Klasszikus

Aki szimfóniába foglalta az Illés együttes dalait

KULT50: Gyöngyösi Levente
2018.10.26. 12:45
Ajánlom
Összegző művész, aki bámulatos könnyedséggel jár ki és be különböző korok és stílusok kapuin. A Kult50 portréja Gyöngyösi Leventéről.

A 2018 júniusában megjelent KULT50 kiadványban szereplő portré utánközlése:

Zeneszerzőévekben mérve még fiatal – negyvenhárom éves –, de négy szimfóniájával, passiójával, két nagyoperájával és számos vokális művével Gyöngyösi Levente tekintélyes életművel büszkélkedhet. Kortárs zeneszerzőként mindig hallgatóbarát, és noha időről időre szembetalálkozhat a nosztalgia vádjával, ez a zene éppen ebbe, a mi korunkba való. Mégis mit komponáljon egy zeneszerző egy olyan évszázadban, amikor szinte csak a régi korokat hallgatjuk a hangversenytermekben?

1975-ben született Kolozsvárott, ahová nehezen jutottak el a magyar bakelitek, de az Illés és a Brandenburgi versenyek egymást váltották a családi lemezjátszón: talán a könnyűzenei élmények is inspirálták Gyöngyösi mindig befogadható nyelvezetét, amely vibráns és örömteli hangjával rögtön megragadja a hallgatót. Egy hónappal a romániai forradalom előtt költöztek Magyarországra, a gimnáziumot kezdő fiú pedig a Bartók Konziba, zeneszerzés és zongora szakra nyert felvételt.

Még az intézmény tanulója sem volt, amikor elhangzott egy zenekari műve a Zeneakadémián 1992-ben, a következő évben pedig már Orbán György tanítványa volt ugyanitt. 1999-ben diplomázott, és nem félt rögtön nagy művel kezdeni:

az Operaház millenniumi pályázatán második díjat nyert A gólyakalifa című Babits-regény alapján írt operájával.

Az öt évvel későbbi bemutatóról a tekintélyes dramaturg és esztéta, Fodor Géza így fogalmazott: A gólyakalifa mindenekelőtt káprázatosan tehetséges opera. Szerzője a fiatalságához képest ijesztően kész operakomponista, fölényesen-invenciózusan uralja és virtuózan kezeli a (műfaji) idiómákat.” (Muzsika)

Gyöngyösi Levente

Gyöngyösi Levente

A húszas éveit taposó zeneszerző eközben a Zeneakadémián kezdett tanítani, és egyre több felkérésre mondhatott igent. 2006-ban az ’56-os forradalom évfordulójára írta Istenkép című kantátáját, ugyanebben az évben a Fesztiválzenekar megrendelésére Szabó T. Anna Elhagy című versét zenésítette meg. Rendszeresen komponál a Szabó Dénes vezette Pro Musica Leánykarnak és Cantemus Vegyeskarnak, illetve más magyar és külföldi kórusoknak. Rácz Zoltánnak és az Amadinda Ütőegyüttesnek írta a Sinfonia concertantét, Fischer Ivánnak a III. (Születés) szimfóniát. Számos nagyobb művet rendelt tőle Hollerung Gábor karmester, Szörényi Levente 70. születésnapjára készült Az Illés szekerén-szimfónia.

Ittzés Gergelynek írt Fuvolaversenye kapcsán Csengery Kristóf kritikus így írt Gyöngyösi zenéjéről: „…hagyományhű, ám az időtlen modernség szelleme sem idegen tőle, és félreismerhetetlenül magyar zene – miközben a felszínes »magyarosság« dekoratív lehetőségeit mellőzi.” (Zenekar) Összegző művészről van szó, aki nem más zenei korokba vágyódik, hanem az alkotásaival egyfajta kollektív emlékezetet mozgat meg a hallgatóban. Akárcsak egy évszázaddal korábban a neoklasszikusok vagy a regényíró Umberto Eco, bámulatos könnyedséggel és szabadsággal jár ki és be különböző korok és stílusok kapuin.

Kiváló formai érzékének, invenciózus dallamalkotásainak és energikus hangjának köszönhetően Gyöngyösi Levente rendszeresen játszott zeneszerző. Egy interjúban így beszélt a zeneszerzés folyamatáról:

Amikor zenét írok, olyan, mintha labirintusba kerültem volna: a kezdő paraméterek meghatározása után bemegyek az egyetlen bejáraton, elindulok az egyetlen lehetséges irányba (...). Ha a tétel feléig eljutottam, a »kivezető út« megtalálásához már jóval kevesebb útvonal közül kell választanom.

(Fidelio) Alkotói nyelve rendszerint magába olvaszt mindent, ami éppen érdekli, legyen az régi zene – Gyöngyösi másfél évtizede játszik continuót Vashegyi György Purcell Zenekarában – vagy könnyűzene. 2017-ben készült el második operájával, amely a Babitséhoz hasonlóan bonyolult regény feldolgozása Várady Szabolcs librettójára. A Bartók Plusz Operafesztiválon bemutatott A Mester és Margaritában a klasszikus operanyelv mellett megfér a pop és a rock, a zeneszerzőnek pedig alkalma van kitörni a korunkra jellemző, nem túl szerencsés állapotból, elérve azt, hogy ne csak már elhunyt komponisták alkotásait hallgassuk szívesen.

Mi ez a sorozat?

Idén nyáron második alkalommal jelent meg a hazai médiapiac egyedülálló kiadványa, a mai magyar művészeti élet ötven meghatározó alakját összegyűjtő KULT50. Sorozatunkban megismerheti a beválogatott alkotókat.

Amennyiben szeretné a könyvespolcán tudni a KULT50 kiadványt, benne a művészportrék mellett a hazai kultúrával foglalkozó, érdekes magazinos anyagokkal, rendelje meg online, ide kattintva>>>

Aimez-vous Gyöngyösi Levente?

Kapcsolódó

Aimez-vous Gyöngyösi Levente?

Kórusművekkel, két versenyművel és egy operarészlettel várta Gyöngyösi Levente a szerzői estjére a Vigadó közönségét szeptember 23-án. Miért igazi homo ludens a zeneszerző, és ezzel együtt miért érdemes őt nagyon komolyan venni?

Az Illés együttes dalai szimfóniába foglalva

Az Illés együttes dalai szimfóniába foglalva

Gyöngyösi Levente IV., Az Illés szekerén című szimfóniájának ősbemutatója nyitja április 18-án azt a koncertet, amelyet Szörényi Levente 70. születésnapja tiszteletére tartanak a Zeneakadémián. A zeneszerző vadonatúj művéről mesélt.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Kerekes Vica: „Olyan, mintha több száz éve lennék itt a Földön” 

Bemutatták Szász Attila új, romantikus történelmi thrillerét, az Apró meséket. A II. világháború utáni zűrzavaros időkben játszódó szerelmi háromszög női főszereplőjével, Kerekes Vicával beszélgettünk szerepekről, visszatérésről és az erőszakos jelenetek megéléséről is. 
Színház

Zongoraművésznek taníttatták, mégis inkább édesanyja nyomdokaiba lépett – Voith Ági 75 éves

Már debütáló előadása, A kaktusz virága megmutatta komikusi és zenei tehetségét, partnere pedig későbbi férje, Bodrogi Gyula volt. Március 17-én ünnepli hetvenötödik születésnapját Voith Ági Jászai Mari-díjas színésznő. 
Klasszikus

Egy piros játékzongorával kezdődött a karrierje

A Zeneakadémia nagytermében ad szólóestet Nyikolaj Luganszkij, az ünnepelt orosz zongoraművész.
Zenés színház

Kovács János az Operaház korrepetitorainak munkáját méltatta

A Kossuth-díjas karmester szeretné, hogy az Operaház órabérben foglalkoztatott korrepetitorai nagyobb megbecsülést kapjanak.
Plusz

Kiderült, hogy a hanghullámoknak is van tömegük

Eddig a fizika egyik alapvetése volt, hogy a hangnak nincs tömege, de kiderült, hogy van, és hat rá a gravitáció is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus magazin

Jascha Heifetz ujjai lassított felvételen: ezért volt ő a 20. század Paganinije!

A filmrészlet az 1951-es Of Men and Music című portréból megmutatja, hogy a mindig tökélyre törekvő Heifetz milyen technikás játékos volt.
Klasszikus portré

Egy orosz, aki zenét álmodott Seherezádé történeteihez

175 éve született Rimszkij-Korszakov, akinek ma szinte csak egyetlen művét ismerjük, a négytételes Seherezádét. Pedig írt mást is, és egy egész generáció tanára volt.
Klasszikus ajánló

Válogatás az Óbudai Társaskör áprilisi programjából

Áprilisban többek között Ádám Zsuzsanna és Banai Sára, Falusi Mariann és a Sárik Péter Trió, Szakcsi Lakatos Béla és Fáy Miklós mint szerkesztő lép a Társaskör színpadára.
Klasszikus ajánló

Elhúzza Casanova nótáját az Óbudai Danubia Zenekar

Március 22-én és 23-án a velencei szökevény, Giacomo Casanova kalandos életéből villant fel részleteket az Óbudai Danubia Zenekar, kiváló zeneművekkel tarkítva a történeteket. A pénteki koncert élőben követhető a Fidelio közösségi oldalán, de néhány jegy még akad azoknak, akik személyesen élnék át a hangversenyt.
Klasszikus lemez

Kodály-siratótól a Kurtág-árnyékig

A rohmanndittasághoz szükségeltetnek: érző csellóhang, tisztaság. Komolyság, gazdag zengés. Kíváncsiság. Új lemeze nemcsak portré, hanem igazi magyar történet.