számítják a modern zene úgynevezett neoklasszikus irányának kezdetét is.

A szerző különös kettősséget teremtett a XX. század zenei nyelve és az újjáélesztett barokk hangzásvilág között. Áhítattal pillantott a XVIII. század tükrébe, de a fényt úgy irányította a tükörképre, hogy ott mégis mai önmagát lássa viszont. Érdes hangzat-súrlódások, szellemesen eltolt ritmusok figyelmeztetik a Pergolesi-dallamok édességébe belefelejtkező hallgatót a bemutató idejére és helyére: 1920, Párizs! A táncjáték kosztümjeit és díszleteit Picasso tervezte. A bemutató hatalmas feltűnést keltett, és Stravinsky hamarosan kamarazenekari szvit formájában is feldolgozta a Pulcinella zenéjét.

Famulusával, Robert Crafttal folytatott beszélgetéseiben Stravinsky részletesen elmondja a Pulcinella keletkezésének történetét. Szergej Gyagilev, az Orosz Balett vezetője adta az ötletet és nyomott a komponista kezébe néhány ragyogó 18. századi művet, köztük Pergolesi műveit. Pergolesitől Stravinsky addig csak a Stabat Matert és Az úrhatnám szolgálót ismerte, és mint elmondta, a legcsekélyebb mértékig sem volt elragadtatva ezektől. Gyagilev kérésének eleget téve azonban, mint fogalmaz: "...belenéztem és beleszerettem. Azok a darabok, amelyeket végül is kiválasztottam, csak részben voltak Gyagilev példái, más részük nyomtatott kiadványból származott, de én Pergolesi valamennyi elérhető darabját végigjátszottam, mielőtt választottam volna. Első lépésem az volt, hogy a cselekmény tervét rögzítsem, és ehhez a kísérő darabok sorrendjét megállapítsam. Gyagilev talált Rómában egy Pulcinella történeteket tartalmazó könyvet.

 

Ezt együtt tanulmányoztuk, és bizonyos epizódokat kiválasztottunk. Mindenfajta előítélet vagy esztétikai eltökéltség nélkül fogtam hozzá, semmit sem tudtam előre az eredményről. Azt tudtam, hogy nem állíthatok elő egy "Pergolesi-hamisítványt", mivel az én beidegzettségeim annyira mások; legjobb esetben a magam dialektusával tudnám őt ismételni. Az, hogy az eredmény bizonyos mértékben szatíra lett, nyilvánvalóan elkerülhetetlen volt - ki nyúlhatott volna 1919-ben ehhez az anyaghoz anélkül, hogy szatirikus volna? -, de ezt is csak utólag jegyzem meg: nem azzal ültem neki, hogy szatírát komponálok, és természetesen Gyagilev ilyesminek még a lehetőségére sem gondolt. (...) A Pulcinellában fedeztem fel a múltat, ez volt az én keresztségem, amelynek révén egész későbbi munkásságom lehetővé vált. Visszatekintés volt természetesen - az első az én ez irányú sok szerelmi viszonyom közül - de egyúttal tükörbe tekintés is." - meséli Stravinsky.


A Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája 2015. február 7-én Stravinsky-maratont tart, ahol délelőtt 10:30-tól este 21:00-ig élvezhetjük a 20. század egyik legmeghatározóbb zeneszerzőjének műveit.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.
Színház

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Klasszikus hír

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Klasszikus hír

Huszadik alkalommal rendezik meg a Crescendo Nyári Akadémiát

Július 21-én kezdődik a 20. Crescendo Nyári Akadémia és Fesztivál, melyre rekordszámú hallgató jelentkezett, hogy a mesterkurzus és fellépéseik által fejlődhessenek, és közösen ünnepelhessék a jubileumi eseménysorozatot.
Klasszikus ajánló

Európai és argentin tánczenék találkozása – Pápán lép fel a Pannon Ifjúsági Zenekar

Július utolsó előtti vasárnapján különleges zenei programra várja a hallgatóságot a Pannon Ifjúsági Zenekar Pápán, a lenyűgöző Esterházy-kastély udvarán: az elmúlt évszázadok dél-amerikai és európai zenéje ad egymásnak randevút az együttes tolmácsolásában.
Klasszikus kritika

Világrengető dallamok – az elmúlt száz évből származó zenéket játszottak a Berlini Konzerthausban

A modern kor mesterművei – ezzel a címmel hirdette évadzáró koncertjét a Berlini Konzerthaus Zenekara. Az együttes idén nagy hangsúlyt fektetett a 20-21. századi alkotásokra, már a szezon elején is hangversenyt szenteltek a témának.