Klasszikus

Ahol a neoklasszika kezdődik

2015.02.03. 13:34
Ajánlom
A Pulcinella című táncjáték nemcsak a Stravinsky életművében jelez fordulatot - keletkezésétől számítják a modern zene úgynevezett neoklasszikus irányának kezdetét is.

A szerző különös kettősséget teremtett a XX. század zenei nyelve és az újjáélesztett barokk hangzásvilág között. Áhítattal pillantott a XVIII. század tükrébe, de a fényt úgy irányította a tükörképre, hogy ott mégis mai önmagát lássa viszont. Érdes hangzat-súrlódások, szellemesen eltolt ritmusok figyelmeztetik a Pergolesi-dallamok édességébe belefelejtkező hallgatót a bemutató idejére és helyére: 1920, Párizs! A táncjáték kosztümjeit és díszleteit Picasso tervezte. A bemutató hatalmas feltűnést keltett, és Stravinsky hamarosan kamarazenekari szvit formájában is feldolgozta a Pulcinella zenéjét.

Famulusával, Robert Crafttal folytatott beszélgetéseiben Stravinsky részletesen elmondja a Pulcinella keletkezésének történetét. Szergej Gyagilev, az Orosz Balett vezetője adta az ötletet és nyomott a komponista kezébe néhány ragyogó 18. századi művet, köztük Pergolesi műveit. Pergolesitől Stravinsky addig csak a Stabat Matert és Az úrhatnám szolgálót ismerte, és mint elmondta, a legcsekélyebb mértékig sem volt elragadtatva ezektől. Gyagilev kérésének eleget téve azonban, mint fogalmaz: "...belenéztem és beleszerettem. Azok a darabok, amelyeket végül is kiválasztottam, csak részben voltak Gyagilev példái, más részük nyomtatott kiadványból származott, de én Pergolesi valamennyi elérhető darabját végigjátszottam, mielőtt választottam volna. Első lépésem az volt, hogy a cselekmény tervét rögzítsem, és ehhez a kísérő darabok sorrendjét megállapítsam. Gyagilev talált Rómában egy Pulcinella történeteket tartalmazó könyvet.

 

Ezt együtt tanulmányoztuk, és bizonyos epizódokat kiválasztottunk. Mindenfajta előítélet vagy esztétikai eltökéltség nélkül fogtam hozzá, semmit sem tudtam előre az eredményről. Azt tudtam, hogy nem állíthatok elő egy "Pergolesi-hamisítványt", mivel az én beidegzettségeim annyira mások; legjobb esetben a magam dialektusával tudnám őt ismételni. Az, hogy az eredmény bizonyos mértékben szatíra lett, nyilvánvalóan elkerülhetetlen volt - ki nyúlhatott volna 1919-ben ehhez az anyaghoz anélkül, hogy szatirikus volna? -, de ezt is csak utólag jegyzem meg: nem azzal ültem neki, hogy szatírát komponálok, és természetesen Gyagilev ilyesminek még a lehetőségére sem gondolt. (...) A Pulcinellában fedeztem fel a múltat, ez volt az én keresztségem, amelynek révén egész későbbi munkásságom lehetővé vált. Visszatekintés volt természetesen - az első az én ez irányú sok szerelmi viszonyom közül - de egyúttal tükörbe tekintés is." - meséli Stravinsky.


A Budapesti Fesztiválzenekar és a Művészetek Palotája 2015. február 7-én Stravinsky-maratont tart, ahol délelőtt 10:30-tól este 21:00-ig élvezhetjük a 20. század egyik legmeghatározóbb zeneszerzőjének műveit.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Klasszikus

Ők most a legjobb fiatal kamarazenészek Vásáry Tamás zsűrije szerint

A Korossy-Khayll Csongor, Tóth Kristóf (hegedű), Albert Julianna (brácsa) és Devich Gergely (cselló) alkotta együttes nyerte a Weiner Leó Országos Kamarazenei Verseny vonósnégyes kategóriáját, mindannyian a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus lemez

Egy orgonista New Yorkban: Megjelent Karosi Bálint új szerzői lemeze

Az albumon Anastasia Razvalyaeva, Szalai András, Környei Miklós és az Anima Musicae játéka is hallható.
Klasszikus hír

Bársony László brácsaművész kapta idén a Weiner Leó-emlékdíjat

Az elismerést azok a kiváló zeneművészek és -tanárok kaphatják, akik Weiner Leó szellemében fejtették ki sok évtizeden át odaadó és eredményes művészi-tanári munkásságukat.
Klasszikus ütőhangszer

Ütőhangszeres szakmai nap és konferencia Szegeden

2019. október 5-én hiánypótló és nagyszabású ütőhangszeres rendezvénynek ad otthont Szeged.
Klasszikus hír

Egy női zeneszerző kapta idén a zenei Pulitzer-díjat

Ellen Reid első operájáért kapta meg a 15 ezer dollárral járó elismerést.
Klasszikus ajánló

Grúzia egy estére Budapestre költözik

Az Ignis Fatuus Kamaraegyüttes előadásában egy nem túl távoli, de itthon kevéssé ismert ország zenéje szólal meg április 26-án az Ádám Jenő Zeneiskola Kamaratermében este héttől.