A koronavírus miatti leállás miatt a zenészek elveszítették a munkájukat világszerte. Kanadában és Bécsben is vezényel rendszeresen, hogy kezelik ott a zenei szakmán belül a válságot?
Nagyon különböző stratégiákat látunk a különböző országokban. Kanadában a zenekari állományban levő zenészek folyamatosan kapják a fizetésüket, a szabadúszók és kisegítők viszont elestek minden bevételtől, ide értendők a szólisták és karmesterek is. Bár a National Arts Center létrehozott egy weboldalt, ahol a zenészek támogatás ellenében élő online koncerteket adnak, a szólisták és karmesterek túlnyomó része kivár az online fellépésekkel.
Globálisan „kötelező kör” minden hivatásos zenekarnak egy online zenekari videót készíteni, ez nemcsak életjel, de megnyugtató jelzés a privát támogatóknak is, hogy a zenekar „ott van”.
Milyen projektjei szakadtak félbe?
A járvány Spanyolországban ért, a salamancai Zeneakadémia zenekarával próbáltam, de az előadást már nem lehetett megtartani, csak egy videofelvételt tudtunk készíteni streamingre. Több koncertem esett kútba ezután, április elején Victoriában dirigáltam volna a szezonzárót, benne Adès Three Dances from Powder Her Face, Elgar Tengeri dalok és a szenzációs Amy Beach Gall szimfóniájával. Április 24-én mutatta volna be Rohmann Ditta és Fassang László a Fiamme című darabom Budapesten, április 20-án Ottawában és május 20-án Lisszabonban adtam volna zongoraestet mai zongoradarabokból álló műsorral. A május 24-25-ére tervezett térbeli koncertek elmaradása (illetve következő évadra halasztása) a MIKAMO Közép-európai Kamarazenekarral a BMC-ben, illetve a Deák téri evangélikus templomban különösen érzékeny veszteség: Eötvös Péter Levitation-je hangzott volna el, Ligeti Ramifications, Xenakis Aroura, valamint Tornyai Péter Symphonies of Strings ősbemutatójával együtt.
A Ramifications egyik lehetséges értelmezése a „tetteink előre nem látható következményei”
– ez most különösen benne van a levegőben, nem hiába választotta Petrenko is a Berlini Filharmonikusok „távolságtartó” koncertjére egy héttel ezelőtt.
Mire ad alkalmat ez a leállás? Mivel tölti most az idejét?
Az életformámból eredő dualitás egyébként is állandó sebességváltással jár, a dirigálás és a színpadi jelenlét teljesen más energiaháztartást igényel, mint az írás. Ha bárki tud erre aranyszabályt, mindenképpen ossza meg velem, de addig is igyekszem ezeket a fázisokat időben tervezetten elkülöníteni, hogy az átállási időt (ami akár heteket is jelenthet) hasznosítani lehessen.
A leállás, minden tragikumával együtt, olyan időn-kívüliséget hozott, amivel meg kellett tanulni bánni; ez, és a gyors átállás sokkoló volt, de már teljes erőbedobással megy az író-gyakorló-projekttervező fázis. Valahogy a külső, döbbent csend felerősíti a belső hangokat.
Charles C. Mann 1491-ét olvasom, ahol egy közönséges himlőtől a teljes inka birodalom kipusztul, és megilletődöm a köröttünk zajló történelemtől, attól, hogy a járványok is, mint a tektonika vagy a dinoszauruszok, emberfeletti léptékkel tagolják az időt. Strategikusan gondolkozom a virtuális tér szerepéről az előadó-művészetben. A Sonus Alapítvány május 6-án sugározta Ittzés Gergely koncertjét, melyet az ÚjLélekZene sorozat részeként én szerkesztettem, és már a következő koncerteket tervezzük.
Van tanulsága ennek a járványnak? Van olyan, amin az embernek változtatnia kellene?
A járvány okozta leállás előhoz sok olyan kérdést, amivel eddig nem lehetett vagy nem volt miért foglalkozni. Az ember fokozottan érzi, hogy a zene összefügg azzal, hogy kivel, kinek, hol, mikor játsszuk. A zenekarra sokan úgy tekintenek, mint a társadalom makettjére: kis és nagyfőnökök irányításával olajozottan dolgozik mindenki egy cél érdekében. Jó dolog együtt játszani másokkal, de ennek érdekében mindenki egymáshoz kell igazítsa a játékát. Amikor ez a helyzet nincsen, akkor lehet igazán érezni, hogy mennyire meghatározó a zenekarban levő 80 másik zenész, és mennyivel játszik az ember másképp egyedül, kiskamarában, vagy egyáltalán hozzányúl-e a hangszeréhez. Az elektronikával megtoldott hangszerek és digitális előadótermek megjelenése óta erősödik a diskurzus a test szerepéről a zenélésben. A gesztusok tanulmányozása mutatja, hogy zenehallgatás közben összeadódik a látvány a hanggal és az érzékeinkhez eljutó sok más ingerrel, és együtt alkot értelmes egészet a hallgatóban. A zenészek számára is több a mozgás, mint koordináció, hiszen a zenetörténet nagy részét gesztusok rendszereibe rendezve tanuljuk, a könnyű, karcsú, ívelt, súlyos és hasonló fogalmak szervesen hozzátartoznak a zenetanuláshoz; ezekre a mozgáshoz kötődő emlékekre hatnak a zenélés közbeni apró mozdulatok, amivel a zenészek egyértelműen hozzárendelnek egy gesztust a következő zenei egységhez. Olyan ez, mint a táncos dobbantása és a zenei hangsúly közötti kapcsolat. Minél inkább képernyőre kerül a zene, minél távolabb ülnek egymástól a zenészek, annál kevésbé kommunikatívak az apró mozdulatok, és annál több szerepe van a testtől független hallásnak, és annak a látványnak, ami a kamera mechanikus mozgásából ered.
A világ ellenállhatatlanul változik.
Mint ahogy a csigalépcső csavarodása sem jó vagy rossz, a vírus törésvonala mentén történő változást is lehet nagyon sok jóra használni,
rengeteg inspiráló és értékteremtő kezdeményezést látunk VR-el, térbeliesített előadásokkal, go-pro kamerákkal, dramatizált előadással. A zenekar mindig is egy közösség kifejeződése volt, mikor melyiké. Ha a mostani közösség átmenetileg digitálissá válik, engem nagyon érdekel egy fantáziadús, lélegzős, csintalan és sziporkázó hibrid közeljövő. Azt kívánom, hogy találjuk mindannyian meg benne a helyünket.
Mi lesz az első dolga, ha véget ér ez a helyzet?
Ez nagyon függ attól, hogy mikor ér véget. Nemrég tartottunk egy nyílt zenekari próbát Victoriában a Debussy Printemps-pal, ahol a zenészek közé és köré beülhettek a nézők. Fantasztikus volt, ahogy hallgatás közben együtt lélegeztek a zenekarral, egy pillanatra ezerfőssé vált az együttes. Zenekarral és hallgatókkal igazán együttlélegezni csak előadás közben lehet, és annak fogok leginkább örülni, mikor ez újra lehetséges lesz.
A sorozat többi része ide kattintva érhető el!

hírlevél












