Klasszikus

Aki lenyűgözte Liszt Ferencet: Hubay Jenőre emlékezünk

2018.09.15. 10:10
Ajánlom
Százhatvan éve, 1858. szeptember 15-én született Pesten Hubay Jenő hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus, a magyar hegedűiskola megalapozója, a Zeneakadémia főigazgatója. Anekdotázva emlékezünk rá.

Huber Jenőként született, első hegedűjét ötévesen kapta hegedűművész és karnagy édesapjától, aki az Operaházban Erkel Ferenc másodkarmestere volt, ő tanította be és vezényelte Wagner Lohengrinjének pesti bemutatóját. Jenő tízévesen már hangversenyen szerepelt, s tizenöt évesen Joachim József világhírű berlini mesteriskolájának hallgatója lett. Hazatérve a Magyarországot hazájául választó német Volkmann Róbert, a Zeneakadémia egyik első professzora tanította zeneszerzésre.

Egy budapesti koncertjén Liszt Ferencet is elkápráztatta, aki eljátszotta vele Beethoven összes zongora-hegedű szonátáját, s beajánlotta a francia előkelő társaságba.

Alig húszévesen lett a párizsi szalonok közkedvelt figurája, immár Hubay néven, fellépett Munkácsy Mihály estélyein is.

Ifjúkorában egy kis alföldi városkában hangversenyezett, kísérője egy Bodó nevű zongorista volt. Hubay csak a hangverseny előtt döbbent rá, hogy a húsz centiméterrel alacsonyabb fivére nadrágját csomagolták neki. Este felvette a nadrágot, alig ért a térde alá. Kitalálták hát a zongoristával, hogy nadrágot cserélnek. Ennek eredménye az lett, hogy mindketten tíz centivel rövidebb nadrágban jelentek meg a pódiumon.

A közönség hálásan tapsolt a jól sikerült koncert után. És másnap este a búcsúbanketten a város fiatalsága kivétel nélkül rövidebb nadrágban jelent meg. Azt hitték, Pesten ez a divat.

hubay2-143520.jpg

Hubay Jenő

Sikeres koncertkörutat tett Angliában, Hollandiában, Belgiumban és Magyarországon. A kor legismertebb hegedűművésze, a belga Henry Vieuxtemps nemcsak tanítványává és barátjává fogadta, hanem utódjának ajánlotta a brüsszeli konzervatórium hegedű tanszakának élén. A mindössze huszonhárom éves Hubayt kormányrendelettel mentesítették az egyik legtekintélyesebb európai zenei poszt betöltéséhez szükséges belga állampolgárság felvétele alól.

1886-ban Trefort Ágoston kultuszminiszter hazahívta a budapesti Zeneakadémiára, ahol csaknem fél évszázadig oktatott.

Működése alatt vált az intézmény világhírűvé, a hegedű tanszék külföldről is hallgatókat vonzó mesteriskolává. Nemzedékek sora sajátította el tőle a virtuóz technikát, a művészi átélést. Különös gondot fordított a vonókezelésre, növendékei  köztük Geyer Stefi, Szigeti József és a karmesterként világhírűvé vált Ormándy Jenő és Végh Sándor  hangérzékenységükről is felismerhetőek voltak. Hubay 1919-ben lett a Zeneakadémia igazgatója, 1920 és 1934 között főigazgatója, lemondása után tiszteletbeli örökös elnöke. Az ő javaslatára nevezték el a Zeneakadémiát Liszt Ferencről, és az ő érdeme, hogy létrejött az első Liszt-emlékszoba.

Hubay hírhedten rossz karmester volt, írja az Emlékirataiban Solti György. „Mikor egyszer egy hangversenypróbán a hárfás elmulasztotta a belépést, Hubay megkérdezte:

– Hát maga miért nem játszik?

A hárfás így válaszolt: – A beintésre várok, professzor úr.

– Beintésre? - kiabálta Hubay. – Hát nem látja, hogy én vagyok a karmester?”

hubay1-143520.jpg

Hubay Jenő

A cselló tanszéket vezető Popper Dáviddal 1886-ban megalapították az első jelentős magyar vonósnégyest, koncertjeiken mások mellett Dohnányi Ernő és Brahms is több alkalommal fellépett. Kettejük munkássága alapozta meg a magyar vonós tradíciót, elévülhetetlen érdemeket szereztek a hazai kamarazenei kultúra megteremtésében. Hubay évtizedeken át a magyar zenei élet vezető alakja volt, szavai szerint élete irányelvének a magyar zeneművészet fölvirágozását tekintette.

1894-ben feleségül vette Cebrián Róza grófnőt, 1907-ben ő maga is nemességet kapott, 1921-ben az akadémia tiszteleti tagjává választották, megkapta a többi közt a Corvin-láncot, valamint a francia Becsületrendet. Az 1920-as évektől a társasági élet jeles eseményének számított Hubay vasárnapi zeneszalonja, amely a Bem rakpart és a Fő utca közötti palotájában működött, a gazdagon berendezett házban a vendégek műkincsgyűjteményét is megcsodálhatták. A hangversenyeken mások mellett fellépett a tenorkirály Beniamino Gigli, a hegedűművész Yehudi Menuhin, a karmester Arturo Toscanini és Bruno Walter. A híres fehér zeneszalonban a kifejezetten Hubay számára és a terem méretéhez, akusztikájához és látványvilágához készített jávorfa Bösendorfer zongora mellé Bartók Béla, Fischer Annie, Pietro Mascagni és Richard Strauss is leült játszani. A rádió által is közvetített koncerteken fiatal tehetségek is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. A zenetermet egy évtizede állították helyre, a híres fehér zongora az egykor rajta álló, Popper Dávidtól kapott Beethoven-szoborral a Zenetörténeti Múzeumban tekinthető meg.

hubay-tanitvanyai-koreben-jo-143520.jpg

Hubay Jenő tanítványai körében

Hubay mintegy négyszáz zeneművet alkotott, de túlnyomó részük mára feledésbe merült, romantikus alkotásain a magyar népdal, a népies műdal és a verbunkos hatása is érezhető. Ma is felcsendülnek remekül játszható hegedűversenyei, melyek témáját a magyar cigányzenéből merítette, s játsszák fantáziáit és csárdajeleneteit is (Hejre Kati, Hullámzó Balaton). A cremonai hegedűs című operáját Bécsben és New Yorkban is előadták, a második felvonás híres hegedűszólóját gyakran maga játszotta a színfalak mögött. Bár jelentős kamarazenész volt, e műfajban gyakorlatilag nem alkotott.

Hubay Jenő 1937. március 12-én halt meg szívinfarktus következtében. Halálának hatvanadik évfordulóján az egykori Hubay-palota falán emléktáblát avattak tiszteletére, emlékét ápolja a Hubay Jenő Társaság, Budapesten tér és Zeneiskola viseli nevét. 2014-ben hét évtized után először állítottak színpadra Hubay-operát a világon: a németországi Braunschweig színháza Anna Karenina című operáját tűzte műsorra.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

„Minden hang a helyén volt” - Balázs-Piri Soma sikere Londonban

Aki meghallja zongorázni a mindössze tizenöt éves Balázs-Piri Somát, a Virtuózok felfedezettjét, laikusként érzi, szakmabeliként pedig tudja, hogy különleges kincset talált.
Klasszikus

Bartók Bangkokban is Bartók

„Ez egy olyan zenekar, amely a koncerten mindent odatesz” – mondja Keller András. A Concerto Budapest turnéjának első, bangkoki koncertje után a karmestert arról kérdeztük, miért nem barbaro Bartók zenéje, és miért rezonálhat rá bárki, aki emberből van.
Tánc

„Szeretek az utcán sétáló balerina lenni” – Interjú Felméry Lilivel

Ősszel kezdte tizedik évadát a Magyar Állami Operaházban, előtte a Vaganova Akadémián és a londoni Royal Ballet Schoolban is tanult. Kapott szerződésajánlatot Londonban is, de ő mégis hazajött. 2019-ben elnyerte a Harangozó Gyula-díjat. Felméry Lilit ezúttal a mindennapokról kérdeztük.
Tánc

Akkor mostantól a néptánc is versenysportág lesz?

4077 csapással 2 percen belül világrekordot döntött a Fricska Táncegyüttes, és ezzel együtt megszületett a #NeptancSport hashtag az interneten. A Fricska világrekordjának önmagán túlmutató jelentősége van, és talán egy tendenciát is jelez a néptánc műfaján belül.
Tánc

Hihetetlen: Próba nélkül vették fel az egyik leghíresebb filmes táncjelenetet

Annak idején majdnem kivágták, végül a filmtörténet egyik leghíresebb táncjelenete lett a Nicholas Brothers szédületes sztepptánc koreográfiája, amit a fáma szerint első próbálkozásra vettek szalagra.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus chopin

A zeneszerző, akinek életéről Liszt írta az első könyvet

Mindössze 39 évesen, 1849. október 17-én halt meg Fryderyk Franciszek (Frédéric Francois) Chopin, a zongorajátékot megújító lengyel zeneszerző, akinek műveit virágok közé rejtett ágyúnak nevezték. 
Klasszikus ajánló

Újra Liszt-napok a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban

Öt koncerttel várják az érdeklődőket október 18-án, 19-én és 21-én a Liszt Ferenc Emlékmúzeumban a névadó születésének 208. évfordulója alkalmából rendezett eseményen.
Klasszikus hegedű

Paganini ördög hegedűjének készítője, aki a monda szerint egy nő lelkét ejtette foglyul a hangszerbe

A kísérletező kedvű Guarneri hangszerei erősebb, vastagabb fából készültek, olykor teljesen különböznek egymástól formában, méretben, csak hangzásban nem: az mindegyiknél tökéletes. 1744. október 17-én halt meg Bartolomeo Giuseppe Antonio Guarneri "del Gesu", minden idők egyik legnagyobb hegedűkészítője, Stradivari egyetlen méltó vetélytársa.
Klasszikus hír

Onczay Csaba kapta a japán Felkelő Nap Érdemrendet

A csellóművész az országban végzett oktatói munkájával érdemelte ki az elismerést. Huszonöt éve tesz azért, hogy Japán klasszikus zenei rangja emelkedjen.
Klasszikus kritika

Ritka zenei ünnep volt Várjon Dénes és a Pannon Filharmonikusok koncertje

Október 10-én Bogányi Tibor vezényelte a Pannon Filharmonikusokat a pécsi Kodály Központban; a műsoron két vérbeli romantikus alkotás szerepelt, jóllehet keletkezésüket jó hat évtized választja el egymástól.