Klasszikus

Akinek a tangó volt az élete

2012.07.03. 10:16
Ajánlom
Húsz éve hunyt el Astor Piazzolla, harmonikavirtuóz-zeneszerző, aki az addig lenézett argentin népzenét a koncerttermekben is szívesen hallgatott műfajjá emelte.

Piazzola 1921. március 11-én született Mar del Platában egy emigráns olasz család egyetlen gyermekeként. Kiskorát New Yorkban töltötte, ahol a spanyol, az olasz és az angol nyelv mellé a franciát is megtanulta, és megismerkedett a jazz-zel is. Nyolcévesen, egy apjától kapott használt harmonikán kezdett zenélni, első zongoratanára a magyar Wilda Béla volt. A fiatal tehetség ekkor került kapcsolatba az argentin tangó mesterével, Carlos Gardellel is, aki beugró szerepet szerzett neki egy filmben, majd turnéra is hívta zenekarával. A szigorú apa azonban nem engedte el fiát, ezzel megmentve életét, az együttest szállító repülőgép ugyanis lezuhant. Miután a család 1937-ben hazatelepült, Piazzolla bárokban és klubokban lépett fel, számokat hangszerelt át és zenekart is vezetett. 1940-ben darabot írt a Buenos Airesben fellépő zongoraművész Arthur Rubinstein számára, később az ő ajánlására fogadta tanítványául a kor legnagyobb klasszikus argentin zeneszerzője, Alberto Ginastera. Piazzolla Bartók, Stravinsky, Ravel zenéjét tanulmányozta, és maga is komponálásba fogott. Első tangóját 1946-ban írta. 1953-ban Buenos Aires című darabjának bemutatója botrányba fulladt, mert a szimfonikus zenekarban egy harmonikás is helyet kapott. A szakma azonban felfigyelt Piazzollára, aki párizsi ösztöndíjat kapott, ami gyökeresen megváltoztatta az életét.

A legendás zenepedagógus, Nadia Boulanger elégedetlen volt műveivel, és kifaggatta általa szégyellt zenei előéletéről, a bárok és harmonika világáról, majd ezt a tanácsot adta neki: "Az igazi Piazzolla ott van, sose hagyd el." Piazzolla így visszatért a tangóhoz, de komponálás közben a jazz és a klasszikus zene elemeit is felhasználta, mindeközben új harmóniákkal kísérletezett. Az így született új tangó (tango nuevo) már inkább kamarazene volt, mint az ének és tánc kísérete. Darabjait eleinte vonós zenekarral adta elő, miközben ő maga állva, egyik lábát székre helyezve harmonikázott. Később oktettet alapított, amelyben két harmonika, két hegedű, nagybőgő, cselló, zongora és gitár kapott helyet. Piazzolla a jazztangó létrehozására tett rövid és sikertelen amerikai kitérő után 1960-tól már saját Buenos Aires-i klubjában lépett föl. Zenéjét Argentínán kívül is ismerték és szerették. 1976-ban a katonai diktatúra elől külföldre menekült, hét évig Olaszországban élt. Ott írta egyik legismertebb darabját, a Libertangót, amely számtalan feldolgozást ért meg. Filmzenéket is írt, készített lemezt a szaxofonos Gerry Mulligannel és komponált csellószonátát Msztyiszlav Rosztropovics számára. A tangó királya 1990-ben egy párizsi turnén agyvérzést kapott, amelyből soha nem épült fel teljesen, végül 1992. július 4-én halt meg Buenos Airesben.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Száz ólomkatonát cserélt egy vetítőgépre és az egész élete megváltozott

70 film, öt feleség, kilenc gyerek. A 100 éve született Ingmar Bergman titkát próbálják megfejteni hozzátartozók, munkatársak, kutatók, köztük a rendező egykori asszisztense, a magyar származású Katinka Faragó a legendás svédről készült dokumentumfilmben.
Jazz/World

Ezeket a jazzlemezeket hallgasd meg júliusban!

Új – régóta időszerű – sorozatunkban havonta ajánlunk hallgatásra érdemes lemezeket a frissen megjelent magyar és külföldi kiadványok közül. Az első cikk jogán megengedjük magunknak, hogy az előző hónapok terméséből is válogassunk.
Vizuál

Kiállítják Freud titkos gyűrűit

Az osztrák neurológus és pszichiáter a megajándékozotthoz kötődő mitológiai alakot vésetett az ékszerbe, amelyet csak a kiválasztottaknak ajándékozott.
Zenés színház

Dolhai Attila: „Egészséges versengés van bennünk”

Hagyomány és újítás jegyében rendezik meg hatodik alkalommal a nagy sikerű Palotakoncerteket a budai Vár gyönyörű díszletében. Bemutatjuk a húsz szólistát: elsőként az Operettszínház jól ismert és szeretett bonvivánját, Dolhai Attilát kérdeztük.
Klasszikus

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Klasszikus hír

Gödöllőn megfér egymás mellett Bach és Django Reinhardt

Klasszikus műveket és crossover produkciókat is bemutat a Barokk Randevú elnevezésű zenei fesztivál augusztus 10-én és 12-én a Gödöllői Királyi Kastélyban.
Klasszikus Beatrice Rana

Piknik Beethovennel a kastélyparkban, a zene szárnyán Párizsba és Londonba

Július 21-én szombaton este és július 22-én vasárnap délelőtt újra piknikkoncertek a kismartoni Esterházy-kastély parkjában.
Klasszikus ajánló

Óbudai Nyár az Óbudai Társaskör kertjében

Az elmúlt évek hagyományait folytatva idén nyáron is várja közönségét az Óbudai Társaskör kertje, ahol július 4. és augusztus 5. között tizenhét estén át klasszikus és könnyűzenei koncertek, zenés színház, opera és színházi előadás közül válogathatnak az érdeklődők.
Klasszikus magazin

A minimalista zene már 1797-ben létezett

Ismerősen cseng Anton Reicha neve? Ugye, hogy nem. Épp ezért döntött úgy Ivan Ilić zongoraművész, hogy a videósorozatban mutatja be ennek a cseh-francia zeneszerzőnek az életét.
Klasszikus magazin

Mozart zenéje enyhíti az epilepszia tüneteit

Egy friss kutatás szerint öt perc Mozart-muzsika is hozzájárulhat a betegek jobb közérzetéhez. Mindez azért is fontos, mert nem mindenkinek segítenek a drága gyógyszerek.