Klasszikus

Aki erősíti a szabályt

2010.05.05. 11:39
Ajánlom
Gregorián szólt anno egy kissrác ajkáról A rózsa neve című filmprodukcióban, a nagy Sean Connery oldalán. Gyönyörűen. A falzettista, akinek érdemes, sőt, mindannyiunk örömére muszáj énekelnie. Neve is van, el is jő hozzánk: Andreas Scholl.

Pardon, Scholl kontratenor. Bár a 16. század derekán még nincs problémájuk az énekeseknek a falzettből (álhangszalagos megszólalásból) vagy gégemerevített fisztulásságból adódó elnevezéssel. Nem ezzel van: hisz templomi karzatokról épp kiszorítják őket a kasztráltak, akiket bezzeg senki sem eufemizál - és némelyikük az isteni ajándéknak tekintett vocéval remekül boldogul. Fényes karrier várja Senesinót vagy Carlo Broschit, aki Farinelliként még depressziós betegeket is gyógyít dalolásával.

Az egyház egyidejűleg tiltja és tűri a kasztrációt, mivel nőket nem enged kórusba, a fiúk hangja pedig serdüléskor törik, és addig se jó precíz éneklésre. Muzsika márpedig kell a liturgiához, hát jöjjenek, akik a szülők szerint „véletlen balesetnek" áldozatai - speciel kiskamaszként elvesztették mindkét heréjüket, így félresiklattatott náluk a természet hormonális tomboldája.

A gyermeki szoprán vagy alt matéria köbre emelkedik, volumene gazdagodik, ugyanakkor elmarad az énekes másodlagos nemi jellegének kifejlődése. A csupasz fiatalember hatalmas vitálkapacitásra tehet szert: ma „vastüdő" kell egy-egy fogós Bach- vagy Händel-frázis egylevegőjű megoldásához. Tegyük hozzá: ezerből egynek marad különlegesen szép a hangja, s fut be csillogó pályát, márpedig csak Itáliában évente négyezer fiúgyermek életét teszi tönkre az embertelenség. (És a hamissá lett, harmadosztályú kórustutti-kasztrált örülhet nyomorodott életének, hisz a fiúk fele azonnal elvérzik a vidéki bérsebész szutykos asztalán. Tévhit viszont, hogy a potencia egészében odaveszne: a legtöbb esetben csak nemzőképtelenség áll fenn.)

1870-től új idők járnak: a friss olasz állam tiltása nyomán ma már csak sercegő lemezről hallani az utolsó herélt, Alessandro Moreschi erőteljes, nőies énekét. Alfred Deller pedig feltámasztja a torkokban szunnyadó falzett technikát, amelyet a romantika tenorjai Duprez teljes funkciós magas C-je előtt bőven használtak. (Férfiolvasóink mindegyikének - sőt még a nőknek is - van falzettja: vonuljanak félre, és próbáljanak tartott hangot nagyon halkan sikítani, az lesz az!)

A régizene forradalma óta tart a falzettisták térnyerése, lám, már a fachnév, a (valójában altregiszterű) kontratenor is meggyökeresedett. Michael Chance, Derek Lee Ragin vagy a férfiszopránnak megmaradt Max Emanuel Cencic varázsos és virtuóz művészetét testközelből volt módom figyelni, Philippe Jaroussky, a fiatal orosz-francia, vagy a német, templomi énekkarban és reneszánszon felnőtt Andreas Scholl művészete ugyanúgy szintbe áll a vokalitás más magaslataival. Scholl mellett szól még életkora: benne jár a negyvenes évtizedben, ahol a kollégák hangja már lebegni kezd - de nem az övé. Mások illúzióvesztőn femininek - ő képes a férfiszerepeket maszkulinul előjátszani. Az ifjak hajszolt tempóval rohannak fel-le a koloratúrlétrán - ő már érett kifejezéssel, mély és derűs stílusismerettel teszi ezt, éppoly sebesen. Mások két orcára falnak a barokkopera-konjunktúra roskadó asztaláról - ő visszautasítja azt is, hogy operistának titulálják. Énekes, aki időnként operában is fellép, mondja, s szerénysége mögött a legutóbbi, Koppenhágában filmre vett Arsace-alakítás az aranyfedezet. (Budapesti Händel-estjén is hallható lesz a Partenope lirissimo csúcsáriája.)

Így érdemes. Andreas Schollnak érdemes. Ha borzalmas és személyiséggyilkos műtétek nélkül elérni nem is tudjuk a kasztráltak különös kaliberét, legalább a lehető legkevésbé maradjunk alul.

2010. május 11. 19:30
Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Andreas Scholl Händel-estje

Km.: a Stuttgarti Kamarazenekar

www.mupa.hu

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.