Klasszikus

Aki lenyűgözte Liszt Ferencet: Hubay Jenőre emlékezünk

2018.09.15. 10:10
Ajánlom
Százhatvan éve, 1858. szeptember 15-én született Pesten Hubay Jenő hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus, a magyar hegedűiskola megalapozója, a Zeneakadémia főigazgatója. Anekdotázva emlékezünk rá.

Huber Jenőként született, első hegedűjét ötévesen kapta hegedűművész és karnagy édesapjától, aki az Operaházban Erkel Ferenc másodkarmestere volt, ő tanította be és vezényelte Wagner Lohengrinjének pesti bemutatóját. Jenő tízévesen már hangversenyen szerepelt, s tizenöt évesen Joachim József világhírű berlini mesteriskolájának hallgatója lett. Hazatérve a Magyarországot hazájául választó német Volkmann Róbert, a Zeneakadémia egyik első professzora tanította zeneszerzésre.

Egy budapesti koncertjén Liszt Ferencet is elkápráztatta, aki eljátszotta vele Beethoven összes zongora-hegedű szonátáját, s beajánlotta a francia előkelő társaságba.

Alig húszévesen lett a párizsi szalonok közkedvelt figurája, immár Hubay néven, fellépett Munkácsy Mihály estélyein is.

Ifjúkorában egy kis alföldi városkában hangversenyezett, kísérője egy Bodó nevű zongorista volt. Hubay csak a hangverseny előtt döbbent rá, hogy a húsz centiméterrel alacsonyabb fivére nadrágját csomagolták neki. Este felvette a nadrágot, alig ért a térde alá. Kitalálták hát a zongoristával, hogy nadrágot cserélnek. Ennek eredménye az lett, hogy mindketten tíz centivel rövidebb nadrágban jelentek meg a pódiumon.

A közönség hálásan tapsolt a jól sikerült koncert után. És másnap este a búcsúbanketten a város fiatalsága kivétel nélkül rövidebb nadrágban jelent meg. Azt hitték, Pesten ez a divat.

hubay2-143520.jpg

Hubay Jenő

Sikeres koncertkörutat tett Angliában, Hollandiában, Belgiumban és Magyarországon. A kor legismertebb hegedűművésze, a belga Henry Vieuxtemps nemcsak tanítványává és barátjává fogadta, hanem utódjának ajánlotta a brüsszeli konzervatórium hegedű tanszakának élén. A mindössze huszonhárom éves Hubayt kormányrendelettel mentesítették az egyik legtekintélyesebb európai zenei poszt betöltéséhez szükséges belga állampolgárság felvétele alól.

1886-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter hazahívta a budapesti Zeneakadémiára, ahol csaknem fél évszázadig oktatott.

Működése alatt vált az intézmény világhírűvé, a hegedű tanszék külföldről is hallgatókat vonzó mesteriskolává. Nemzedékek sora sajátította el tőle a virtuóz technikát, a művészi átélést. Különös gondot fordított a vonókezelésre, növendékei  köztük Geyer Stefi, Szigeti József és a karmesterként világhírűvé vált Ormándy Jenő és Végh Sándor  hangérzékenységükről is felismerhetőek voltak. Hubay 1919-ben lett a Zeneakadémia igazgatója, 1920 és 1934 között főigazgatója, lemondása után tiszteletbeli örökös elnöke. Az ő javaslatára nevezték el a Zeneakadémiát Liszt Ferencről, és az ő érdeme, hogy létrejött az első Liszt-emlékszoba.

Hubay hírhedten rossz karmester volt, írja az Emlékirataiban Solti György. „Mikor egyszer egy hangversenypróbán a hárfás elmulasztotta a belépést, Hubay megkérdezte:

– Hát maga miért nem játszik?

A hárfás így válaszolt: – A beintésre várok, professzor úr.

– Beintésre? - kiabálta Hubay. – Hát nem látja, hogy én vagyok a karmester?”

hubay1-143520.jpg

Hubay Jenő

A cselló tanszéket vezető Popper Dáviddal 1886-ban megalapították az első jelentős magyar vonósnégyest, koncertjeiken mások mellett Dohnányi Ernő és Brahms is több alkalommal fellépett. Kettejük munkássága alapozta meg a magyar vonós tradíciót, elévülhetetlen érdemeket szereztek a hazai kamarazenei kultúra megteremtésében. Hubay évtizedeken át a magyar zenei élet vezető alakja volt, szavai szerint élete irányelvének a magyar zeneművészet fölvirágozását tekintette.

1894-ben feleségül vette Cebrián Róza grófnőt, 1907-ben ő maga is nemességet kapott, 1921-ben az akadémia tiszteleti tagjává választották, megkapta a többi közt a Corvin-láncot, valamint a francia Becsületrendet. Az 1920-as évektől a társasági élet jeles eseményének számított Hubay vasárnapi zeneszalonja, amely a Bem rakpart és a Fő utca közötti palotájában működött, a gazdagon berendezett házban a vendégek műkincsgyűjteményét is megcsodálhatták. A hangversenyeken mások mellett fellépett a tenorkirály Beniamino Gigli, a hegedűművész Yehudi Menuhin, a karmester Arturo Toscanini és Bruno Walter. A híres fehér zeneszalonban a kifejezetten Hubay számára és a terem méretéhez, akusztikájához és látványvilágához készített jávorfa Bösendorfer zongora mellé Bartók Béla, Fischer Annie, Pietro Mascagni és Richard Strauss is leült játszani. A rádió által is közvetített koncerteken fiatal tehetségek is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. A zenetermet egy évtizede állították helyre, a híres fehér zongora az egykor rajta álló, Popper Dávidtól kapott Beethoven-szoborral a Zenetörténeti Múzeumban tekinthető meg.

hubay-tanitvanyai-koreben-jo-143520.jpg

Hubay Jenő tanítványai körében

Hubay mintegy négyszáz zeneművet alkotott, de túlnyomó részük mára feledésbe merült, romantikus alkotásain a magyar népdal, a népies műdal és a verbunkos hatása is érezhető. Ma is felcsendülnek remekül játszható hegedűversenyei, melyek témáját a magyar cigányzenéből merítette, s játsszák fantáziáit és csárdajeleneteit is (Hejre Kati, Hullámzó Balaton). A cremonai hegedűs című operáját Bécsben és New Yorkban is előadták, a második felvonás híres hegedűszólóját gyakran maga játszotta a színfalak mögött. Bár jelentős kamarazenész volt, e műfajban gyakorlatilag nem alkotott.

Hubay Jenő 1937. március 12-én halt meg szívinfarktus következtében. Halálának hatvanadik évfordulóján az egykori Hubay-palota falán emléktáblát avattak tiszteletére, emlékét ápolja a Hubay Jenő Társaság, Budapesten tér és Zeneiskola viseli nevét. 2014-ben hét évtized után először állítottak színpadra Hubay-operát a világon: a németországi Braunschweig színháza Anna Karenina című operáját tűzte műsorra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Egy karmesternek szüksége van lábra, amin áll”

Felnőtt egy generáció, amely saját bőrén tapasztalhatta meg, mi is Wagner művészetében a téboly és a bűvölet – köszönhetően Fischer Ádámnak.
Vizuál

Libanoni Oscar-jelölt film, új Sorrentino, Pawlikowski és Farhadi - kezdődnek a Mozinet Filmnapok

Enyedi Ildikó, Nemes Jeles László, Paulo Sorrentino, Asghar Farhadi, Pawel Pawlikowski, Penélope Cruz, Javier Bardem - néhány név azok közül a művészek közül, akiknek filmjeit megcsodálhatjuk a 8. Mozinet Filmnapok vetítésein, szombattól kedd estig országszerte az art mozik hálózatában.
Színház

Irina elszáll – interjú Szakács Hajnalkával

Az idei POSZT-on Szakács Hajnalka kapta a Fidelio által támogatott Legjobb 30 év alatti színésznek járó díjat, Irina megformálásáért a debreceni Csokonai Színház Három nővér című előadásában. A fiatal színésznőt az új évadban már Tatabányán, a Jászai Mari Színházban láthatjuk.
Színház

„Megismertem, mik a határaim” – Zoltán Áron

Úgy véli, minden fiatal színésznek hasznára válna, ha néhány évet egy vidéki színháznál töltene el. Jelenleg a Vígszínház társulatát erősíti, ahol jobbnál jobb szerepek találták meg.
Színház

Nem provokál, mégis provokatív – Fekete Ádám

Az a fajta művészi és emberi szabadság az alapja ma is minden munkájának, amit a Táp Színháznál tanult. Fekete Ádám a KULT50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus 1956

Beethoven Egmont-nyitánya, az 1956-os forradalom háttérmuzsikája

Október 23-án éjjel a forradalmárok egy mobil rádiós kocsit telepítettek a Parlamenthez, és innen folytatták a rádióadást, telefonvonalak segítségével. Zene gyanánt néhány bakelitlemezre bukkantak, rajta Beethoven Egmont-nyitányával.
Klasszikus pályázat

Filmzeneszerző versenyt hirdet a Pannónia Stúdió

Nemzetközi filmzeneszerző versenyt hirdet a tavaly újranyitott Pannónia Stúdió a Magyar Virtuózok és az Inspired Selection magyar zenész katalógus közreműködéséve.
Klasszikus brahms

Amikor Brahms a Bibliában keresett rekviemszöveget

Brahms Német requiemjét, illetve Schubert egyik Goethe-megzenésítését is műsorra tűzi a Honvéd Férfikar és a Pannon Filharmonikusok október 26-án az Olasz Kultúrintézetben.
Klasszikus kult50

„Egy karmesternek szüksége van lábra, amin áll”

Felnőtt egy generáció, amely saját bőrén tapasztalhatta meg, mi is Wagner művészetében a téboly és a bűvölet – köszönhetően Fischer Ádámnak.
Klasszikus orgona

„Csak úgy rekonstruálhattuk a Zeneakadémia orgonáját, ahogy azt elődeink 1907-ben megálmodták”

Ötven év után felébred Csipkerózsika-álmából a Zeneakadémia nagyorgonája, amelyet magyar-német együttműködésben, Szabó Balázs és Fassang László orgonaművészekkel építettek újjá. Miért olyan különleges az így létrejött hangszer?