Klasszikus

Ajtony Csaba: Ezt az „időn kívüliséget” meg kellett tanulni

2020.05.28. 10:25
Ajánlom
Az évek óta többnyire külföldön dolgozó karmester és zeneszerző, Ajtony Csaba szerint a digitális tér új kihívás elé állítja az előadó-művészetet. Kérdéseinkre írásban válaszolt: „Mint ahogy a csigalépcső csavarodása sem jó vagy rossz, a vírus törésvonala mentén történő változást is lehet nagyon sok jóra használni.”

A koronavírus miatti leállás miatt a zenészek elveszítették a munkájukat világszerte. Kanadában és Bécsben is vezényel rendszeresen, hogy kezelik ott a zenei szakmán belül a válságot?

Nagyon különböző stratégiákat látunk a különböző országokban. Kanadában a zenekari állományban levő zenészek folyamatosan kapják a fizetésüket, a szabadúszók és kisegítők viszont elestek minden bevételtől, ide értendők a szólisták és karmesterek is. Bár a National Arts Center létrehozott egy weboldalt, ahol a zenészek támogatás ellenében élő online koncerteket adnak, a szólisták és karmesterek túlnyomó része kivár az online fellépésekkel.

Globálisan „kötelező kör” minden hivatásos zenekarnak egy online zenekari videót készíteni, ez nemcsak életjel, de megnyugtató jelzés a privát támogatóknak is, hogy a zenekar „ott van”.

Milyen projektjei szakadtak félbe?

A járvány Spanyolországban ért, a salamancai Zeneakadémia zenekarával próbáltam, de az előadást már nem lehetett megtartani, csak egy videofelvételt tudtunk készíteni streamingre. Több koncertem esett kútba ezután, április elején Victoriában dirigáltam volna a szezonzárót, benne Adès Three Dances from Powder Her Face, Elgar Tengeri dalok és a szenzációs Amy Beach Gall szimfóniájával. Április 24-én mutatta volna be Rohmann Ditta és Fassang László a Fiamme című darabom Budapesten, április 20-án Ottawában és május 20-án Lisszabonban adtam volna zongoraestet mai zongoradarabokból álló műsorral. A május 24-25-ére tervezett térbeli koncertek elmaradása (illetve következő évadra halasztása) a MIKAMO Közép-európai Kamarazenekarral a BMC-ben, illetve a Deák téri evangélikus templomban különösen érzékeny veszteség: Eötvös Péter Levitation-je hangzott volna el, Ligeti Ramifications, Xenakis Aroura, valamint Tornyai Péter Symphonies of Strings ősbemutatójával együtt.

A Ramifications egyik lehetséges értelmezése a „tetteink előre nem látható következményei”

– ez most különösen benne van a levegőben, nem hiába választotta Petrenko is a Berlini Filharmonikusok „távolságtartó” koncertjére egy héttel ezelőtt.

Mire ad alkalmat ez a leállás? Mivel tölti most az idejét?

Az életformámból eredő dualitás egyébként is állandó sebességváltással jár, a dirigálás és a színpadi jelenlét teljesen más energiaháztartást igényel, mint az írás. Ha bárki tud erre aranyszabályt, mindenképpen ossza meg velem, de addig is igyekszem ezeket a fázisokat időben tervezetten elkülöníteni, hogy az átállási időt (ami akár heteket is jelenthet) hasznosítani lehessen.

A leállás, minden tragikumával együtt, olyan időn-kívüliséget hozott, amivel meg kellett tanulni bánni; ez, és a gyors átállás sokkoló volt, de már teljes erőbedobással megy az író-gyakorló-projekttervező fázis. Valahogy a külső, döbbent csend felerősíti a belső hangokat.

Charles C. Mann 1491-ét olvasom, ahol egy közönséges himlőtől a teljes inka birodalom kipusztul, és megilletődöm a köröttünk zajló történelemtől, attól, hogy a járványok is, mint a tektonika vagy a dinoszauruszok, emberfeletti léptékkel tagolják az időt. Strategikusan gondolkozom a virtuális tér szerepéről az előadó-művészetben. A Sonus Alapítvány május 6-án sugározta Ittzés Gergely koncertjét, melyet az ÚjLélekZene sorozat részeként én szerkesztettem, és már a következő koncerteket tervezzük.

4CentralEuropeanChamberOrchestra-121023.jpg

Közép-európai Kamarazenekar

Van tanulsága ennek a járványnak? Van olyan, amin az embernek változtatnia kellene?

A járvány okozta leállás előhoz sok olyan kérdést, amivel eddig nem lehetett vagy nem volt miért foglalkozni. Az ember fokozottan érzi, hogy a zene összefügg azzal, hogy kivel, kinek, hol, mikor játsszuk. A zenekarra sokan úgy tekintenek, mint a társadalom makettjére: kis és nagyfőnökök irányításával olajozottan dolgozik mindenki egy cél érdekében. Jó dolog együtt játszani másokkal, de ennek érdekében mindenki egymáshoz kell igazítsa a játékát. Amikor ez a helyzet nincsen, akkor lehet igazán érezni, hogy mennyire meghatározó a zenekarban levő 80 másik zenész, és mennyivel játszik az ember másképp egyedül, kiskamarában, vagy egyáltalán hozzányúl-e a hangszeréhez. Az elektronikával megtoldott hangszerek és digitális előadótermek megjelenése óta erősödik a diskurzus a test szerepéről a zenélésben. A gesztusok tanulmányozása mutatja, hogy zenehallgatás közben összeadódik a látvány a hanggal és az érzékeinkhez eljutó sok más ingerrel, és együtt alkot értelmes egészet a hallgatóban. A zenészek számára is több a mozgás, mint koordináció, hiszen a zenetörténet nagy részét gesztusok rendszereibe rendezve tanuljuk, a könnyű, karcsú, ívelt, súlyos és hasonló fogalmak szervesen hozzátartoznak a zenetanuláshoz; ezekre a mozgáshoz kötődő emlékekre hatnak a zenélés közbeni apró mozdulatok, amivel a zenészek egyértelműen hozzárendelnek egy gesztust a következő zenei egységhez. Olyan ez, mint a táncos dobbantása és a zenei hangsúly közötti kapcsolat. Minél inkább képernyőre kerül a zene, minél távolabb ülnek egymástól a zenészek, annál kevésbé kommunikatívak az apró mozdulatok, és annál több szerepe van a testtől független hallásnak, és annak a látványnak, ami a kamera mechanikus mozgásából ered. 

A világ ellenállhatatlanul változik.

Mint ahogy a csigalépcső csavarodása sem jó vagy rossz, a vírus törésvonala mentén történő változást is lehet nagyon sok jóra használni,

rengeteg inspiráló és értékteremtő kezdeményezést látunk VR-el, térbeliesített előadásokkal, go-pro kamerákkal, dramatizált előadással. A zenekar mindig is egy közösség kifejeződése volt, mikor melyiké. Ha a mostani közösség átmenetileg digitálissá válik, engem nagyon érdekel egy fantáziadús, lélegzős, csintalan és sziporkázó hibrid közeljövő. Azt kívánom, hogy találjuk mindannyian meg benne a helyünket.

Mi lesz az első dolga, ha véget ér ez a helyzet?

Ez nagyon függ attól, hogy mikor ér véget. Nemrég tartottunk egy nyílt zenekari próbát Victoriában a Debussy Printemps-pal, ahol a zenészek közé és köré beülhettek a nézők. Fantasztikus volt, ahogy hallgatás közben együtt lélegeztek a zenekarral, egy pillanatra ezerfőssé vált az együttes. Zenekarral és hallgatókkal igazán együttlélegezni csak előadás közben lehet, és annak fogok leginkább örülni, mikor ez újra lehetséges lesz.

 A sorozat többi része ide kattintva érhető el!

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Mesterhangszerek használatára lehet pályázni

A Magyar Állami Operaház pályázatot hirdet magyar állampolgárok, valamint felsőfokú zenei végzettséggel rendelkezők számára: állami tulajdonban lévő mesterhangszerek több évre szóló használatára lehet jelentkezni.
Klasszikus újranyitás

A közönséget is várják a Cziffra György-emlékév első koncertjére

Az első, közönség számára is nyitott koncertet május 11-én tartják Szegeden, a Nemzeti Színházban. Az Hommage a Cziffra elnevezésű esten Szabó Marcell zongoraművész és a Szegedi Szimfonikus Zenekar lép fel, vezényel Medveczky Ádám.
Klasszikus gyász

77 éves korában elhunyt Samu László kürtművész

A Nemzeti Filharmonikusok korábbi intendánsa a zenekar elmúlt közel öt évtizedének egyik meghatározó személyisége volt, nyugdíjba vonulásáig a Kottatár munkáját is segítette.
Klasszikus ajánló

Kezdődik az első Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek

Május 7-től 18 napon át világsztárok és a hazai művészeti élet legizgalmasabb alkotói adják egymásnak át a virtuális színpadot a Müpa új, ingyenes, online fesztiválján. A fesztivált Riccardo Chailly és a Filarmonica della Scala streamkoncertje nyitja a Milánói Scalából.
Klasszikus ajánló

5+1 kihagyhatatlan cikk a Bartók Tavasz friss-ropogós magazinjából

Kíváncsi vagy, hogy a színpadi művészek hogyan élik meg, ha üres nézőtér előtt játszanak? Mindig is érdekelt, hogyan készülnek a közvetítések vagy mit csinál egy online stream rendezője? Tudni szeretnéd, miért olyan egyedülálló és fontos Bartók Béla népzenegyűjtői munkássága? Mi az a világzene, és mit csinál Vaszilij Petrenko, amikor nem vezényel? A hamarosan kezdődő Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek frissen elkészült magazinjából most minden kiderül!