Klasszikus

Aki mindig fejből vezényelt – A hetven éve született Ligeti Andrásra emlékezünk

2023.08.04. 13:15
Ajánlom
Augusztus 5-én lenne hetvenéves Ligeti András Kossuth-díjas karmester, hegedűművész, aki azt vallotta: „Könnyebb jól dirigálni, mint rosszul hegedülni... Jól csinálni viszont mindkettőt nehéz”. Az MTVA Sajtóarchívumának anyaga

Ligeti András Pécsett született zeneszerető családban. Édesapja karnagy, nagyapja karnagy és zeneszerző volt, aki száznál több dalának szövegét maga írta, ifjúsági daljátékai kedvelt iskolai előadások voltak.

Nem csoda, hogy már ötéves korában karmesternek készült, a zeneiskolában hangszerének a hegedűt választotta.

Tizenhét évesen vették fel a Zeneakadémiára, ahol 1976-ban hegedű szakon, három évvel később a karmesterképzőn is diplomát szerzett, utóbbit Kórodi András tanítványaként.

Zenészi és dirigensi pályafutása sokáig párhuzamosan zajlott. 1975-ben megnyerte a budapesti, Weiner Leóról elnevezett hegedűversenyt, 1980-ban a bloomingtoni szonátaversenyt. 1980-81-ben Solti György-ösztöndíjjal a bécsi Zeneakadémián Karl Österreichernél folytatott tanulmányokat, öt évvel később ugyancsak Bécsben Claudio Abbado asszisztenseként, majd munkatársaként a Gustav Mahler Ifjúsági Zenekart irányította. Itthon öt évig a Magyar Állami Operaház zenekarának koncertmestere, 1981-től 1985-ig karmestere volt.

Karmesteri felkéréseinek növekvő száma miatt egyre ritkábban lépett fel hegedűművészként, mert úgy gondolta, hogy lehetetlen mindkét tevékenységet egyformán magas szinten művelni. A gyakorlással azonban soha nem szakított, és a karmesterséget is a hangszerrel tanította.

Azt vallotta, hogy miután egy szimfonikus zenekar hetven százaléka vonósokból áll, nem hátrány, ha a karmester is játszik hegedűn,

mert a vonósoknak világos instrukciókat tud adni, illetve a hegedűn meg tudja mutatni, karmesterként mit szeretne hallani. Úgy vélte, a hegedülés nagyobb stressz, mint a dirigálás, bár a kettő teljesen más típusú tevékenység, s mindkettőt nagyon nehéz jól csinálni. Egy nyilatkozata szerint dirigálni bárki megtanulhat, de karmester nem mindenkiből lesz. Az első próbától kezdve mindig mindent fejből vezényelt.

1976-ban kezdett el oktatni a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen, előbb a hegedű, később a karmesterképző szakon. Egyetemi docensként éveken keresztül vezette a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szimfonikus zenekarát, később ugyanitt a karmester és karvezetés tanszék vezetője volt.

Számtalan hazai és külföldi zenekar élén lépett fel, dirigálta a többi közt a Suisse Romande együttest, az Izraeli Filharmonikusokat, a BBC Filharmonikusokat, a Drezdai Filharmonikusokat, a Bergeni Filharmonikusokat, a Japanese Chamber Orchestrát és a római Santa Cecilia Akadémia zenekarát. Rendszeresen együtt dolgozott az angol Opera North társulatával.

1986-tól volt a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának karmestere, a kilencvenes évek elejétől három évig igazgató-karmestereként is működött.

1997 és 2007 között a Matáv, majd Telekom Szimfonikus Zenekar zeneigazgatója, művészeti vezetője volt. 2001-ben a West Australian Symphony Orchestra (WASO) művészeti vezetőjének és első állandó vendégkarmesterének nevezték ki, 2005 és 2007 között a Tajpeji Szimfonikus Zenekar főzeneigazgatója volt. A koncertezés mellett rendszeresen vezényelt operaelőadásokat is.

Nemzetközi elismertségét elsősorban Bartók-interpretációi alapozták meg. Az 1990-es években előadóművészként és karmesterként is több kortárs zeneszerző (köztük Kurtág György, Jeney Zoltán, Vidovszky László, Luciano Berio és Alfredo Casella) darabját adta elő, illetve dirigálta ősbemutatón.

Repertoárján a 20. századi mellett a barokk, a bécsi klasszikus és a romantikus szerzők művei egyaránt megtalálhatóak voltak.

Művészetét számos rádió- és hanglemezfelvétel örökíti meg.

1988-tól volt a Magyar Zeneművészeti Társaság elnökségi tagja. Munkássága elismeréseként megkapta a Liszt Ferenc-díjat (1988), a Bartók Béla-Pásztory Ditta-díjat (1988, 2001), valamint az érdemes művész címet (2002). 2007-ben Kossuth-díjjal tüntették ki több évtizedes karmesteri, zenekarvezetői, valamint zenekarépítő és művészetoktatói tevékenységéért, zenei kultúránk nemzetközi hírnevét öregbítő művészi pályafutásáért. 2003-ban az Olasz Szolidaritás Csillagrendjének Lovagja kitüntetést vehette át.

Ligeti András 2021. szeptember 19-én halt meg. 2022-től az ő nevét viseli a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek az Évad Zenekari Művésze díja.

Fejléckép: Ligeti András (forrás: jegy.hu)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Plusz

Korniss Péter és Nyáry Krisztián is az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége lesz

Július 30. és augusztus 3. között rendezik meg a 17. Ördögkatlan Fesztivált, ahol több száz programmal és neves fellépőkkel várják a kultúra szerelmeseit. 
Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

„A művek mélyebb megértését tartom a legfontosabbnak” – beszélgetés Szalai Molli zongoraművésszel

Külföldön értük utol a friss Junior Prima-díjas zongoraművészt, aki jövőre már második mesterdiplomáját szerzi. Az MVM Zrt. jóvoltából idén megemelt, hárommillió forinttal járó elismerést ezért felkészülésre, új hangszerre és megszakítás nélküli, folyamatos munkára fordítja majd.
Klasszikus hír

Balogh Máté olasz zeneszerzőversenyen nyert első díjat

A trieszti Friedrich Schiller Kulturális Társaság által kiírt dalversenyen a nagy német költő szövegeit kellett megzenésíteni. A megmérettetést az első alkalommal rendezték meg, Jörg Widmann fővédnöksége alatt.
Klasszikus ajánló

Stradivari, Guadagnini és Guarneri hangszerei varázsolnak el az idén tizenöt éves Kaposfesten

Tizenötödik alkalommal, augusztus 12-18. között rendezik meg idén az ország egyik legjelentősebb komolyzenei eseményét, a Kaposfestet. Most is számos meglepetéssel készülnek a rendezők a kaposvári fesztiválra.
Klasszikus interjú

„Emberi kapcsolat nélkül nem lehet tanítani” – interjú Szecsődi Ferenccel

Kortárs vonóshangszer-kiállítással nyílik meg A magyar hegedű ünnepe június 22-én délelőtt az MMA székházában, a Pesti Vigadóban. A kétnapos összművészeti esemény idén összekapcsolódik Szecsődi Ferenc hetvenedik születésnapi ünneplésével.
Klasszikus hír

Molnár Anna neves izraeli kortárs zenei együttessel lép fel

Az Israel Contemporary Players június 22-án ad koncertet Tel-Avivban, az elsősorban szintén kortárs zenei produkcióiról ismert mezzoszoprán Steve Reich Tehillim című művében működik közre.