Klasszikus

Aki korán kel - II.

2008.05.24. 00:00
Ajánlom
Miskolc az idén nyolcadik alkalommal megrendezendő, "Bartók+..." fesztiválnak köszönhetően szépen lassan felkerül az európai operatérképre. A rendezvényt 2003 óta Bátor Tamás irányítja, akivel, operaénekestől meglehetősen szokatlan időpontban, reggel nyolckor beszélgettem. Ő már túlvolt az első kávén és a reggeli tornán. INTERJÚ

FS: A fesztivál indulásakor mindössze a régió turisztikai életét kívánta fellendíteni, ezen felül azonban a művészi hozadékkal is számolhatunk.

BT: A fellépő művészek örömmel jönnek ide vissza. Nicola Luisotti, aki nemrég a Filharmóniai Társaság Puccini-estjén vezényelt, ragyogó produkciókat vezényel a Metben, a Covent Gardenben és a Scalában, de szivesen ter vissza, mert itt olyan jó a taps és olyan finom a goulash, és ugyanezt mondja Ramón Vargas és Paolo Gavanelli is. Remek kritikákat kapunk a Neue Merkerben, az Opernglasban, azt írják, buszokkal kellene jönni a program színessége miatt, de meglehetősen nehézkes az idejutás. Tavasszal a Magyar Szállodaszövetség találkozóján az egyik illetékes elmondta, hogy a fesztivál idején minden szálláshely foglalt. Ez azonban nem csupán az érdeklődést jelzi, hanem azt is, hogy az infrastruktúra fejlesztésre szorul. Ám nemcsak a nyugatabbról érkező turisták rugalmatlanok: az említett Pelleas-előadásnak nem a miskolci bemutatóját szavazták az operarajongók a legjobbnak…

FS: Beszéljünk egy kicsit a jövőről, hiszen ismert a 2009 és a 2010 tematikája, Bécs, illetve Európa. Azért gondolkodnak Verdi, Mozart és Csajkovszkij után stílusokban, kategóriákban, mert könnyebb a merítés?

BT: A Bartók+Európa a miskolci EKF-pályázat része volt, Bécs oka pedig a Haydn-év, de Beethovennek is van magyar kötődése, Mozartot pedig mindenki szereti. Azonban nem szerettünk volna csak bécsi klasszikusokat a műsorba, mert figyelhetünk a Bartók-kortársakra, Straussra vagy Schönbergre figyelni, akinek Mózes és Áronját jövőre koncertszerűen, Kocsis Zoltán vezényletével mutatjuk be. Szeretnék megvalósítani egy gyerekopera-fesztivált a környék zeneiskolásainak bekapcsolásával. Készülünk egyébként egy hat várost érintő koprodukcióra a Haydn-év kapcsán, míg 2010-ben a Pergolesi-évfordulóról fogunk megemlékezni. Hogy pontosan hogyan, annak június-júliusban kerül pont a végére. 2011-ben aztán visszatérünk a kezdethez, Verdihez. Tíz év után már beszélhetünk hagyományról, s azt is el tudom képzelni, hogy ismét meghívunk előadásokat, amiknek akkor sikere volt.

FS: Nem lehetne összekötni a Miskolci Operafesztivált egy énekversennyel?

BT: Bizonyára tudja, hogy volt már nálunk Marton Éva-énekverseny, tárgyaltam például Jevgenyij Nyesztyerenkóval és Polgár Lászlóval, hogy szervezzünk egy mesterkurzust a fesztivál alatt, s az azt megelőző időszakban, május végén rendezhetnénk ismételten énekversenyt, akár hazait, akár nemzetközit, amelynek nyertesei felléphetnének a fesztiválon. Számos énekversenyen zsűrizem, ahol mindig azt mondom a fiataloknak, higgyenek a versenyben, mert ez egy olyan szakma, ahol meg kell mutatni magát az embernek, és már kerültek ide azáltal tehetséges fiatalok, évekkel ezelőtt Rost Andrea, míg a mostaniak közül Bretz Gábort említenem. A problémát három egészen prózai dolog jelenti. Egyrészt a tervezés. A verseny akkor izgalmas, ha nemzetközi, és ehhez erős kommunikációs stratégiára van szükség. Másrészt a pénz, ugyanis egyelőre nem ismerem a 2009-es költségvetést. A harmadik pedig az, hogy Miskolc kis város ahhoz, hogy a komolyzenei élet szereplői egymással versenyezzenek. Egy koncertet még megengednek a rajongók, de kettőt már nehezebben visel el a családi költségvetés. Mi a nyárra koncentrálunk és két évközi rendezvényünkre. Soha nem szerettünk volna konkurenciája lenni a nagy hagyománnyal rendelkező Miskolci Szimfonikus Zenekarnak, a Művészetek Házának, ahol egész évben zajlanak a programok, vagy az egyetem zenekarának és kórusának, hanem az együttműködést szorgalmaztuk.

FS: És akkor többet fog itthon énekelni?

BT: 2005 decemberében volt az utolsó itthoni fellépésem, a Szöktetés a szerájból Osminját énekeltem, azóta csak koncerteket vállaltam,de külföldi operaházakban. Kapacitálnak, hogy szeretnének hallani Miskolcon, de elvi kérdésnek tartom, hogy saját magamnak ne írjak alá szerződést. És ugyanez a helyzet a Magyar Állami Operaházban, ahol művészeti tanácsadóként dolgozom Fischer Ádám mellett, és Kovalik Balázzsal együtt állítottuk össze a következő évad műsortervét, a szereposztásokat, ahol meghallgatásra hívok kollégákat, s bár fájdalommal jár, de nem érzem etikusnak, hogy ott szerepet osszanak rám.

(Az interjú első része a kapcsolódó linkre kattintva olvasható.)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Új pályázatot írnak ki az Operaház főigazgatói tisztségére

A Kulturális és Innovációs Minisztérium csütörtökön tette közzé, hogy a Magyar Állami Operaház főigazgatói tisztségére kiírt előző pályázat érvénytelenül zárult, ezért új pályázatot írnak ki.
Plusz

Prima Primissima Díjat kapott Keller András, Hager Ritta és Gálffi László is

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott gálaesten. Mások mellett elismerésben részesült Dobai Péter költő, író, dramaturg és a Bartók Rádió is.
Színház

A színház kritizál, a művész lázad – Beszélgetés Peller Károllyal a Latabárné fia kapcsán

Latabár Kálmán születésének százhuszadik, színpadra lépésének századik évfordulójak a tiszteletére rendhagyó monodrámával állt elő a Spinoza Színház. Peller Károly 39 év eseményeit eleveníti meg hét jelenetben: egyszemélyes színházat varázsol a Spinoza picinyke színpadára, és társrendezőként is jegyzi A Latabárné fiát.
Zenés színház

Mikor derül ki a Magyar Állami Operaház főigazgatói pályázatának eredménye?

Augusztus 8-án írta ki a Kulturális és Innovációs Minisztérium a Magyar Állami Operaház 2023. február 15-étől kezdődő ciklusára vonatkozó főigazgatói pályázatot, ám annak eredményét még mindig nem hozták nyilvánosságra.
Könyv

Írók és költők is kiállnak a tiltakozó tanárok mellett

Számos író, költő, irodalmár csatlakozott már ahhoz a petícióhoz, amit Erdős Virág indított a tiltakozó tanárok és diákok mellett. Az aláírók között szerepel Závada Pál, Kiss Judit Ágnes, Schein Gábor és Berg Judit is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus gyász

Elhunyt Thür Sylvia hárfaművész

A művész négy évtizeden át volt a Magyar Állami Operaház Zenekarának oszlopost tagja, turnékon, hangversenyeken is rendszeresen részt vett. Halálhírét az intézmény osztotta meg közösségi oldalán.
Klasszikus interjú

„Kapcsolatot teremteni a fentiekkel” – Beszélgetés Oláh Patrikkal

Alighogy kitüntetéssel lediplomázott, már tanít is a Zeneakadémián. Ő komponálta a zenetörténet első lovári nyelvű miséjét, és döntőbe jutott az idei Bartók Világversenyen. Oláh Patrik zeneszerző gazdag díjgyűjteménye nemrég az MVM Zrt. által támogatott Junior Prima Díjjal bővült.
Klasszikus ajánló

Út a sötétségből a világosság felé – kortárs karácsonyi darab hallható a Zeneakadémián

A 21. századi zenetörténet egy monumentális alkotásának bemutatására készül a Filharmónia Magyarország: december 8-án a Zeneakadémia Nagytermében első alkalommal hallhatja a magyar közönség Hilarion Alfejev Karácsonyi oratóriumát.
Klasszikus magazin

Wagner-tenor és rockénekes – Peter Hofmannra emlékezünk

Az operarajongók alighanem Patrice Chéreau legendás Ringjéből emlékeznek Peter Hofmannra, miközben a német tenor jelentős könnyűzenei munkássággal is rendelkezett. Három videóval mutatjuk be sokoldalúságát.
Klasszikus ajánló

December 1-től látható a mozikban A mi Kodályunk második része

Petrovics Eszter dokumentumfilm-trilógiájának második része az I. világháborútól a Psalmus Hungaricus bemutatójáig kíséri figyelemmel Kodály Zoltán életét. A főszerepeket Fekete Gábor színművész és Radnóti Róza zongoraművész alakítják.