Klasszikus

Akit csak a zene érdekel

2006.02.06. 00:00
Ajánlom
Fischer Ádámmal Budapesten szerettünk volna beszélgetni, ám erre márciusig nincs lehetőség. Bécsben Ring-ciklust vezényel, ezután Zürichben fogja Mozart két operáját előadni, a Titust és a Figarót, majd az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar vezetőjeként a salzburgi Mozart-héten Mozart-szimfóniákat vezényel. Február végén pedig a Müncheni Operában Wagner Bolygó Hollandijának bemutatójára készül. Bécsi hotelszobájában Mesterházi Gábor hívta fel a Walkür előadását követő napon.

Fischer Ádám

- Ön a Tavaszi Fesztiválon Mozart Pásztorkirályát vezényli, nyáron pedig a Művészetek Palotájával közös Wagner-fesztivál keretében a Parsifalt. Létezik-e operakarmester, illetve Ön annak tartja-e magát?

- Nem. Természetesen más feladat operát vezényelni, mint koncertet, ahogy a szólóhangszer és a kamarázás között is van különbség. Egy karmesternek mind a kettőt tudnia kell, ahogy jó, ha egy oboista tud angolkürtözni is. Az operának nyersebben drámai tartalma van. Ha az ember sok operát vezényel, a szimfóniákat is talán drámaibb módon közelíti meg. Ha sok lírai művet vezényel, akkor az operában is jobban érvényesíti a líraiságot – tehát zeneileg visszahat egyik a másikra.

- Hogyan vesz részt Wagner-fesztivál szervezésében?

- A nem zenei szervezést nem én végzem. A Művészetek Palotája tűnik az első olyan partnernek, amelyről úgy érzem, megbízhatok benne. Magyarországon sok olyan intézmény van, amely máról holnapra él – erről nem feltétlenül tehetnek. De nekem 2009-re is van írásban lekötött szerződésem, tehát megbízható partnerekre van szükségem.

- Van-e szó arról, hogy a jövőben együttműködne az Operaházzal?

- Szó van, együttműködés nem lesz. Karmesterként sem. Nem élek Magyarországon, tehát ha itt vagyok, azt az időt a saját zenekarommal szeretném tölteni.

- Ön választotta az idén elhangzó három operát: az említett kettőt, illetve egy őszi Titus-előadást?

- A Dán Rádió Kamarazenekarával, amelynek vezető karmestere vagyok, Mozart opera seriáit vettük CD-re. Hangversenyszerűen elő is adtuk, ez adta az ötletet a Tavaszi Fesztivál rendezőinek, a Mozart-év alkalmából. A Parsifal az én ötletem volt – ez a Ring előkészítése lesz –, és alkalmat ad arra, hogy a Rádiózenekarral, a Rádióénekkarral és a Gyermekkórussal létrehozzuk az első nagy közös produkciót.

- A Brahms-szimfóniák próbáin a Rádiózenekart zeneakadémistákkal egészítették ki. Ez a Wagner-fesztiválhoz szükséges zenekar előkészítése?

- Nem. Az, hogy én fiatal zenészeket vonok be a zenekari munkába, nem azt jelenti, hogy olcsó munkaerőt akarok. A zenekar életének folytonosságát biztosítani kell. Sokszor dolgoztam ifjúsági zenekarokkal. Az a tapasztalatom, hogy vagy a karmester legyen fiatal, vagy a zenekar, a kettő együtt ne, mert abból senki sem tanul. Minél több profi zenész dolgozik együtt, annál jobban hatnak egymásra. És amit az ember húsz-huszonkét éves korában csinál, az az egész pályáját befolyásolni fogja. A jövő muzsikusgenerációját saját érdekében vonom be a munkába. De ez nem jelenti, hogy feltétlenül őket kérem fel egy nagyobb produkcióhoz, ha viszont igen, akkor őket is meg kell fizetni. És a zenekarnak jó, hogy megismerik a fiatalokat. Ez a Rádiózenekar műhelye, maga neveli az utánpótlást – minden szakmának kell utánpótlással törődnie. A zenekari munkát az iskolában nem lehet megtanulni, csak a gyakorlatban.

- Hogy áll most a Rádiózenekar?

- Tudatosan nem figyelem, milyenek, amikor nem én vezénylem őket. Az a teóriám, hogy egy zenekar úgy játszik, ahogy vezénylik. Arra vagyok kíváncsi, milyen az, mikor velem játszanak, én mit tudok velük elérni. Másrészt beleszólhatok, kit hívnak meg vendégkarmesternek – csak pénz nincs erre. A többi zenekart nem ismerem, így nem tudom, milyen a Rádiózenekar a magyarországi zenekarokhoz képest. Nekem az a fontos, hogy a Rádiózenekar és én Magyarországon és külföldön egyaránt magas színvonalú koncerteket tudjunk adni. A természetesnél nagyobb fiatalítást nem tervezek. Inkább az együttes adottságaihoz keresem a repertoárt. Jövőre a Bécsi Ünnepi Heteken a Háry Jánost adjuk elő. De egy ilyen koncert kirakat – Budapesten azt is meg kell gondolnunk, mi az, amire bejön a közönség.

- Helyben vagyunk. A Zeneakadémián elkeserítő volt, amikor üres sorok előtt adták elő Bartók Csodálatos Mandarinját és Mahler 1. szimfóniáját. Mit lehet tenni ez ellen?

- Ne is mondja… Előre szeretném bocsátani, hogy a Rádió jegyeladással foglalkozó munkatársai személy szerint legkevésbé sem hibáztathatók, ők lelkesen dolgoznak egy elavult rendszerben. A jegyirodák nincsenek összekötve számítógéppel. Sajnos a mi esetünkben a zenei körök nehézségein túl ott vannak a Rádió nehézségei. Meg kellene nézni, más szervezésű koncertek miért vannak jobban eladva. Furcsa módon én állandóan olyan emberekkel beszélek, akik nem tehetnek róla... Nem értek hozzá, hogyan kell hangversenyeket eladni, a szervezőket se szeretem szidni. Annyi tény, hogy ez így nem maradhat – de pl. amíg a Rádiónak nincs elnöke, addig hogyan változzon bármi? De nem én akarom kimondani az igazságokat – a zenével szeretnék foglalkozni. A teljes Mandarint nagyon szeretnénk megismételni, a zenekar is, éppen azért, mert oly kevesen hallották.

- Lehet-e repertoárválasztással közönséget toborozni? Vegyük az évfordulókat – Mozart-év, Bartók-év, hamarosan Haydn-év. Önnek mindhárom szerzőhöz régóta sok köze van. E szerzőket a Rádiózenekar is sokat fogja játszani mostanában?

- Készülünk az évfordulóra, de nem túlzottan. Az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar is az én együttesem, nem szeretnénk magunknak konkurrenciát támasztani. Ha az embernek több gyereke van, mindegyikre gondolnia kell. Az Osztrák-Magyar Haydn Zenekar is játszott már Wagnert, de többet itthon nem fog. A Rádiózenekar a Mahler-Wagner vonalat folytatja. A két zenekar – rendeltetésénél fogva – más hangzású, meg kell találnia saját repertoárját. Az 1956-os forradalom leverésének 50. évfordulójára pl. Ligeti Requiemjét adjuk elő. Kevés énekkar vállalkozik erre, mert túl nehéz – tehát nekünk való.

- A Rádiózenekar tagjai hagyományosan rengeteg kortárs zenét játszottak, pl. alkalmazott zenéket hangjátékokhoz.

- Megváltozott a Rádió is. Ettől függetlenül az új magyar zene bemutatása a mi profilunk maradt, és a zenekar hozzá van szokva a stúdiómunkához is. Ennek van jó és rossz oldala. A Mannheimi Zenekar pl. sokkal többet hibázott, amikor rádióközvetítés volt. A Rádiózenekarnak viszont hátránya volt, hogy fél óra után nehezen koncentráltak a tagok. A hiányosságokon kell dolgozni, és kiaknázni, amit tudnak.

- Fontos-e egy évforduló, vagy csak ürügy, hogy elő lehessen adni máskor ritkán hallható műveket?

- Csak ürügy. Ismeretlen Mozart nincs, ám ha a Mozart-év megmutatja a szerző kevésbé ismert arcát, akkor megéri. A Pásztorkirály, a Mitridate, a Lucio Silla pl. a legnagyszerűbb zenék közé tartozik, de ezt csak idén lehet előadni. Tudom, hogy lesz, aki vitatkozik velem, de Bartók életműve egyenetlenebb. A Kossuth-szimfóniát pl. én nem szeretném vezényelni. Engem a Csodálatos Mandarin és a Zene érdekel legjobban, és további hat-nyolc mű, melyeket szeretek. Nem vagyok olyan mértékig Bartók-specialista, mint Mozart-specialista.

- Ismeretlen Haydn?

- Az összes Haydn-szimfóniát felvettük, de a legnagyobb kedvenceket szívesen játsszuk újra. Azokat is, amelyeket kevésbé szokás, pl. a 93., 97., 89. szimfóniát. Természetesen ez is helyfüggő: Eszterházán a 30-40-eseket a legjobb játszani – ezek a Művészetek Palotájában viszont nem hatnának.

- Mikor látjuk az Osztrák-Magyar Haydn Zenekart Budapesten?

- Ez egy osztrák bejegyzésű zenekar, ezért magyar közpénzből csak hozzájárulásra van lehetőség, ugyanakkor az osztrák állami szubvencióból nem lehet magyarországi koncertet rendezni. Tehát szükség van egy szponzorra, aki kiegészíti a hiányzó forrásokat. Amíg a patthelyzet nem oldódik meg, addig nem tudunk itthon fellépni.

NÉVJEGY

Karmester, Budapesten született (1949), zeneszerzést és vezénylést hazai stúdiumok után a Bécsi Zeneművészeti Fõiskolán tanult. Nemzetközi karrierjét milánói versenygyőzelme indította el (1973), azóta rendszeres vendége a világ nagy operaházainak (Wiener Staatsoper, Milánói Scala, Met stb.) és fesztiváljainak (Salzburg, Bregenz, Maggio Musicale stb.), valamint lemezsorozatokat (például: Haydn összes szimfóniája) készít. Öt évig (1987–1992) volt a Kasseli Állami Színház zeneigazgatója, 2000 őszétől a Mannheimi Nemzeti Színház operaegyüttesét vezeti, visszatérő vendég Bayreuth-ban. Spiritus rectora és művészeti vezetője az Osztrák–Magyar Haydn Zenekarnak és a Dán Rádió Kamarazenekarának, inspirálója a Gustav Mahler tiszteletére létrehívott ünnepi rendezvényeknek. 2004 őszén Vásáry Tamást váltotta a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának élén, egyelőre – szerződés híján – első vendégkarmesterként.

Hobbi: főzés
Kedvenc film: Hyppolit, a lakáj
Kedvenc könyv: Nadolny: A lassúság felfedezése
Kedvenc zeneszerző:Mozart
Kedvenc karmester: Carlos Kleiber
Kedvenc zenekar: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Osztrák-Magyar Haydn Zenekar, Dán Rádió Kamarazenekara
Kedvenc ország: Olaszország

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Színház

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Klasszikus interjú

Magyar Valentin: „Minél szélesebb repertoár kiépítése a célom”

Az ifjú zongoraművész neve nemcsak a szakmabeliek, de a zenerajongók körében is egyre ismerősebben cseng. Rendszeres szereplője a hazai és külföldi koncertéletnek, feltűnt a Virtuózok televíziós tehetségkutatóban is, nemrég pedig weimari versenyeredményétől volt hangos a sajtó. Most az MVM Zrt. jóvoltából frissen átadott Junior Prima díja kapcsán beszélgettünk.
Klasszikus ajánló

Koncerttel és parfümmel ünnepli 210 éves jubileumát a Pannon Filharmonikusok

A december 9-én a Kodály Központban és december 10-én a Müpában elhangzó est programján a zenekar alapítójának, Lickl Györgynek egy ősbemutatója is szerepel.
Klasszikus hír

Próbaéneklést hirdet a Magyar Rádió Énekkara

A Magyar Rádió Énekkara próbaéneklést hirdet határozott idejű munkaszerződéssel foglalkoztatott tenor és basszus énekművész állásra. Jelentkezési határidő: 2022. január 6.
Klasszikus magazin

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus ajánló

Fiatal karmestertehetség vezényli az Óbudai Danubia Zenekart

Holly Hyun Choe, az Eötvös Péter Alapítvány mentorprogramjának résztvevője lesz az Óbudai Danubia Zenekar december 7-i koncertjének karmestere. A műsoron a szintén mentorált zeneszerző, Donghoon Shin egy műve is elhangzik.