Klasszikus

Aki mindig fejből vezényelt – A hetven éve született Ligeti Andrásra emlékezünk

2023.08.04. 13:15
Ajánlom
Augusztus 5-én lenne hetvenéves Ligeti András Kossuth-díjas karmester, hegedűművész, aki azt vallotta: „Könnyebb jól dirigálni, mint rosszul hegedülni... Jól csinálni viszont mindkettőt nehéz”. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga

Ligeti András Pécsett született zeneszerető családban. Édesapja karnagy, nagyapja karnagy és zeneszerző volt, aki száznál több dalának szövegét maga írta, ifjúsági daljátékai kedvelt iskolai előadások voltak.

Nem csoda, hogy már ötéves korában karmesternek készült, a zeneiskolában hangszerének a hegedűt választotta.

Tizenhét évesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol 1976-ban hegedű szakon, három évvel később a karmesterképzőn is diplomát szerzett, utóbbit Kórodi András tanítványaként.

Zenészi és dirigensi pályafutása sokáig párhuzamosan zajlott. 1975-ben megnyerte a budapesti, Weiner Leóról elnevezett hegedűversenyt, 1980-ban a bloomingtoni szonátaversenyt. 1980-81-ben Solti György-ösztöndíjjal a bécsi Zeneakadémián Karl Österreichernél folytatott tanulmányokat, öt évvel később ugyancsak Bécsben Claudio Abbado asszisztenseként, majd munkatársaként a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekart irányította. Itthon öt évig a Magyar Állami Operaház zenekarának koncertmestere, 1981-től 1985-ig karmestere volt.

Karmesteri felkéréseinek növekvő száma miatt egyre ritkábban lépett fel hegedűművészként, mert úgy gondolta, hogy lehetetlen mindkét tevékenységet egyformán magas szinten művelni. A gyakorlással azonban soha nem szakított, és a karmesterséget is a hangszerrel tanította.

Azt vallotta, hogy miután egy szimfonikus zenekar hetven százaléka vonósokból áll, nem hátrány, ha a karmester is játszik hegedűn,

mert a vonósoknak világos instrukciókat tud adni, illetve a hegedűn meg tudja mutatni, karmesterként mit szeretne hallani. Úgy vélte, a hegedülés nagyobb stressz, mint a dirigálás, bár a kettő teljesen más típusú tevékenység, s mindkettőt nagyon nehéz jól csinálni. Egy nyilatkozata szerint dirigálni bárki megtanulhat, de karmester nem mindenkiből lesz. Az első próbától kezdve mindig mindent fejből vezényelt.

1976-ban kezdett el oktatni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, előbb a hegedű, később a karmesterképző szakon. Egyetemi docensként éveken keresztül vezette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szimfonikus zenekarát, később ugyanitt a karmester és karvezetés tanszék vezetője volt.

Számtalan hazai és külföldi zenekar élén lépett fel, dirigálta a többi közt a Suisse Romande együttest, az Izraeli Filharmonikusokat, a BBC Filharmonikusokat, a Drezdai Filharmonikusokat, a Bergeni Filharmonikusokat, a Japanese Chamber Orchestrát és a római Santa Cecilia Akadémia zenekarát. Rendszeresen együtt dolgozott az angol Opera North társulatával.

1986-tól volt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának karmestere, a kilencvenes évek elejétől három évig igazgató-karmestereként is működött.

1997 és 2007 között a Matáv, majd Telekom Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója, művészeti vezetője volt. 2001-ben a West Australian Symphony Orchestra (WASO) művészeti vezetőjének és első állandó vendégkarmesterének nevezték ki, 2005 és 2007 között a Tajpeji Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója volt. A koncertezés mellett rendszeresen vezényelt operaelőadásokat is.

Nemzetközi elismertségét elsősorban Bartók-interpretációi alapozták meg. Az 1990-es években előadóművészként és karmesterként is több kortárs zeneszerző (köztük Kurtág György, Jeney Zoltán, Vidovszky László, Luciano Berio és Alfredo Casella) darabját adta elő, illetve dirigálta ősbemutatón.

Repertoárján a 20. századi mellett a barokk, a bécsi klasszikus és a romantikus szerzők művei egyaránt megtalálhatóak voltak.

Művészetét számos rádió- és hanglemezfelvétel örökíti meg.

1988-tól volt a Magyar Zeneművészeti Társaság elnökségi tagja. Munkássága elismeréseként megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1988), a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat (1988, 2001), valamint az érdemes művész címet (2002). 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes karmesteri, zenekarvezetői, valamint zenekarépítő és művészetoktatói tevékenységéért, zenei kultúránk nemzetközi hírnevét öregbítő művészi pályafutásáért. 2003-ban az Olasz Szolidaritás Csillagrendjének Lovagja kitüntetést vehette át.

Ligeti András 2021. szeptember 19-én halt meg. 2022-től az ő nevét viseli a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek az Évad Zenekari Művésze díja.

Fejléckép: Ligeti András (forrás: jegy.hu)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Váratlan visszhangja lett a Kossuth Rádió leállásának a klasszikus zenei életben

A népszerű brit rádióadó, a Classic FM is beszámolt a magyar közmédiát érintő fejleményekről, miközben a neves brit szakíró, Norman Lebrecht is arról tudósított, hogy a Bartók Rádiónak egymillióval több hallgatója lehet.
Jazz/World

„Ezt megcsíptük, Fenyőkém” – így született meg a Limbó hintó, a Hungária legnagyobb dobása

1981-ben a Hungária nem egyszerűen benevezett a Táncdalfesztiválra – fel akarta forgatni azt. A Limbó hintó nemcsak a fesztivál fődíját nyerte meg, hanem a zenekart is pályafutása csúcsára repítette, miközben meg is osztotta a közönséget.
Könyv

A világ legjobb gyerekkönyvei közé került két magyar szerző kötete

Kiss Judit Ágnes Tujaszörny és Nyírfakobold című meseregénye, valamint Máray Mariann Elérhetetlen című csendeskönyve is felkerült a 2026-os IBBY Honour Listre.
Színház

„Akik évekig kerülgették egymást, miközben többet jelentettek a másiknak, mint gondolták” – a Jutalomjátékot mutatják be Kőszegen

Az ikonikus Jutalomjáték bemutatójával indul a Kőszegi Várszínház KözJáték Fesztiválja Schneider Zoltán, Balázs Andrea, Marton Róbert és Sándor Soma főszereplésével.
Könyv

„A fiataloknak fontos kapu az irodalomhoz” – Turi Tímea és Szegő János a Lírástudók vendége

Idén is megjelent a magyar kortárs irodalom két nagy múltú antológiája, a Szép versek és a Körkép. A novellaírók és költők megbecsült köteteiről a két szerkesztőt, Turi Tímeát és Szegő Jánost kérdeztük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus ajánló

Minden eddiginél ambiciózusabb koncertkínálattal tér vissza a MiraTone Fesztivál

Nyolcadik alkalommal tölti meg zenével Budapestet a Miranda Liu hegedűművész által alapított MiraTone Fesztivál és Akadémia, amely augusztus 22. és 30. között várja a klasszikus zene szerelmeseit.
Klasszikus hír

Hegedűművészek számára hirdet próbajátékot a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

Augusztus elejéig várják azon szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező vagy tanulmányaikat folytató művészek jelentkezését, akik szimfonikus zenekari tapasztalattal rendelkeznek. A próbajátékra szeptember 4-én kerül sor.
Klasszikus hír

Váratlan visszhangja lett a Kossuth Rádió leállásának a klasszikus zenei életben

A népszerű brit rádióadó, a Classic FM is beszámolt a magyar közmédiát érintő fejleményekről, miközben a neves brit szakíró, Norman Lebrecht is arról tudósított, hogy a Bartók Rádiónak egymillióval több hallgatója lehet.
Klasszikus ajánló

Régizene korhű környezetben – Haydneum-koncertek Eszterházán

Július 10. és augusztus 1. között négy nyári hétvégén ismét életre kel a „magyar Versailles”. A Haydneum összesen nyolc korhű hangszeres koncerttel várja közönségét a fertődi Esterházy-kastély lenyűgöző Apolló-termében.
Klasszikus ajánló

A Danubia Zenekar koncertjén a klasszikus zene most közös játékká válik – beszélgetés Hámori Mátéval

A Danubia Zenekar a Benczúr Kerti Esték sorozat keretében ezúttal interaktív koncerttel várja a közönséget július 7-én. A Klasszikus kedvencek – Vox Populi című esten ezúttal ugyanis a dirigens és a zenekar helyett a közönség dönt a műsorról.