Klasszikus

Akik szeretik Schubertet

2004.10.12. 00:00
Ajánlom
Két dolgot szeretnék előre leszögezni: 1. Nem volt hibátlan a koncert. 2. Ennek semmi jelentősége nem volt. Rév Lívia sugárzó személyisége egy mára elfeledett zongora- és kamarajáték-kultúrát varázsolt péntek estére a Tudományos Akadémia nagytermébe. És feddhetetlen partnereivel Schubertet magát.

Ha beszámolómat Rév Lívia életkorának leírásával kezdeném, nem csak az illem legalapvetőbb szabályait sérteném meg, de azt is hihetné az olvasó, hogy a koncert pusztán annak fényében volt értelmezhető. Pedig az örökké fiatal Rév Lívia Schubert-játékát korától függetlenül csak a legnagyobbakéhoz lehet mérni. És ezen az sem változtat, hogy néha bizony döcögtek a dolgok. Rögtön Schubert monumentális Esz-dúr triójának (D 929) kezdetén, mintha a három zenész nem lett volna tökéletesen egymásra hangolódva. Néhány ütem után aztán sikeresen talált rá a Rév Lívia által elejtett fonalra Keller András (hegedű) és Rohmann Ditta (cselló), s ekkor kezdődött a csoda.

Nem tudom, létezik-e átfogó zenetudományi tanulmány a schuberti melléktémákról, bár találóbb – és talán hasznosabb – lenne költőket felkérni a kérdéskör feldolgozására. Az Esz-dúr trió első tételének melléktémája hallatán az embernek a filozófiatörténeti közhely jut eszébe (némileg variált formában): schuberti melléktémák léteznek – hogyan lehetségesek? Elviselhetetlen személyességükkel, a bennük megjelenő transzcendens bensőségességgel akkor is tönkreteszik az embert, ha tökéletlen előadásban szólalnak meg. Amikor azonban olyas valaki nyúl hozzájuk, akiben megvan a schuberti érzékenység és emberség – Rév Lívia például ilyen –, a hallgatónak nagy esélye van arra, hogy rövid úton megszűnjön létezni.

Nem csak a Fischer Annie játékát idéző hallatlanul kifinomult, mindig makulátlanul szép és sohasem gyenge zongorahang ragadta magával az embert – és segítette át az olykor-olykor becsúszott hibákon –, hanem az a kamarazenélés is, amit ez a fajta zongorázás szinte kötelezővé tett a többi zenész számára. Rév Lívia rendkívül halkan játszott, így vonós partnerei se ragadtathatták el magukat, s ez a visszafogottság nagyon jót tett Schubert zenéjének. A koncert második felében elhangzott A-dúr kvintett („Pisztrángötös”, D 667) első tételében a kidolgozás egy pontján pedig úgy olvadt bele a zongora hangja a Gál Zoltánnal (brácsa) és Martos Attilával (bőgő) kiegészült vonós kvartett hangzásába, hogy teljes mértékben lényegtelenné vált minden zongora- vagy vonósjátékot firtató kérdés: nem hangszerek szóltak már ekkor, hanem Schubert zenéje.

A négy kitűnő vonós játékos közül kiemelkedett Rohmann Ditta hallatlanul érzékeny és gazdagon árnyalt csellójátéka: fiatal kora ellenére (matematikailag akár Rév Lívia dédunokája is lehetne) sokszor úgy tűnt, ő „viszi a hátán” a koncertet. És a két „fiatal” hölgy egymásra mosolygása a tételszünetekben tökéletesen jelezte, hogy ami összeköti őket, az a zene szeretete, a zene varázsára való mindennapos rácsodálkozás öröme, az az élmény, hogy Schubert itt van velünk, művei újra és újra eljátszhatók, hogy újra és újra megmerítkezhet az ember a csodában, amit jobb híján úgy nevezünk, hogy zene.

Nem hibátlan koncert volt, hanem felejthetetlen.

(2004. 10. 08. 19:30 Magyar Tudományos Akadémia Díszterme; Rév Lívia (zongora) és a Keller Vonósnégyes koncertje; Schubert: Esz-dúr trió, D 929; A-dúr kvintett, D 667; km.:, Keller András (hegedű), Gál Zoltán (brácsa), Rohmann Ditta (cselló), Martos Attila (bőgő)

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus hollywood

Gustavo Dudamel csillagot kapott a Hollywoodi Hírességek Sétányán

Ráadásul John Williams azt mondta rá, hogy egy géniusz.
Klasszikus galéria

Ismerd meg a fényképészt, aki utánozhatatlan fotókat készít klasszikus zenészekről

Vízben ázó cselló, fegyverként használt fagottok, a térben eltévedt vonósnégyes. Nikolaj Lund fotóművészete minden, csak nem unalmas.
Klasszikus hír

Ők kaptak KÓTA-díjat idén

Erdei Péter, Szabó Dénes és Fekete Gyula is KÓTA-díjat kapott. Mutatjuk a teljes listát!
Klasszikus hír

Lajtha-díjjal tüntették ki Balog József zongoraművészt

Balog József zongoraművész vehette át a Lajtha László Alapítvány Kuratóriumának díját a magyar kultúra napján Budapesten, a Bartók Rádió Lajtha-emlékkoncertjén.
Klasszikus magazin

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.