Klasszikus

Akinek Wagner szerette el a feleségét

2019.02.12. 17:30
Ajánlom
125 éve hunyt el Hans von Bülow, Wagner feleségének első férje, Liszt tanítványa és Brahms barátja. Anekdotázva emlékezünk rá.

Bülow 1830. január 8-án született Drezdában. 64 életévét lehetetlen röviden összefoglalni; mint zongoraművész, karmester, kották közreadója, kritikus és zeneszerző a 19. század egyik legmeghatározóbb zenésze. Szülei jogi pályára szánták, de Bülow mindenáron zenész szeretett volna lenni.

Édesanyjával 1850 őszén olyasmi történt, ami páratlan a zenetörténetben.

Az asszony kilenc napon belül két levelet kapott, előbb Wagnertől, majd Liszttől, amelyekben fiát az egekig magasztalták, és könyörögve kérlelték, hogy a páratlan tehetségű fiatalembert engedje zenei pályára. A levelek megtették hatásukat, és ha kisebb-nagyobb nehézségek árán is, de Bülow a zenének szentelhette életét.

Az utókor Bülow-t mint zongoraművészt és karmestert tartja számon, emellett vitriolba mártott tolla, csípős humora, illetve éles megjegyzései váltak híressé. A következőkben ezek közül elevenítünk fel néhányat karmesteri és zongoraművészi tevékenységei köré csoportosítva.

buelow_mal3-111203.jpg

Hans von Bülow (Fotó/Forrás: Hans-von-Bülow-Klavierwettbewerb)

1850/1851-ben Bülow a St. Gallen-i operaház vezető karmestereként működött. A zenekar meglehetősen szedett-vedett volt, viszont az ütős szekció egyik tagjára Bülow még sok évvel később is emlékezett.

A dobos, aki tökéletes, mondhatni svájci precizitású időérzékkel bírt. Valahányszor huzamos ideig nem akadt dolga, amint az sok zeneszerzőnél előfordul az ütős szekció tekintetében, semmittevés helyett eloldalgott a közeli kávéházba, és miközben elfogyasztotta a frissítőjét, magában számolta az ütemnyi szünetek hosszú sorát, majd épp időben ért vissza, hogy elérje a következő belépését. Az együttes összteljesítményét sosem sodorta veszélybe

Nem így egyik későbbi zenekarának két tagja.

Schulz és Schmidt, szinte az őrületbe kergette őt [Bülow-t], annyira nem tudták követni utasításait. Egy reggel az a szomorú hír fogadta az esedékes próba helyszínén, hogy Schmidt az előző éjjel jobblétre szenderült. „És Schulz?” – érdeklődött erre.

bulow-110702.jpg

Alan Walker: Hans von Bülow (Fotó/Forrás: Rózsavölgyi és Tsa Kiadó, 2018)

A történetek forrása Alan Walker életrajza, amely a Rózsavölgyi Kiadónál jelent meg 2018-ban.

A brit-kanadai zenetörténész, Alan Walker neve jól ismert a hazai közönség előtt: háromkötetes Liszt-monográfiája magyar nyelven is hozzáférhető. Walker Liszt-kutatásai során bukkant rá Hans von Bülowra. Bülow volt Cosima Liszt első férje, és a korszak legkiemelkedőbb zongoristájaként, karmestereként tartották számon. Pályája nagyban meghatározta a 19. század második felének zenei arculatát: nemcsak Liszt, hanem Wagner zenéjének is értő tolmácsolója volt. Élettörténete ráadásul romantikus regények lapjaira illik: az általa csodált Wagner szerette el feleségét, az imádott Cosimát. Bülow ennek ellenére nem szakította meg a kapcsolatát Wagnerrel, depressziója ugyanakkor mind inkább elhatalmasodott rajta. Elképesztő élettörténete olyan történészre várt, mint Walker, aki regényszerű izgalmassággal képes írni, ugyanakkor a történészi pontosság és alaposság szolgáltatja munkája aranyfedezetét. A nagyszabású kötet a zeneszerető nagyközönség számára éppoly szellemi izgalmakat kínál, mint a zenész-zenetörténész szakma számára. Bülow-nak ráadásul számos fontos magyar kapcsolata is volt, több ízben is fellépett Magyarországon, komoly sajtóvisszhangra találva ezzel. Ekként a zongorista-zeneszerző nemcsak az európai, hanem a magyar zenetörténetnek is meghatározó szereplőjévé vált, aki bizonyos értelemben fontos összekötő kapcsot is jelentett a hazai és nemzetközi zenei élet között. Megvásárolom >

Bülow 1877 és 1879 között a hannoveri Udvari Színházban dolgozott, ahol számos gondja akadt.

Egy operapróba során a primadonna hamisan kezdett énekelni, és az egész együttes úgy szétesett, hogy Bülow leintette a zenekart, hogy újrahangoltassa a hangszereket. Ám a szokásoktól eltérően nem az oboistához, hanem a szopránénekesnőhöz fordult, és mélyen meghajolva, kaján gúnnyal őt kérte meg: „Lenne olyan jó, hogy megadja nekünk az Ön A hangját?”

A női kart sem kímélte. Egyszer úgy felbosszantotta magát a szüntelen fecsegésen, hogy rájuk szólt: „Hölgyeim, felhívom szíves figyelmüket, hogy a Capitoliumot már megmentették.”

Ez a szellemes célzás arra az antik legendára utal, amely szerint Róma városát a gágogó libák „ébresztője” mentette meg a gallok támadásától.

A hannoveri évek során Bülow állítólag egy nagyméretű balerinaportrét akasztott a hivatali szobája falára. Amikor megkérdezték, hogy ennyire csodálja-e a táncosnő művészetét, Bülow így felelt: „Úgy bizony. Ő a társulat egyetlen olyan tagja, aki nem énekel hamisan.”

Később Bülow a meiningeni, majd a berlini Filharmonikus Zenekart is világszínvonalra emelte, és ennek egyik elengedhetetlen eleme a fegyelem és a Bülow által megkövetelt perfekcionizmus volt, amit magától is éppúgy elvárt. Egyik legismertebb mondása:

Ne a fejünk legyen a kottában, hanem a kotta legyen a fejünkben!

Azonban nemcsak karmesterként volt jelentős, hanem zongoraművészként is. Jelentősége leírhatatlan az előadóművészet gyakorlatának szempontjából. Ő volt az első zongorista, aki egy-egy zeneszerzőnek zongoraestet szentelt. Például 1886-ban kidolgozta Beethoven-ciklusát, amely során négy este alatt 25 szonátát és variációt játszott el. Egy másik ehhez hasonló vállalkozása volt, hogy egy este alatt Beethoven utolsó öt szonátájával lépett színpadra. Koncertező művészként bejárta Európát, és a tengerentúlra is eljutott.

Egyik londoni koncertje után esett meg a következő történet:

Bülow sötétedés után ért vissza egy londoni szállodába. Miközben a félhomályos lépcsőházban caplatott fölfelé, véletlenül beleütközött egy ellenkező irányba siető idegenbe. „Szamár!” – kiáltotta a másik ingerülten. Bülow erre udvariasan megemelte a kalapját, és így szólt: „Hans von Bülow!”

Évekkel később, szintén Angliában történt:

Bülow összetalálkozott George Osborne ír zeneszerzővel a londoni Bond Streeten, Lamborn Cock régi zeneműboltjával szemközt.

Bülow megjegyezte, hogy épp Brightonba indul, ahol még aznap este koncertet fog adni. „Ugye fog játszani valamit Sterndale Bennett-től?” – érdeklődött Osborne. „Miért?” – kérdezett vissza Bülow. „Mert ma van a születésnapja” – válaszolta Osborne. „Nem ismerek semmit Bennett-től” – állapította meg Bülow –, „javasoljon valamit!” „Épp a kiadójának az ajtajában állunk” – derült fel Osborne. – „Jöjjön be és válasszon magának.” Miután egy sor kottát végigböngészett, Bülow választása Bennett op. 10-es Három zenei vázlatára esett. Ezután elhagyta a boltot, kiment a pályaudvarra, és a Londontól Brightonig tartó vonatút alatt megtanulta a művet. Még aznap este emlékezetből előadta a három tételt.

Bülow szellemes és olykor gúnyos megjegyzéseivel, illetve anekdotáival köteteket lehetne megtölteni. Végezetül idézzünk fel egyet amerikai turnéjáról.

New Yorkba visszatérve Bülow-t újabb bonyodalmak várták. A következő, Chickering Hallba tervezett fellépésén szerencsétlenségére Miss Rosa McGeachy énekesnővel osztotta meg a pódiumot. Miután befejezte az áriát, Bülow következett. A zongorához lépett, és eljátszotta Beethoven Kilencedik szimfóniájának zárótételéből a baritonrecitativót: „Freunde, nicht diese Töne” – „Barátaim, ne ezeket a hangokat”. A közönség vájtfülű tagjai egyből vették a lapot, és tapsviharban törtek ki. A kevésbé tájékozottak elcsodálkoztak, és csak a Music Trade Review cikke nyomán világosodtak meg, amely kéjjel rántotta le a leplet a tréfáról. Miss McGeachy  maró gúny céltáblájává vált: a lap hol „McQueenchy”-nek, hol „McReachy”-nek, hol pedig „McScreachy”-nek titulálta, felsorakoztatva a nyikorgás, csikorgás, nyüszítés jóformán minden hangfestő szinonimáját.

Cselényi Máté

Forrás: Alan Walker, Hans von Bülow, ford. Fejérvári Boldizsár (Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2018). Vásárolja meg a könyvet itt!

Az írás a Figaro februári számában jelent meg. A Figaro a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzatának ingyenes zenei lapja.

Elérhető a Zeneakadémia épületeiben, a budapesti konzikban, illetve a következő helyeken: Óbudai Társaskör, Fonó Budai Zeneház, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Zenei Gyűjtemény, Rózsavölgyi Szalon, Írók Boltja, MOMKult.

A karmester meg minek?

Kapcsolódó

A karmester meg minek?

Írásunkban arra keressük a választ, hogy mi is a karmester szerepe, mi rejlik a látványos gesztusok mögött, milyen képességekkel rendelkezik egy jó dirigens, és azt is megvizsgáljuk, hogy beszélhetünk-e karmester egyéniségekről.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Vizuál

Mutatjuk, hol találja a ma 75 éve elhunyt Róth Miksa alkotásait!

Sőt, galériánkban azokat az enteriőröket is, amelyek már elpusztultak. Róth elsőként ismerte fel a monarchiában a Tiffany-üveg alkalmazásában rejlő lehetőségeket, és mesteri szintre emelte az üvegművészetet. 1944. június 14-én halt meg Róth Miksa üvegfestő és üvegmozaik-készítő.
Könyv

12 izgalmas kötet a Könyvhétről

Mi ezeket a könyveket szeretnénk látni a könyvespolcunkon. Szubjektív válogatás a most megjelenő újdonságokból.
Vizuál

Elhunyt Franco Zeffirelli

A hosszú betegség után elhunyt rendező 96 éves volt. Firenzében helyezik örök nyugalomra – számolt be róla a hvg.hu.
Színház

Két díjnak is örülhet ifj. Vidnyánszky Attila a POSZT-on

Szombat este átadták a 19. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjait a Kodály Központban megrendezett ceremónián. A versenyprogramban tíz nap alatt tizennégy előadás vonult fel a díjakról döntő szakmai-, színész-, és közönségzsűri előtt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Klasszikus Partitúra

Nem vagyok kétlaki - Interjú Selmeczi Györggyel 

Kisorosziban Selmeczi György, Orbán György, Vajda János és Csemiczky Miklós zeneszerzők fogadták a Partitúra stábját. Miklósa Erika és Batta András a kamerák előtt pillanthatott be a kortárs magyar zeneszerzés Négyek-nek is nevezett csoportja semmihez sem hasonlítható alkotói miliőjébe.
Klasszikus koktélparti

Liszt Ferenc szépunokája ez a csodakamasz zongoraművész

Ahogy a középkorú és idősebb generációk birtokba vették a közösségi médiát, úgy futott fel Michael Andreas Häringer karrierje is. A most tizenhét éves zongoraművész nem csak ragyogó tehetség, de kivételesen népszerű is.
Klasszikus ajánló

Aranysárkány, vadméz és egy jótékony születésnap

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adását június 15-én sugározzák a 92.1-en, benne interjú hallható Meláth Andreával, Kaszap Gáborral, Tóth Viktorral és Znamenák Istvánnal.
Klasszikus hír

90 évesen visszavonul Bernard Haitink

A veterán karmester 65 év után hagyja ott a karmesteri pulpitust. Szeptemberben, Luzernben csíphetjük el utoljára.
Klasszikus fotó

Zenetörténeti pillanat: Arvo Pärt és Sting találkoztak

Tallinn közelében találkozott az egyik legnépszerűbb kortárs zeneszerző és a brit popcsillag. Szemmel láthatólag élvezték egymás társaságát.