Klasszikus

Ajtony Csaba: Ezt az „időn kívüliséget” meg kellett tanulni

2020.05.28. 10:25
Ajánlom
Az évek óta többnyire külföldön dolgozó karmester és zeneszerző, Ajtony Csaba szerint a digitális tér új kihívás elé állítja az előadó-művészetet. Kérdéseinkre írásban válaszolt: „Mint ahogy a csigalépcső csavarodása sem jó vagy rossz, a vírus törésvonala mentén történő változást is lehet nagyon sok jóra használni.”

A koronavírus miatti leállás miatt a zenészek elveszítették a munkájukat világszerte. Kanadában és Bécsben is vezényel rendszeresen, hogy kezelik ott a zenei szakmán belül a válságot?

Nagyon különböző stratégiákat látunk a különböző országokban. Kanadában a zenekari állományban levő zenészek folyamatosan kapják a fizetésüket, a szabadúszók és kisegítők viszont elestek minden bevételtől, ide értendők a szólisták és karmesterek is. Bár a National Arts Center létrehozott egy weboldalt, ahol a zenészek támogatás ellenében élő online koncerteket adnak, a szólisták és karmesterek túlnyomó része kivár az online fellépésekkel.

Globálisan „kötelező kör” minden hivatásos zenekarnak egy online zenekari videót készíteni, ez nemcsak életjel, de megnyugtató jelzés a privát támogatóknak is, hogy a zenekar „ott van”.

Milyen projektjei szakadtak félbe?

A járvány Spanyolországban ért, a salamancai Zeneakadémia zenekarával próbáltam, de az előadást már nem lehetett megtartani, csak egy videofelvételt tudtunk készíteni streamingre. Több koncertem esett kútba ezután, április elején Victoriában dirigáltam volna a szezonzárót, benne Adès Three Dances from Powder Her Face, Elgar Tengeri dalok és a szenzációs Amy Beach Gall szimfóniájával. Április 24-én mutatta volna be Rohmann Ditta és Fassang László a Fiamme című darabom Budapesten, április 20-án Ottawában és május 20-án Lisszabonban adtam volna zongoraestet mai zongoradarabokból álló műsorral. A május 24-25-ére tervezett térbeli koncertek elmaradása (illetve következő évadra halasztása) a MIKAMO Közép-európai Kamarazenekarral a BMC-ben, illetve a Deák téri evangélikus templomban különösen érzékeny veszteség: Eötvös Péter Levitation-je hangzott volna el, Ligeti Ramifications, Xenakis Aroura, valamint Tornyai Péter Symphonies of Strings ősbemutatójával együtt.

A Ramifications egyik lehetséges értelmezése a „tetteink előre nem látható következményei”

– ez most különösen benne van a levegőben, nem hiába választotta Petrenko is a Berlini Filharmonikusok „távolságtartó” koncertjére egy héttel ezelőtt.

Mire ad alkalmat ez a leállás? Mivel tölti most az idejét?

Az életformámból eredő dualitás egyébként is állandó sebességváltással jár, a dirigálás és a színpadi jelenlét teljesen más energiaháztartást igényel, mint az írás. Ha bárki tud erre aranyszabályt, mindenképpen ossza meg velem, de addig is igyekszem ezeket a fázisokat időben tervezetten elkülöníteni, hogy az átállási időt (ami akár heteket is jelenthet) hasznosítani lehessen.

A leállás, minden tragikumával együtt, olyan időn-kívüliséget hozott, amivel meg kellett tanulni bánni; ez, és a gyors átállás sokkoló volt, de már teljes erőbedobással megy az író-gyakorló-projekttervező fázis. Valahogy a külső, döbbent csend felerősíti a belső hangokat.

Charles C. Mann 1491-ét olvasom, ahol egy közönséges himlőtől a teljes inka birodalom kipusztul, és megilletődöm a köröttünk zajló történelemtől, attól, hogy a járványok is, mint a tektonika vagy a dinoszauruszok, emberfeletti léptékkel tagolják az időt. Strategikusan gondolkozom a virtuális tér szerepéről az előadó-művészetben. A Sonus Alapítvány május 6-án sugározta Ittzés Gergely koncertjét, melyet az ÚjLélekZene sorozat részeként én szerkesztettem, és már a következő koncerteket tervezzük.

4CentralEuropeanChamberOrchestra-121023.jpg

Közép-európai Kamarazenekar

Van tanulsága ennek a járványnak? Van olyan, amin az embernek változtatnia kellene?

A járvány okozta leállás előhoz sok olyan kérdést, amivel eddig nem lehetett vagy nem volt miért foglalkozni. Az ember fokozottan érzi, hogy a zene összefügg azzal, hogy kivel, kinek, hol, mikor játsszuk. A zenekarra sokan úgy tekintenek, mint a társadalom makettjére: kis és nagyfőnökök irányításával olajozottan dolgozik mindenki egy cél érdekében. Jó dolog együtt játszani másokkal, de ennek érdekében mindenki egymáshoz kell igazítsa a játékát. Amikor ez a helyzet nincsen, akkor lehet igazán érezni, hogy mennyire meghatározó a zenekarban levő 80 másik zenész, és mennyivel játszik az ember másképp egyedül, kiskamarában, vagy egyáltalán hozzányúl-e a hangszeréhez. Az elektronikával megtoldott hangszerek és digitális előadótermek megjelenése óta erősödik a diskurzus a test szerepéről a zenélésben. A gesztusok tanulmányozása mutatja, hogy zenehallgatás közben összeadódik a látvány a hanggal és az érzékeinkhez eljutó sok más ingerrel, és együtt alkot értelmes egészet a hallgatóban. A zenészek számára is több a mozgás, mint koordináció, hiszen a zenetörténet nagy részét gesztusok rendszereibe rendezve tanuljuk, a könnyű, karcsú, ívelt, súlyos és hasonló fogalmak szervesen hozzátartoznak a zenetanuláshoz; ezekre a mozgáshoz kötődő emlékekre hatnak a zenélés közbeni apró mozdulatok, amivel a zenészek egyértelműen hozzárendelnek egy gesztust a következő zenei egységhez. Olyan ez, mint a táncos dobbantása és a zenei hangsúly közötti kapcsolat. Minél inkább képernyőre kerül a zene, minél távolabb ülnek egymástól a zenészek, annál kevésbé kommunikatívak az apró mozdulatok, és annál több szerepe van a testtől független hallásnak, és annak a látványnak, ami a kamera mechanikus mozgásából ered. 

A világ ellenállhatatlanul változik.

Mint ahogy a csigalépcső csavarodása sem jó vagy rossz, a vírus törésvonala mentén történő változást is lehet nagyon sok jóra használni,

rengeteg inspiráló és értékteremtő kezdeményezést látunk VR-el, térbeliesített előadásokkal, go-pro kamerákkal, dramatizált előadással. A zenekar mindig is egy közösség kifejeződése volt, mikor melyiké. Ha a mostani közösség átmenetileg digitálissá válik, engem nagyon érdekel egy fantáziadús, lélegzős, csintalan és sziporkázó hibrid közeljövő. Azt kívánom, hogy találjuk mindannyian meg benne a helyünket.

Mi lesz az első dolga, ha véget ér ez a helyzet?

Ez nagyon függ attól, hogy mikor ér véget. Nemrég tartottunk egy nyílt zenekari próbát Victoriában a Debussy Printemps-pal, ahol a zenészek közé és köré beülhettek a nézők. Fantasztikus volt, ahogy hallgatás közben együtt lélegeztek a zenekarral, egy pillanatra ezerfőssé vált az együttes. Zenekarral és hallgatókkal igazán együttlélegezni csak előadás közben lehet, és annak fogok leginkább örülni, mikor ez újra lehetséges lesz.

 A sorozat többi része ide kattintva érhető el!

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Újabb nyílt levél az SZFE modellváltásáról szóló törvény kapcsán

Több mint hetven színész, rendező, színházi művész támogatta aláírásával a Színművészeti Egyetem modellváltását lehetővé tevő törvényt.
Színház

Megszavazta az Országgyűlés az SZFE modellváltását

Az Országgyűlés július 3-án döntött a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által benyújtott törvényjavaslatról.
Színház

Szabó Magda: Régimódi történet – online közvetítés

A Tasnádi Csaba által rendezett történet visszarepít a múltba, ahol hasonló problémákkal küzdöttek Szabó Magda hősei, mint a mostaniak, csak szebb ruhákban.
Vizuál

Dürer kora a Szépművészeti Múzeumban

A múzeum saját Grafikai Gyűjteményéből szemezgetett a kiállítás anyagának összeállításakor. Dürer munkái mellett a mester műhelyének tehetséges alkotóitól is láthatóak metszetek és rajzok a kamaratárlaton.
Klasszikus

Vasárnap kezdődik a 7. Budavári Bach-fesztivál

A Budavári Evangélikus Templomban rendezik meg július 5-17. között Magyarország első Bach-fesztiválját, kizárólag historikus, barokk hangszerek megszólalásával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Vasárnap kezdődik a 7. Budavári Bach-fesztivál

A Budavári Evangélikus Templomban rendezik meg július 5-17. között Magyarország első Bach-fesztiválját, kizárólag historikus, barokk hangszerek megszólalásával.
Klasszikus ajánló

Klasszikusok a fűben – A Millenárison ad ingyenes koncertet a MÁV Szimfonikus Zenekar

A komolyzenei piknik célja, hogy klasszikus zenével reagáljon az elmúlt hónapok nehézségeire és élményeire. A program a Szimfonikus karantén rehabilitáció alcímet viseli.
Klasszikus gyász

Elhunyt Ida Haendel, az egykori csodagyerek, akinek Sibelius gratulált

Lengyelországban született, háromévesen felfedezték zenei tehetségét. Kanadában élte le élete jelentős részét. Sibelius levélben gratulált neki a hegedűversenyének előadásáért.
Klasszikus ajánló

A Nemzeti Filharmonikus Zenekarral nyit a Müpa autós koncertmozija

Az online közvetítések után ismét formabontó megoldást kínál a Müpa azoknak, akik szerint zene nélkül nem igazi a nyár. A Müpa Autósmoziban a nézők saját autójuk kényelmében élvezhetik a Fesztivál Színházban élőben zajló koncerteket.
Klasszikus hír

Újra zene tölti meg Budapest számos közterét

Hatodik évadát kezdi a Zenélő Budapest: a július 2-án induló programsorozaton a szervezők mintegy 200 minikoncerttel készülnek 8 közkedvelt budapesti helyszínen.